Nemzetgyűlési napló, 1922. X. kötet • 1922. február 20. - 1922. március 14.

Ülésnapok - 1922-100

A nemzetgyűlés 100, illése 1928. évi február hó 21-én, szerdán, 47 példát kell statuálni, hogy mindenkinek elvegyék a kedvét mindenféle kilengéstől. (Helyeslés jobb­felöl és középen.) Elnök : Létay Ernő képviselő urat illeti a szó! (Felkiáltások a jobboldalon: Ez melyik párt ?) Rupert Rezső : A tisztességes emberek pártja ! Létay Ernő : T. Nemzetgyűlés I Óriási téve­désben voltam akkor, amikor Huszár Károly t. képviselőtársam felszólalása után abban a hitben voltam, hogy mi valamennyien, akik ezt a gaz merényletet itt a nemzetgyűlés egységes állásfoglalása szempontjából szóvá akartuk tenni, le fogunk törölközni, hogy a nemzetgyűlés egy­öntetű állásfoglalása abban a beszédben nyerjen kifejezést, amelyet Huszár Károly t. barátom mondott. Kenj telén vagyok azonban mégis ma­gam is ezzel a dologgal sine ira et studio, de azért mégsem szenvedély nélkül foglalkozni, mert hogy feltevésemben tévedtem, az bizonyíték amellett, hogy ebben az országban valami nin­csen rendben. Azok az irányelvek, azok a megítélések, melyek szerint a különféle pártok felszólalói ezt az egyszerű gazságot különféle nézőpontokból nézték, szerintem azt mutatják, hogy nem min­denki áll a polgári uralom jogrendjébe vetett azon hit alapján, amelyen polgári politikusnak ebben az országban állnia kell. Az a pokolgép ugyanis, amelyet gaz, ismeretlen és talán céljai­kat nem ismerő, helyesen meg nem itélő egyé­nek a sors különös kegyelméből célját el nem ért módon küldtek a nemzetgyűlés egyik tagjá­nak, nem annak az asszonynak a szivét remeg­tette meg, aki férjéért aggódik, hanem meg­remegtette azt a hitet, mely a polgáruralom jog­rendjébe vetett bizalmat és hitet kell hogy el­hintse az egész magyar társadalomban. (Élénk helyeslés a baloldalon.) Azért szólaltam fel, hogy kifejezést nyerjen a pártonkívüli képviselők részéről is az a gon­dolat, hogy akármilyen világnézeti alapon, vagy politikai nézeten legyenek is a pártonkívüli kép­viselők, mindannyian egyetértenek abban a fel­fogásban, hogy az ilyen gaz merényletet elitélik és a kormányzattól elvárják, hogy a polgári jog­rend védelmébe vetett hitet, az alkotmányos államban érvényes közszabadságokat ebben az országban minden erővel megvédje. (Helyeslés a sz&söbaloldalon.) Elnök : A belügy minister ur kivan szólani. Propper Sándor: Mondjon le, ne szólaljon fel. (Zaj a jobbóldalon.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! Rakovszky Iván belügyminister TT. Nemzet­gyűlés! Ahhoz kapcsolom szavaimat, amit Huszár Károly tisztelt barátom első felszóla­lásában elmondott, hogy t. i. olyan kérdéssel állunk szemben, amelynél teljes lehetetlenség, hogy a Ház egyes tagjai vagy a kormány tagjai között nézeteltérés lehessen és amelyben minden becsületes és magyarul gondolkozó embernek teljesen egyet kell értenie, (ügy van! jobb felől.) Bizonyos csodálkozással láttam, hogy e vita folyamán a Ház egyik és másik oldalán ülő pártok között viták támadtak, az egyes pártok a szemben ülő pártokat közbeszólásokkal zavarták vagy invektivákkal illették, mert azt hiszem, hogy ennek a kérdésnek nemcsak a lényegében, hanem részleteiben sem lehet eltérés a nemzet­gyűlés egyik vagy másik tagja, egyik vagy másik pártja között a kérdés megítélésében. (Ügy van ! job 1 ) felöl.) Itt közönséges bűncselekménnyel állunk szemben. (Ugy van! jobb felöl.) Aki ezt a bűn­cselekményt védelmezi, azonositja magát vele, aki pedig magát ezzel azonositja, az nem lehet egyéb, mint gazember. (Általános élénk helyeslés és taps) Tisztelt Nemzetgyűlés ! Az éjszaka folyamán értesültem először a tegnap esti eseményekről. Azonnal érintkezésbe léptem a főkapitánysággal, a ma reggeli órákat ott töltöttem a főkapitány­ságon, tehát meglehetősen tisztában vagyok az eseményekkel, a tényállással ós a nyomozás eddigi eredményével. Rupert Rezső : Az országos főkapitányt tessék elküldeni ! (Zaj.) Halász Móric : Az se tetszik, ha utána jár­nak a dolognak? Rakovszky Iván belügyminister : Kötelessé­gemnek teszek eleget, ha a tényállást a nemzet­gyűlés t. tagjaival megismertetem. Tegnap este félnyolc—háromnegyednyolc óratájban egyrészt a Hungária-szállodánál, más­részt az Em ke-kávéház előtt egy-egy fiatalember megszólított egy-egy hordárt. Esztergályos János : Jól ismert fiatalember. (Zaj és félkiáltások jobbfelöl : Ha ismeri, mondja meg !) Rakovszky Iván belügyminister: Az illetők a hordároknak durva papirosba csomagolt, spárgával átkötött csomagokat adtak át; az egyik csomag Rassay Károly nemzetgyűlési kép­viselő urnák, a másikat Miklós Andor szer­kesztő urnák volt címezve. A hordárok elvitték a csomagokat a megcímzett helyekre. Rothenstein Mór: Azokat már megcsipték! Rakovszky Iván belügyminister: Szerencse és a tervezett merényletek bajnélküli lefolyásá­hoz nagy mértékben hozzájárult az a körülmény, hogy ezek a csomagok olyan naivitással voltak összeállítva ós a bennük elhelyezett robbanószer­kezet annyira világosan elárulta, hogy itt nem ajándékról vagy egyéb szokásszerüen küldött tárgyról van szó, hanem teljesen homályos ere­detű vagy célzatú, komplikáltán összeállított szerkezetről, ugy hogy azok, akik ezeket a cso­magokat kezükbe vették, mindjárt az első pilla­natban megállapíthatták, hogy nem lesz jó óva­tosság nélkül felbontani a csomagot. így a rendőrség azonnal értesült az esetről és a csomagok már az esti órákban a rendőr­ség kezén voltak. Szakértők megvizsgálták a

Next

/
Thumbnails
Contents