Nemzetgyűlési napló, 1922. X. kötet • 1922. február 20. - 1922. március 14.
Ülésnapok - 1922-112
462 J nemzetgyűlés 112. ülése' 1923. évi március hó 14-én, szerdán. ur is, aki sértve érzi magát, teljes elégtételnek veheti. Az illető, ha sértve érezte magát, ennél nagyobb és nyilvánosabb korrekciót a képviselő úrtól nem követelhet. Ezek alapján ugy hiszem, hogy a nemzetgyűlésnek azt a helyes álláspontot kell elfoglalnia, hogy ne adja ki a t. képviselő urat. (Helyeslés bal felöl.) Elnök : Drozdy Győző képviselő ur kivan szólani. Drozdy Győző : T. Nemzetgyűlés ! A magam részéről is csatlakozom előttem szóló t. képviselőtársam megjegyzéseihez azzal a hozzáadással, hogy igenis a túloldalon ülő t. képviselőtársam argumentumaival szemben nagyon könynyen bizonyítható, hogy különösen a választások alatt egyes képviselők ellen komoly ok nélkül peres eljárást indítottak. Erre különösen alkalmul szolgált azoknak a képviselőknek, akik újságokba szoktak írni, egy-egy cikket. Jó magam is a választások alatt négy olyan sajtópert kaptam, amelyek szépen elcsendesültek és amelyeknek híre sem hallatszik azóta. Különösen megtörténhetett az ilyesmi, ha ilyen Igaz Pál féle nevek, ilyen szinte álnevek, amelyek tulajdonképen nem léteznek, szerepelnek valamely cikkben. Esztergályos János t. képviselőtársam, mint cikkíró, szintén nem egy igazi Igaz Pálról, hanem egy ál Igaz Pálról irt, aki visszaél ugy a pártjuk nevével, mint Igaz Pálnak a nevével. Könnyen fenforoghatott tehát az az eset, hogy amint a kormánypárt részéről valami Igaz Pál vagy Látó László szignált választási röpiratokat és annak nevével jelentek meg rágalmak ellenünk, itt is hasonló Igaz Pál ugorhatott be, csak azért, hogy a választások alatt pert indítsanak valamelyik képviselő ellen. Én igenis ebben az esetben egy példáját látom annak, hogy egy ellenzéki képviselőjelöltet ilyen peres utón is üldöztek és eljárást indítottak ellene. Ezért a mentelmi bizottság megállapítását rendkívül korrektnek és tárgyilagosnak tartom, s ahhoz a magam részéről is hozzájárulok. (Helyeslés a széls'öbalóldalon.) Elnök: Kivan még valaki szólni? (Nem!) Ha senki sem kivan szólni, a vitát bezárom. Az előadó ur kivan szólni! Mikovínyi Jenő előadó: T. Nemzetgyűlés! Tökéletesen igaz az, hogy egy bűncselekmény fenn nem forgásának, illetve bebizonyítható, vagy be nem bizonyítható voltának megállapítása magára a perrendi eljárásra és a bíróságra tartozik. Másrészt azonban igaz az is, hogy a mentelmi bizottságnak vizsgálnia kell elsősorban azt, hogy a panasz tárgyává tett cselekmény megállapitja-e valamely bűncselekmény tényálladékát ? Amikor egy olyan ügy ós akta kerül a mentelmi bizottság elé, amelynél a különböző nyomozati jelenségek, adatok, vallomások nem teszik világossá a tényállást, és olyan lehetőségeket engednek, amelyeknek elbírálására tényleg nem hivatott a mentelmi bizottság, akkor helyénvaló, hogy ebbe ne bocsátkozzék bele, hanem adjon szabad utat a bűnvádi eljárás lefolytatásának és ennek keretében a bűncselekmény fenforgására, vagy fenn nem forgására vonatkozó kórdós eldöntésének. Amikor azonban olyan világos a tényállás, mint a jelen esetben, akkor a mentelmi bizottságnak nem szabad elzárkóznia az elől, hogy belemenjen annak megítélésébe, hogy forog-e fenn bűncselekmény. S akkor nem prejudikál a bíróságnak és nem teszi a bíróság hivatását saját kötelességévé, amikor ilyen megállapítást tesz ós olyan konklúziót merit belőle, hogy bűncselekmény itt abszolúte nem látszik fenforogni. Ezért tette meg a mentelmi bizottság ezt a javaslatát, és azért kérem annak elfogadását. (Helyeslés.) Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a szavazás. Kérdem a i, Nemzetgyűlést: méltóztatik-e elfogadni a mentelmi bizottság javaslatát, amely ugy szól, hogy Esztergályos János képviselő ur mentelmi joga ne függesztessék fel? (Igen! Nem!) Kérem azokat a képviselő urakat, akik a bizottság javaslatát elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) Többség! Kimondom határozatképes hogy a Ház a mentelmi bizottság javaslatát elfogadta. Következik a napirend 9. pontja; a mentelmi bizottság jelentése levéltitok megsértésének vétségével vádolt Mátéffy Viktor nemzetgyűlési képviselő mentelmi ügyében. Az előadó urat illeti a szó. Mikovínyi Jenő előadó : T. Nemzetgyűlés ! A budapesti kir. főügyészség kérte Mátéffy Viktor képviselő ur mentelmi jogának felfüggesztését, mert nevezett ellen Bayer Ágoston budapesti lakos az esztergomi kir. járásbíróságnál a btk. 327. §-ába ütköző levéltitok megsértésének vétsége miatt feljelentést adott be. A feljelentés szerint a panaszos Budapesten 1922. évi május 1-én a nyugati pályaudvaron átadott egy levelet Schleifer Mátyásné esztergomi lakosnak, aki a feljelentő családja háziorvosának felesége volt, azzal a kéréssel, hogy azt Esztergomba magával vigye, és ott a velük átellenben lakó szüleihez juttassa el. A borítékra rá volt irva : »küldjék e levelet Józsival át Osvád Babának«. A feljelentés szerint Schleiffer Mátyásné e levelet nem kézbesítette, hanem felbontotta, és mivel Osvád Baba édesatyja Mátéffy Viktornak, az akkori időben a választások alatt ellenjelöltje volt, a feljelentés állításai szerint a levelet kiszolgáltatta Mátéffy Viktornak, illetve az ő pártvezetőségének. A bizottságnak nem állván más rendelkezésére, mint a feljelentés tartalma, ebből megállapította, hogy semmi olyan pozitív adatot a feljelentés nem tartalmaz, mely a feljelentés és
