Nemzetgyűlési napló, 1922. X. kötet • 1922. február 20. - 1922. március 14.

Ülésnapok - 1922-101

A nemzetgyűlés 101. ülése Ï933* évi február hó 22rén> csütörtökön. ' 1 Sok kifogás emelhető a törvény megfogalmazása, szerkezete és ellen mondásai miatt is. Csak egy példát akarok kiemelni, t. Nemzetgyűlés. Nem elég az, hogy a törvény teljesen bizonytalanná teszi, hogy kit vegyenek fel a kamarába ; nem elég, hogy mddot ad arra, hogy a legbecsületesebb embert is, tegyük fel, csak azért, mert ellenzéki, a kamarába való felvételből ki lehessen zárni; nem elég, hogy ezt a 8. §-ban kimondják s a 37. §-ban újra kimondják, hanem teljes a zűrzavar a törvény fogalmazásában és rendelkezéseiben a tekintetben is, hogy csakugyan mikor és milyen körülmények között lesz valaki képtelenné arra, hogy fizikailag is mérnöki gyakorlatot folytasson. A törvény sok, nem világos meghatározást tartalmaz például magának a gyakorlatnak a kérdésében. Beszél a mérnöki gyakorlattól való felfüggesztésről, beszél a mérnöki gyakorlat folytatásától való felfüggesztésről, beszél azután a felvétel megtagadhatásáról, a kizárhatásról és beszél végül a mérnöki gyakorlattól való eltiltásról. Különösen nagy a zavar, hogy már most mit kell érteni ezen ; mi a jogi jelentősége annak a két meghatározásnak, amely a 38. § első bekezdésének harmadik pontjában foglaltatik, mint fegyelmi büntetés, hogy t. i. a mérnöki gyakorlat folytatásától határozott időre, de legfeljebb egy évre fel lehet függeszteni a mérnököt. Beszél azután a 8. § második bekezdése arról, hogy a mérnöki gyakorlattól fel kell függeszteni a mérnököt, a 38. § harmadik bekezdésében pedig bizonyos szankciót is füz a felfelfüggesztéshez ; amely nem egyéb, mint hogy a büntetést már kiállott, illetőleg a felfüggesztést már átszenvedett mérnökre még további szájkosár tétetik, hogy t. i. ha fel is veszik a kamara tagjai közé, illetőleg feléled kamarai tagsága, akkor is bizonyos ideig — gondolom három esztendeig — nem nyithatja ki a száját a közgyűlésen. Horváth Zoltán : Szóval purgatóriumban lesz ! Rupert Rezső: Tegyük fel, hogy egy közgyűlésen megtámadják azt az embert. Még az az emberi joga sem lesz meg, hogy a maga megvédelmezése érdekében személyes kérdésben felszólaljon. Tegyük fel, hogy egy rendkívüli zseniről van szó, aki nagy eszével, nagy tehetségével, talán egy indítványával, esetleg egy ötsoros indokolásával bizonyos ügyek elintézésébe áldó módon avatkozhatnék be. Három esztendeig nem engedik a kamarai közgyűlésen sem felszólalni. Annál kritikusabb ez a kérdés, mert lehet, hogy ártatlan embert sújt az a szájkosárbüntetés. Ugyanis a 8. §-ban foglaltatik egy pont, amely szerint bizonyos esetekben, t. i.., ha az illető vizsgálati fogságba kerül, ellene vádhatározatot hoznak, közvetve idézést rendelnek el, vagy nem jogerős ítéletet hoznak, azt a kamarai tagot fel kell függeszteni a mérnökség gyakorlásától. De arra a mérnökre nézve, akit felfüggesztettek, aki ellen eljárás folyt tegnap a rendtörvény vagy más efféle törvények alapján, harmadnap felmentő Ítéletet hozhatnak; harmadnapra a napnál is fényesebben kiderülhet, hogy teljesen ártatlanul szenvedte a vizsgálati fogságot, vagy kiderülhet róla, hogy teljesen ártatlanul hoztak ellene vádhatározatot, vagy ami evvel egyenlő értékű, teljesen alap nélkül rendeltek el ellene közvetlen idézést, vagy teljesen alaptalanul ítélték el elsőfokon ; a második fokon nemcsak felmentették, hanem rehabilitálták is, megállapítván róla, hogy nemcsak nem bűnös, hanem esetleg más a bűnös. Már most az illető, minthogy a 8 § alapján fel volt függesztve a mérnöki gyakorlattól, azért, hogy ártatlanul meghurcolták, hogy megszenvedett, bár ártatlansága a legteljesebb mértékben kiderült, még mindig három évi szájkosár alatt van, még mindig három évig nem szólhat bele a kamara ügyeibe, három évig nem pályázhat választmányi tagságra, három évig nem lehet a kamara tisztviselőjévé megválasztani. Azt hiszem, hogy ilyen lehetetlenséget, ilyen súlyos törvényszerkesztő hibát ebben a törvényben mégsem lehet megtűrni és épen azért a törvény érdekében is kérem az igen t. előadó urat, hogy ezt az anomáliát, ezt a lehetetlenséget, ezt a nyilvánvaló igazságtalanságot, ezt az igen súlyos elnézést valamiképen majd méltóztassék megreparálni a részleteknél, amikor én is igen szívesen állok majd az előadó ur rendelkezésére, ha véletlenül valami halaszthatatlan akadály nem gátol meg abban, hogy itt jelen legyek. Erdekünk, hogy ilyen súlyos ellenmondás, ilyen súlyos zavarokra okot adó szövegezés és rendelkezési összevisszaság a törvénybe ne kerüljön be. Egyébként a magam részéről megköszönve a szives meghallgattatást, annak a reményemnek adok kifejezést, hogy a javaslat a részletes tárgyalás alkalmával a legteljesebb összhangzásba fog hozatni az ügyvédi kamarai rendtartással, vagyis a mérnöki kamara teljesen olyan autonóm testület lesz, mint amilyen az ügyvédi testület. Kernelem, hogy ezt már csak azért is megcsinálják, mert a magyar mérnöki kar nem tűrheti el, hogy az ügyvédi karral szemben valósággal capitis diminutio-n menjen keresztül s kevesebbre tartassék, mint az ügyvédi kamara. Remélem, hogy a kamara autonómiája itt is visszaállittatik és a kamara közgyűlése által megválasztandó elnök elnök lesz anélkül is, hogy a kereskedelemügyi minister megerősítené Hiszen ez tiszta reakciós intézkedés volna, az antonónira egyszerű megsemmisitése, a mérnöki kar súlyos megsértése és inzultálása, különösen akkor, amikor már van egy ilyen kamara : az ügyvédi kamara, amely nem szenved ebben a súlyos hibában, mert az ügyvédi kamara közgyűlése által megválasztott elnök nem megy el azután könyörögni a kormányhoz, hogy haclcl lehessen elnök, amikor őt kartársai bizalma megválasztotta Abban a reW