Nemzetgyűlési napló, 1922. X. kötet • 1922. február 20. - 1922. március 14.
Ülésnapok - 1922-101
92 A nemzetgyűlés 101. ülése 1923. em február hó 22-én, csütörtökön. menyben, hogy a mérnöki kamaráról szóló törvény teljes összhangba fog hozatni az ügyvédi kamarai rendtartásról szóló törvénnyel, a javaslatot a részletes tárgyalás alapjául elfogadom. (Helyeslés.) Elnök : Senki sem kivan szólni, a vitát bezárom. Az előadó ur kivan nyilatkozni. Herrmann Miksa előadó : T. Nemzetgyűlés ? Eupert igen t. képviselőtársam beszéde rendkívül megkönnyítette feladatomat. Az volt a tervem, hogy bár előadói beszédemben rámutattam a legfontosabb pontokra, megvárom azokat az aggodalmakat, amelyek el fognak hangzani, hogy azután a vita befejezésekor az egyes felszólalásokra reflektáljak. Azért határoztam el magam erre, mert eleinte azt a benyomást nyertem, hogy az egész törvény intenciói ellen is kemény ellenállás mutatkozik. De minél figyelmesebben hallgattam a felszólalásokat, annál inkább arra a meggyőződésre jutottam, hogy bár megint exisztenciák tönkretételót, tehetségek elnyomását hangoztatták, végeredményben mégis olyan hangulat és olyan légkör keletkezett, hogy én inkább azt láttam, hogy csupán a részletek módosításáról van szó. Hogy ne akadályozzam meg ennek a tárgynak gyors lebonyolítását, általánosságban már csak egypár mondattal akarok reflektálni. Különösen meg akarom említeni azt, hogy a tárgyalások folyamán a részleteknél azt hiszem lényeges változtatások fognak történni. Nem ringatom magamat abban az illúzióban, hogy ezek egyhangú tetszésre fognak találni a Ház baloldalán. De azt érzem, hogy a mellett a sok kompromisszum mellett, amelyekből az egész javaslat összetevődik — mert mégis csak ugy áll a dolog, hogy éveken és éveken át gondolták meg ezeket a dolgokat, — még mindig meg lehetett tenni az olyan módosításokat, amelyek ennek a javaslatnak liberalitását fokozzák. Épen ezért felszólalásomat azzal a kijelentéssel, hogy a részletes tárgyalás során az esetleges objektiv megjegyzéseket még meg fogom tenni és valószínűen meg fog változni az a kép, amelyet a baluldalon is alkottak maguknak a javaslatról, és nem akarom tovább halasztani az ügynek lebonyolítását, különösen nem akarok kitérni még a politikumára is, mert ami abból a saját személyemre vonatkozik, arra n^zve azt hiszem egészen világosan és minden kétséget kizáró módon kifejtettem álláspontomat bevezető beszédemben : kérném a t. Nemzetgyűlést, hogy a törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni méltóztassék. (Élénk helyeslés. ) Elnök : A kereskedelemügy minister ur kivan szólni. Walko Lajos kereskedelemügyi minister: T. Nemzetgyűlés ! Azt hiszem, hogy azok a t. képviselő urak, akik a tárgyalás alatt álló javasUtót kritika tárgyává tették, ennél a kritikánál befolyásoltattak még azon korábbi javaslatszövegek által, amelyek a mérnöki törvényjavaslatra vonatkozólag kidolgoztattak, befolyásoltattak továbbá különféle olyan közlemények által, melyek a korábbi években a korábbi javaslatok kapcsán a szaksajtóban közzététettek. Mi itt egy régen készülő törvényjavaslattal állunk szemben, amelyet az idők folyamán apránkint átdolgoztak. Azért tartottam fontosnak azt, hogy ez a javaslat a Nemzetgyűlés elé kerüljön, mert azt hiszem, hogy épen az olyan időpont, mint a jelenlegi, mikor a munka megindul az országban, alkalmas arra, hogy egyes visszás helyzetek kiküszöböltessenek és egyes kérdések rendeztessenek. Ezért hoztam én a mostani időpontban ezt a javaslatot a nemzetgyűlés elé. Ami az egyes elhangzott kifogásokat illeti, elsősorban ugy látom, arról van szó, hogy a javaslat szerzett jogokat sért. Szerzett jogok sérelméről ebben az esetben sző lehet a mérnöki cím használatánál, amiről azt hiszem nem kell bővebben beszélni, de szó lehet arról is, hogy valaki tényleg megakadályoztatnék abban, hogy azt a munkát, amelyet egyébként végez, a jövőben is végezhesse. Azt hiszem, hogy a törvényjavaslat jelenlegi formájában, erről szó nincsen. Mindenki folytathatja azt a munkát, amelyet mostanáig végzett Yannak bizonyos rendelkezések, amelyek közbiztonsági vagy más fontos szempontból megengednek kivételes intézkedéseket, de ez nem jelenti azt, hogy itt szerzett jogok megsértése lenne az intenció. : > ; , Ami a másik főkifogást illeti, hogy ez a. javaslat az ipari fejlődést akadályozza meg,, erre nézve utalok; arra, amit épen most mondottam. Nincs szó arról, hogy valaki elvonassék attól a munkától, amelyet máig végzett, ós az a körülmény, hogy közbiztonsági vagy más fontos szempoi.tból lehet bizonyos rendelkezéseket tenni, semmi esetre sem lesz felhasználható arra, hogy valaki, aki ipari munkában foglalkoztatva van, onnan elvonassék, mert hiszen az nem képzelhető, hogy egy kereskedelmi minister, akinek főfeladata kell hogy legyen az ipari t -rrn^es fokozásáról való gondoskodás, bármikor is olyan rendelkezéseket tegyen, amelyekkel az ipari termelést csökkentené Propper Sándor: Láttunk már ilyet! Walko Lajos kereskedelemügyi minister : Âzt hiszem tehát, hogy ezzel szemben m-gdől az a kifogás, amelyet ezen a téren felhoztak. Ami azt illeti, hogy a javaslat elzárja a tehetségek érvényesülését, azt hiszem, hogy abban a formában, amint most az erre vonatkozó szakasz meg van szövegezve, különösen, ha a szóbanforgó szakasz a részletes tárgyalás során még némi módosításon megy át, ez az aggodalom már nem fog fennállni. A magam részéről abban a meggyőződésben vagyok, hogy a termelésre ez a javaslat nem fog csökkentőleg hatni. Azt hiszem } hogv essze! a javaslattal, anélkül, hogy :
