Nemzetgyűlési napló, 1922. XI. kötet • 1923. március 20. - 1923. április 28.
Ülésnapok - 1922-114
?6 'A nemzetgyűlés 114, "ülése 1923, évî március hó 21-ên, szerdán. javaslat ellen, — hiszen a rendtörvény és az internálás csak egyik megnyilvánulása a kivételes hatalomnak — hanem küzd a kivételes hatalom minden faja ellen. Én Sopronban a választások alkalmával nem tarthattam meg programmbeszédemet épen azért, mert a kivételes hatalom alapján megakadályoztak ebben. Programmbeszédemet azonban kiadtam nyomtatásban s ebben benne volt az, hogy a mi pártunk elsősorban küzd a választói jogért, azért, hogy általános, egyenlő, titkos, nőkre is kiterjedő választói jog alapján történjék legközelebb a választás, de hangoztattam már ebben a programmban azt is, hogy nem elég a választójog, nem elég a titkosság, mert addig, amig kivételes hatalom és terror van, addig a legáltalánosabb és legtitkosabb választói jog sem tud érvényesülni. Mert igenis, én elhiszem a közoktatásügyi minister urnák, hogy neki köszönhetjük azt, hogy mandátumunk van, (Zaj a szélsbbaloldalon,) hogy neki, illetve a kormánynak köszönhetjük, mert a kormány a titkos választókerületekben is megakadályoz aatta volna terrorral és mindenféle más eszközzel megválasztatásunkat, ha nem is a kormány terrorjával, hanem azáltal, hogy a terroralakulatoknak szabad működést engedett volna. A közoktatásügyi minister ur azonban megfeledkezett arról, hogy akkor ugyanolyan joggal mondhatná az a zsivány, akivel éjjel, erdőn keresztülhaladva, találkozom, s aki meghagyja az órámat, hogy neki köszönhetem, hogy orám van. Igenis, háromszázezer választó szavazott reánk, de még többen szavaztak volna a szociáldemokrata párt jelöltjeire, ha a titkosságot nem küszöbölték volna ki. Nem lehet tehát azt mondani, hogy neki köszönhetjük mandátumunkat, legfeljebb az áll, hogy neki köszönhetjük azt, hogy nem engedte, hogy Grömbösék megakadályozzák megválasztásunkat. Farkas István: Az ébredők oda sem mertek volna jönni ! Szétvertük volna mi az ébredőket ! Hébelt Ede : A kivételes hatalommal szemben tehát küzdeni fogunk, még pedig nemcsak a gyorsított eljárás és nemcsak az internálás ellen, hanem a lakásrendelet igazságtahin intézkedései ellen is. így például az ellen, hogy büntetőszankcióképen lakásokat vegyenek el emberektől. Nekem is kiutaltak egy lakást, amelyet nem fogadhatok el, mert azért vették el régi tulajdonosától igazságtalanul, hamis detektivjelentések alapján, mivel valaki a családból fogházban ül. Egy hattagú családot kellene most lakásából kidobnom, és hiába járok a népjóléti minister úrhoz, kijelentette, hogy ezt a lakást nem adja vissza, hanem ki fogja utalni más képviselőnek, vagy más igénylőnek. Baticz Gyula : Szóval benned bűnbakot akart fogni. Hébelt Ede.* A kivételes hatalom az, amely a kormánynak lehetővé teszi, hogy könnyen, azt lehet mondani, a nemzet, a nép, a közvélemény minden ellenőrzése nélkül alkothasson olyan jogszabályokat, amelyek a közszabadságokat mélyen és súlyosan érintik, amelyek civilizációellenesek, amelyek a hatóságokat olyan eljárásra biztatják, sőt bujtják fel, amely eljárás alkotmányunknak és a civilizációnak alapelveibe ütközik Jelenti ez a kivételes hatalom azt, hogy az alsóbb hatóságok e felbiztatás hatása alatt még túltesznek a kormányon, hogy ebben a népellenes, kultúra- és szabadságellenes irányban ismételten és sokszor túlhágják azokat a bizonyos rendeleteket, és olyan tényeket produkálnak, amelyekről, hogyha jóhiszeműen követik is el azokat, mégsem lehet letagadni, hogy azok a hivatalos hatalommal való visszaélés súlyos esetei. Nagyon jól tudom, hogy az ilyen szabadságellenes, kultúraellenes és népellenes felbiztatás nemcsak a gyorsított eljárás és nemcsak a kivételes hatalom alapján követhető el, nemcsak rendeletekben követheti el azt a kormány, hanem elkövetheti maga a törvényhozás is. Elvégre a botbüntetésről meg a numerus claususról szóló törvényeket a törvényhozás, a parlament hozta meg, s ugyebár azok is felbiztatták a hatóságokat, hogy ilyen irányban működjenek. Németországban 45 év előtt volt egy AusnahmeGesetz, amellyel Bismarck borniit csatlósai akarták megsemmisíteni a szociáldemokráciát. Ez az Ausnahme-Gresetz is felbiztatta a hatóságokat igazságtalanságokra. A törvényhozásnak a kivételes hatalommal szemben meg van a maga jelentősége. A parlamenti tárgyalás többé-kevésbbé érdekli, felkavarja a közvéleményt az a lárma, amely különösen a túlságosan reakciós javaslatok tárgyalását kiséri, bizonyos mértékben kellemetlen a kormánynak és nehézzé teszi ezen javaslatok benyújtását és törvénnyé válását A közvéleménytől különben is tartaniok kell a népellenes kormányoknak, ennélfogva tehát nem kellemes a kormányokra, ha törvényhozási utón kell törekedniök ugyanazon jogszabályok megalkotására, amelyeket a kivételes hatalom alapján könnyen csinálhatnak meg. A kivételes hatalom nagyon kellemes minden reakciós kormánynak, mert az alkotmányosság látszata mellett lehetővé teszi a pátensekkel való kormányzást. Ezért minden reakciós kormány arra törekszik, hogy a kivételes hatalmat megkapja és megtartsa. Ha a háború alatt volt is némi jogosultsága a kivételes hatalomnak, a békeszerződés ratifikációjával minden jogosultsága megszűnt. Pártunk küzdött és küzdeni fog mindig a kivételes hatalom ellen. Ennek a küzdelemnek egyik csekély eredménye, hogy a múlt évi indemnitási törvény, az 1922-: XVII. te. 6. §-ában kimondotta, hogy a kivételes hatalom alapján kibocsátott azon rendeletek, amelyekre vonatkozólag külön törvényjavaslatot nem nyújt be a kormány, hat hő lejárta után megszűnnek. Ez a hat hónapos batáridő február 10-én követ-