Nemzetgyűlési napló, 1922. X. kötet • 1922. február 20. - 1922. március 14.

Ülésnapok - 1922-112

'À nemzetgyűlés 112. ülése 1923. Interpellációm szövege a következő (olvassa) ; »Hajlandó-e a kormány gyors, erélyes és szigorú intézkedésekkel megakadályozni azt az állam- és társadalomellenes magatartást, amelyet a KANSZ nagyválasztmányának gyűlésén elhangzott nyilatkozatokból meg lehet állapítani ? Megtette-e a kormány a szükséges intézkedéseket arra az esetre, ha a közalkalmazottak egy része hivatalos kötelességének megszegésével a közérdekű üzemek működését meg akarná zavarni ?« (Mozgás és zaj a jobboldalon és a középen.) Homonn

ay Tivadar : Eszük ágában sincs ! (Zaj.) Hegyeshalmy Lajos : Ezt az oktobrizmus találta ki ! Nagy Ernő : Voltak ott tisztességes és jó hazafiak ! Farkas Tibor (továbbolvassa) : »Hajlandó-e a kormány a tisztviselőkérdés végleges megoldásához haladéktalanul hozzáfogni és a nemzetgyűlésnek olyan javaslatot tenni : 1. hogy a tisztviselők létszámát csökkentse annyira, hogy ez a létszám helyes arányban legyen azzal a munkával, amelyet a hivatalos órák alatt kifejtendő pontos kötelességteljesités esetén el lehet végezni ; 2. hogy ez a szükséges és közérdekű munka megfelelő díjazásban részesüljön ; 3. hogy a létszámcsökkentés esetében annak elbírálásánál, hogy kik tartandók vissza a közszolgálatban, csak a pártatlanul elbirált rátermettség legyen irányadó '?« Homonnay Tivadar : Mi lesz az anyagi ellátásukkal ? Elnök : Az interpelláció kiadatik a miniszterelnök ur utján az összkormánynak. A ministerelnök ur kivan válaszolni. Gr. Bethlen István ministerelnök : T. Nemzetgyűlés 1 (Halljuk ! Halljuk !) Mielőtt rátérnék a tisztviselőkéi dés tárgyalására, legyen szabad egy pá r szót szólnom abban a tárgyban, amelyet Farkas Tibor t. képviselőtársam hozott fel, nevezetesen egy Tendelet ügyében, amelynek másolata ma Az Est cimá lapban megjelent, és amelyet az államvasutak elnökigazgatója intézett volna az országban funkcionáló különböző vasutigazgatóságokhoz. A jelen pillanatban nincs még tudomásom arról, hogy ilyen rendelet kiment volna, igen vagy nem; bátor vagyok azonban a t. képviselő urat figyelmeztetni arra, hogy alig hiszem, hogy egy ilyen rendelet kiment volna, mert hiszen a vasutosoknak módjukban van egészen más eszközökkel gondoskodni elhelyezésükről. Hiszen a maérvényben lévő rendeletek értelmében elég az. ha olyan ministertaná esi határozat hozatik, hogy X vagy Y községekben, még ha az 2000 lakosnál kevesebbel is bir, az illető vasutasok részére lakás rekvirálandó és azok a vasutasok elhelyezendők. Ilyen határozatokat minden ministertaná es hoz sokszor, nem vasutasok, hanem postások, iskolák, vagy csendőrség javára, ugy, hogy én alig hiszem, hogy szükséges lett volna egy ilyen rendelet évi március hó 14-én, szerdán. ' 503 kiadása, mert hiszen a kormánynak a szükséges eszközök rendelkezésére állanak, hogy ott is, ahol ilyen bajok vannak — mint ahogy tudom, hogy sok helyen vannak bajok — ezeknek a megszüntetéséről gondoskodjék. A baj oka ugyanis az, hogy a 2000 lakosnál kevesebbel biró községekben a lakásrendelet érvénye tényleg felfüggesztetett. Szeder Ferenc : Az az oka a bajnak, hogy nincs lakás ! Gr. Bethlen István ministerelnök : Ennek H következménye természetesen az, hogy az ottani vasutas tisztviselőknek és a menekült tisztviselőknek is — magyarán mondva — a bért felstájgerolják ugy, hogy ezek nem képesek azt megfizetni. Ehelyett ők azután a vagonlakást választják, ami viszont természetesen a vasút üzemére rendkívül há trányos és kellemetlen, ugy, hogy a vasutigazgatóság és a vasúti elnökség is minden eszközt igénybe vesz abból a célból, hogy a vagonokat megint kiüríttesse és megszüntesse ezt az állapotot. Természetes azonban, hogy ilyen eszközökhöz " nem szabad nyúlni és ha ilyen rendelet ment volna ki ebben a tekintetben, azt hiszem, a kereskedelemügyi minister gondoskodni fog, hogy azok* akik a hibát elkövették, felelősségre vonassanak. (Helyeslés.) Evvel áttérek a tisztviselőkérdés tárgyalására. Mint méltóztatnak tudni, eddig, talán 3 év óta, a kormány mindig a Közalkalmazottak Nemzeti Szövetségével lépett érintkezésbe, valahányszor a tisztviselői fizetésemelésekről volt szó. A jelen esetben is igy történt. Hogy most a tárgyalások elhúzódtak és végeredményben is nem vezettek eredményre, annak két oka volt. Az egyik ok az, hogy a Kansz., a Közalkalmazottak Nemzeti Szövetsége, olyan követelésekkel lépett fel a fizeté

; javítás tekintetében, amelyeket a kormány és különösen a pénzügyminister ur elsősorban, túlzottaknak talált. A másik ok azonban az volt, hogy tekintettel arra, hogy a kormány a költségvetést már benyújtotta és a költségvetés tételeihez ragaszkodni köteles, csak abban az esetben mehet és mehetett bele abba, ha egy olyan rendezést talál, amely a költségvetést legalább lényegében nem alterálja. A kormánynak egyáltalában két alapvető kiindulási pontja volt a kérdés megbeszélésénél és rendezésénél. Az egyik az volt, hogy tényleg feltétlenül szükséges a fizetések ja vitása, mert hiszen az utolsó fizetésrendezés óta, december l-e óta az árakban olyan eltolódás mutatkozott, amely lehetetlenné tette a tisztviselők részére, hogy avval a fizetéssel, amelyhez decemberben jutottak, exisztenciá jukat biztosítsa k. Ez volt az oka, hogy a kormány belátva ezt a helyzetet, a maga részéről a fízetésj a vitáshoz hozzájárult, de természetesen csak olyan mérvben, ahogyan azt a gazdasági viszonyok feltétlenül szükségessé teszik. A másik szempont, amelyik a kormányt vezette, ismétlem, az volt, hogy miután a fizetésjavitás a költségvetésben fedezetet nem talál, vagy olyan megtakaritásokat kell eszközölnünk, ame72