Nemzetgyűlési napló, 1922. X. kötet • 1922. február 20. - 1922. március 14.

Ülésnapok - 1922-112

478 A nemzetgyűlés 112. ülése 1923. évi már cms hő 14-én, szerdán. hogy ez az intézkedés egyenesen arra utalja a nyugdíjasokat . . . Peidl Gyula : Munkakerülésre ! Kitajka Lajos : . . . hogy ha bizonyos mérték­ben még munkaképesek is volnának, ne igyekezze­nek a termelő munkára, inkább munkakerülők legyenek azért, mert bizonyos kedvezményeket elveszítenek abban az esetben, ha ilyen, a mai fogalmak szerint mindenesetre minimális kereseti többletre nyugdíjaztatásuk után privátszolgálat­ban szert tudnak tenni. Ilyen és ehhez hasonló követelésekről, ennek a tervezetnek megbeszélésé­ről esett volna szó azon a gyűlésen, amelyet a vasúti munkások megtartani szándékoltak és amelyről az államrendőrség főkapitánya a belügy­minister úrral egyetértően azt mondja, hogy a vasúti munkásoknak ezt a gyűlését államrendé­szeti okokból betiltja. A további kívánságok szintén nem terjedtek túl azokon a lehetőségeken, amelyeket minden vasúti munkásnak joga van szorgalmazni és köve­telni, ha a saját érdekében szükségesnek tartja. Amikor azt látják pl., hogy a nyudíjazás mértékéül szolgáló legmagasabb szolgálati időt, ahelyett hogy a legyengült testi erőhöz, a háborús viszonyok között leromlott egészségi állapothoz képest le­szállítani igyekeznének, az előkészületben lévő nyugdíjtervezetben 30 évről 35 évi szolgálatra akarják felemelni, jogos kívánság, hogy a szabály­zatnak ezt a rendelkezését a vasúti munkások megtárgyalják, és érthető, hogy ezt ugy kivánják módosítani, ahogy a mai viszonyoknak, a mai egészségügyi lehetőségeknek a munkás munka­erejének jobban megfelelő, mint a tervezetben lévő rendelkezés. Csak ezt a néhány példát kívántam felhozni arra nézve, hogy milyen természetű lett volna annak a gyűlésnek programmja és lefolyása, ame­lyet az államrendőrség főkapitánya a vasúti mun­kásság részére nem engedélyezett. Ezenkívül a gyűlés másik programmpontja a szövetségi alap­szabályoknak ismertetése lett volna. Amikor ez­előtt körülbelül egy esztendővel, ugy hiszem utol­jára, hosszú idő után először és utoljára engedtek gyűlést a vasúti munkásság számára, vagy leg­alább azon vasúti munkások számára, akikről azt tartják, hogy szociáldemokratáknak vallják ma­gukat : akkor azon a gyűlésen megbízást kaptak a gyűlés intézői arra, hogy alapszabályt dolgoz­zanak ki a vasúti munkásság megszervezésére. (Az elnöki széket Almásy László foglalja el.) Hát igaz, hogy a vasúti munkásság szervez­kedési joga és szervezkedési szabadsága minden időkben korlátozva volt, és minden idők között a lehető legminimálisabb mértékre volt szorítva Magyarországon, ellentétben minden más hala­dottabb országgal, ahol a vasúti munkások ép­ugy szervezkedhetnek, épugy alkothatnak a ma­guk gazdasági érdekképviseletére, a maguk gazda­sági érdekeinek megvédésére szakmai szervezete­ket, mint ahogyan alkothatnak,-alakithatnák más szakmák szervezeteket. Magyarországon ez tilos a vasúti munkásság számára. Egy ilyen alap­szabály benyújtásával és szorgalmazásával a vasúti munkásság a maga szervezkedési szabadságát, szervezkedési lehetőségét akarta törvényes formák között belügyministeri jóváhagyással és a keres­kedelemügyi minister jóváhagyásával kieszközölni a maga érdekeinek védelmére. Mondottam, t. Nemzetgyűlés, hogy hiába min­den igyekezet arra, akármilyen jó céllal, akár­milyen tartalommal alkothatunk szociálpolitikai intézményeket, tehetünk kedvezéseket, biztosit­hatunk jogokat betegség, munkanélküliség, elsze­rencsétlenedés esetére, de ha azoknak, akikért ilyen intézmények létesülnek, nincs meg a lehető­ségük ahhoz, hogy szervezetten, közösen befoly­hassanak ilyen intézmények formálására, szorgal­mazhassák azok módosítását megfelelő értelem­ben, a maguk szükségletei szerint, mint ahogy az egyszerű példabeszéd szerint senkit sem lehet a saját akarata ellenére boldogítani : épen ugy minden ilyen szociálpolitikai alkotás is holt intéz­ménylesz, hogyha az érdekeltek a szervezetük révén, a szervezetük segítségével nem nyerhetnek ezekre az intézményekre megfelelő befolyást, következés­képen tehát joggal elvárhatja a vasúti munkásság, amelynek teljesítményét az illetékes tényezőknek minden tekintetben elismerni és honorálni kell, hogy ne zárassanak ki azokból a jogokból, ame­lyekkel más alkalmazotti kategóriákat, más fog­lalkozási körbe tartozó munkásoknak még élni lehet Magyarországon ugy, ahogy. Ha pedig a vasúti munkások ilyen követelést támasztanak, az nem veszélyeztetheti az állam rendjét és semmi esetre sem szolgálhat indokul arra, hogy lehetetlenné tegyék e munkáskategó­riának, hogy gyülekezés utján ezt a jogot a maga számára illetékes helyen szorgalmazni, kiforszi­rozni igyekezzék. Hiszen van a vasúti munkásoknak szervezete, a vasúti alkalmazottaknak vannak szervezetei Magyarországon is. Csak természetesen olyan szer­vezet, amilyent a mindenkori kormányzat jónak lát megengedni, amilyenhez a mindenkori kor­mányzat a maga hozzájárulását odaadja. Batitz Gyula : Ami a saját képére van alkotva, Kitajka Lajos : Köztudomás szerint vannak szervezetek, ott van a KANSz, a vasúti tisztviselők képviseletében, mint általában a közalkalmazot­tak képviseletében, amely hiszen tesz is a vasúti munkásság és a vasúti alkalmazottak érdekében bizonyos intézkedéseket, szorgalmaz dolgokat, ahogyan azt épen a legutóbbi események kapcsán is láttuk. Ott van a VOGE a Vasutasok Országos Gazdasági Egyesülete, ez a keresztény szociális alakulat, amely privilégiumokat élvez a kormány­tól, sőt nemcsak engedélyt kap, hogy a maga el­veinek megfelelőeg szervezeteket alkothasson a vasúti munkásság körében, hanem egyenesen kény­szeritik a vasúti munkásokat arra, hogy ezekbe az egyesületekbe beiratkozzanak; kényszerítik

Next

/
Thumbnails
Contents