Nemzetgyűlési napló, 1922. X. kötet • 1922. február 20. - 1922. március 14.
Ülésnapok - 1922-112
498 A nemzetgyűlés 112. ülése 1923. évi március hó 14-én, szerdán. törvényhozás és az ország minden józan tényezője által szükségesnek tartott reformot megakadályozni, vagy jellegéből kiforgatni igyekszenek, nem gondolok, gróf Hoyos Miksa t. képviselőtársam uradalmára, amely igenis leadta a megfelelő részt két község lakosságának is — a békéscsabaiaknak és a békésieknek is — és ahol már a megosztás folyamatban is van. Az ő uradalma ellen — teljes lojalitással kijelentem — semmiféle panaszunk nincs, de annál nagyobb panaszunk van a békési Wenckheim-féle uradalomra és a többi uradalmakra, mert nemcsak azt csinálják, hogy mindenféleképen megakadályozni igyekszenek a földreform megvalósítását, nemcsak azt teszik meg, hogy a kisbérleteket a minister ur rendeletének világos megszegésével felmondják, hanem megakadályoztak a bérlőket abban, hogy ősszel a földre rámehessenek és azt müvelés alá vonhassák; inkább parlagon hagytak ezer és ezer hold földet, mindaddig, mig az országos földbirtokrendező biróságtól hosszas eljárással olyan elvi döntést nem tudtunk kieszközölni, mely szerint kisbérletek a ministeri rendelet értelmében erre a gazdasági évre is meghosszabbíttatnak. A munkásokat az uradalmakban való foglalkoztatás tekintetében is állandóan mellőzik és kisemmizik. Az egyik uradalom már tavaly is állandóan Vésztőről hozta a napszámosokat, most pedig, amikor az aratási szerződés megkötésére került a sor, egészen egyszerűen a békési aratókat teljes számban mellőzték. Nagy érdeklődéssel olvastam a minister ur egy rendeletét, amelyet 70.000/1922. szám alatt valamennyi vármegye alispánjának és valamennyi törvényhatósági joggal felruházott város polgármesterének megküldött és amelyben éppen azt igyekezett biztositani, hogy valamely vidék vagy község munkássága lehetőleg abban a községben találjon munkát és elhelyezést, erre a gazdasági esztendőre, amelyben lakik. T. minister ur, sajnálattal jelentem, hogy ezt a rendeletet nálunk nem hajtották végre. Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister : Nem rendelet, csak felhívás ! Szakács Andor: Létay Ernő t. barátom is megkért arra, hogy jelentsem be, hogy a hatóságok náluk sem hederitenek egyáltalában semmit erre a rendeletre. Szeder Ferenc: Fütyülnek rá! Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister: Ez nem rendelet, ez felhívás! Szakács Andor: Ez a rendelet a legüdvösebb célokat szolgálta. Ez a rendelet meghatározza, hogy nem lehet a munkástól az ottani viszonyok szerintieknél alacsonyabb bérért munkateljesítést kívánni. Ez a rendelet meghatározza a hatóságnak azt a kötelességét, hogyha ok nélkül nem helybeli munkásokat foglalkoztatnak, ezt a kormánynak jelenteni. kell, de én nem hiszem, tisztelt minister ur, hogy Békés vármegye alispánja bejelentelte volna a földmivelésügyi ministeriumnak, hogy a békési uradalmak az idei nyárra nem egyeztek meg az aratás tekintetében a békési munkásokkal és Vas megyéből szerződtettek 700 aratómunkást Békés község területére. Ezt én nem tartom üdvös és helyes dolognak és azt hiszem, ebben teljesen egyetértünk, mert az ilyen eljárás megint csak azt fogja eredményezni, hogy helyben munkát nem kap az illető, a Horthyakció nagyon csekély, sok helyen semmiféle munkához a szegény nép nem jutott és a jövő nyáron az aratás után megint ott fog állni, hogy. télire nem lesz betevő falatja és a legnagyobb nélkülözésnek, Ínségnek fog elébe nézni. Nem akarom a nemzetgyűlés idejét továbbra ezzel a kérdéssel igénybe venni, csak azt az egy célt óhajtottam elérni, hogy az igen t. földmivelésügyi minister ur, akinek e kérdésben való jó szándékát valamennyien elismerjük, figyelmét felhívjam arra, hogy a földreform novellának előterjesztése rendkívül sürgős. Mert ha a nemzetgyűlés azt kellő időben le nem tárgyalja, akkor a gazdasági évnek ősszel való bevégzése után a földosztások a novella értelmében egyes községekben meg nem történhetnek, a földosztás megint el fog halasztódni a következő esztendőre, és akkor nem tudom, hogy a reményében megcsalatkozott és évek hosszú sora óta hiába várakozó nép mily magatartást fog tanúsítani ebben a kérdésben. Méltóztassanak elhinni, a magyar embereknek, a földmives szegénységnek óriási nagy többsége ma Magyarországon nem tesz egyebet, mint csak nyomorogva lézeng. Ha viszonyunk a szomszédos államokhoz annyira megjavulna, amit én annyira óhajtandónak tartok, hogy a gazdasági fluktuáció megindulhatna a mi megcsonkított hazánk és az elrabolt országrészek között, akkor merem állítani, hogy a gazdasági törvényszerűség erejénél fogva a dolgozó magyar népnek százezrei hagynák itt ezt a megcsonkított országot és munkaerejüket azoknak a megszállt országrészeknek, idegen céloknak szolgálatára bocsátanak. Lehetetlenség volna őket erőszakkal visszatartani. Ezek olyan állapotok, amiken sürgősen változtatni kell. Én tehát két irányban intézek kérdést az igen t. földmivelésügyi minister úrhoz. Az egyik kérdésem (olvassa): »Hajlandó-e a földmivelésügyi minister ur a földreformnovellát sürgősen a nemzetgyűlés elé terjeszteni?« Másik kérdésem »Hajlandó-e a minister ur a 70.000/1922. V/l. ü. o. jelzéssel kiadott rendeletének feltétlenül érvényt szerezni ?« És ebből következik a harmadik kérdésem (olvassa) : »Hajlandó-e a békési uradalmaknak a vasmegyei munkásokkal kötött aratási szerződésének érvénytelenítése iránt intézkedni. Elnök: Az interpelláció kiadatik a földmivelésügyi minister urnák. A minister ur válaszolni kiváu,
