Nemzetgyűlési napló, 1922. XI. kötet • 1923. március 20. - 1923. április 28.

Ülésnapok - 1922-114

?6 'A nemzetgyűlés 114, "ülése 1923, évî március hó 21-ên, szerdán. javaslat ellen, — hiszen a rendtörvény és az internálás csak egyik megnyilvánulása a kivé­teles hatalomnak — hanem küzd a kivételes hatalom minden faja ellen. Én Sopronban a választások alkalmával nem tarthattam meg programmbeszédemet épen azért, mert a kivételes hatalom alapján meg­akadályoztak ebben. Programmbeszédemet azon­ban kiadtam nyomtatásban s ebben benne volt az, hogy a mi pártunk elsősorban küzd a választói jogért, azért, hogy általános, egyenlő, titkos, nőkre is kiterjedő választói jog alapján történ­jék legközelebb a választás, de hangoztattam már ebben a programmban azt is, hogy nem elég a választójog, nem elég a titkosság, mert addig, amig kivételes hatalom és terror van, addig a legáltalánosabb és legtitkosabb választói jog sem tud érvényesülni. Mert igenis, én el­hiszem a közoktatásügyi minister urnák, hogy neki köszönhetjük azt, hogy mandátumunk van, (Zaj a szélsbbaloldalon,) hogy neki, illetve a kormánynak köszönhetjük, mert a kormány a titkos választókerületekben is megakadályoz aatta volna terrorral és mindenféle más eszközzel megválasztatásunkat, ha nem is a kormány terrorjával, hanem azáltal, hogy a terroralakula­toknak szabad működést engedett volna. A közoktatásügyi minister ur azonban megfeledkezett arról, hogy akkor ugyanolyan joggal mondhatná az a zsivány, akivel éjjel, erdőn keresztülhaladva, találkozom, s aki meg­hagyja az órámat, hogy neki köszönhetem, hogy orám van. Igenis, háromszázezer választó szava­zott reánk, de még többen szavaztak volna a szociáldemokrata párt jelöltjeire, ha a titkossá­got nem küszöbölték volna ki. Nem lehet te­hát azt mondani, hogy neki köszönhetjük man­dátumunkat, legfeljebb az áll, hogy neki kö­szönhetjük azt, hogy nem engedte, hogy Gröm­bösék megakadályozzák megválasztásunkat. Farkas István: Az ébredők oda sem mer­tek volna jönni ! Szétvertük volna mi az ébre­dőket ! Hébelt Ede : A kivételes hatalommal szem­ben tehát küzdeni fogunk, még pedig nemcsak a gyorsított eljárás és nemcsak az internálás ellen, hanem a lakásrendelet igazságtahin intéz­kedései ellen is. így például az ellen, hogy büntetőszankcióképen lakásokat vegyenek el em­berektől. Nekem is kiutaltak egy lakást, ame­lyet nem fogadhatok el, mert azért vették el régi tulajdonosától igazságtalanul, hamis detek­tivjelentések alapján, mivel valaki a családból fogházban ül. Egy hattagú családot kellene most lakásából kidobnom, és hiába járok a nép­jóléti minister úrhoz, kijelentette, hogy ezt a lakást nem adja vissza, hanem ki fogja utalni más képviselőnek, vagy más igénylőnek. Baticz Gyula : Szóval benned bűnbakot akart fogni. Hébelt Ede.* A kivételes hatalom az, amely a kormánynak lehetővé teszi, hogy könnyen, azt lehet mondani, a nemzet, a nép, a közvélemény minden ellenőrzése nélkül alkothasson olyan jog­szabályokat, amelyek a közszabadságokat mélyen és súlyosan érintik, amelyek civilizációellenesek, amelyek a hatóságokat olyan eljárásra biztat­ják, sőt bujtják fel, amely eljárás alkotmányunk­nak és a civilizációnak alapelveibe ütközik Je­lenti ez a kivételes hatalom azt, hogy az alsóbb hatóságok e felbiztatás hatása alatt még túl­tesznek a kormányon, hogy ebben a népellenes, kultúra- és szabadságellenes irányban ismétel­ten és sokszor túlhágják azokat a bizonyos ren­deleteket, és olyan tényeket produkálnak, ame­lyekről, hogyha jóhiszeműen követik is el azo­kat, mégsem lehet letagadni, hogy azok a hiva­talos hatalommal való visszaélés súlyos esetei. Nagyon jól tudom, hogy az ilyen szabadság­ellenes, kultúraellenes és népellenes felbiztatás nemcsak a gyorsított eljárás és nemcsak a ki­vételes hatalom alapján követhető el, nemcsak rendeletekben követheti el azt a kormány, ha­nem elkövetheti maga a törvényhozás is. Elvégre a botbüntetésről meg a numerus claususról szóló törvényeket a törvényhozás, a parlament hozta meg, s ugyebár azok is felbiztatták a hatóságokat, hogy ilyen irányban működjenek. Németországban 45 év előtt volt egy Ausnahme­Gesetz, amellyel Bismarck borniit csatlósai akarták megsemmisíteni a szociáldemokráciát. Ez az Ausnahme-Gresetz is felbiztatta a ható­ságokat igazságtalanságokra. A törvényhozásnak a kivételes hatalommal szemben meg van a maga jelentősége. A parla­menti tárgyalás többé-kevésbbé érdekli, fel­kavarja a közvéleményt az a lárma, amely különösen a túlságosan reakciós javaslatok tár­gyalását kiséri, bizonyos mértékben kellemetlen a kormánynak és nehézzé teszi ezen javaslatok benyújtását és törvénnyé válását A közvéle­ménytől különben is tartaniok kell a népellenes kormányoknak, ennélfogva tehát nem kellemes a kormányokra, ha törvényhozási utón kell törekedniök ugyanazon jogszabályok megalko­tására, amelyeket a kivételes hatalom alapján könnyen csinálhatnak meg. A kivételes hatalom nagyon kellemes minden reakciós kormánynak, mert az alkotmányosság látszata mellett lehe­tővé teszi a pátensekkel való kormányzást. Ezért minden reakciós kormány arra törekszik, hogy a kivételes hatalmat megkapja és meg­tartsa. Ha a háború alatt volt is némi jogo­sultsága a kivételes hatalomnak, a békeszerződés ratifikációjával minden jogosultsága megszűnt. Pártunk küzdött és küzdeni fog mindig a kivételes hatalom ellen. Ennek a küzdelemnek egyik csekély eredménye, hogy a múlt évi indemnitási törvény, az 1922-: XVII. te. 6. §-ában kimondotta, hogy a kivételes hatalom alapján kibocsátott azon rendeletek, amelyekre vonatkozólag külön törvényjavaslatot nem nyújt be a kormány, hat hő lejárta után megszűnnek. Ez a hat hónapos batáridő február 10-én követ-

Next

/
Thumbnails
Contents