Nemzetgyűlési napló, 1922. X. kötet • 1922. február 20. - 1922. március 14.
Ülésnapok - 1922-111
444 A nemzetgyűlés 111. ülése 1923. évi március hó 13-án, "kedden. Vázsonyi Vilmos : Ismétlem, a főok, amiért interpellációmat beterjesztem, az, bogy meggyőzzem a kormányt arról, hogy teljesen időszerűtlen és teljesen helytelen volna ezen a téren az u. n. felszabadítás politikáját követni. Az ok, amiért megtettem interpellációmat, az, hogy arra kérjem a Háznak minden pártját, hogy ebben a kérdésben képviselje a közérdeket (Helyeslés hal/elöl.) és ne engedje, hogy a szabad felmondás s szabad béremelés elvével ujabb katasztrofális drágasági folyamat induljon meg. Az ok, amiért megtettem interpellációmat, az, hogy alkalmat adjak a t. népjóléti minister urnák arra, hogy megnyugtassa azokat, akik aggodalmaskodnak, s akik a legnagyobb keserűséggel vannak eltelve, és végül hogy biztosítsam a nemzetgyűlés számára azt a jogot, hogy ezt a kérdést a nemzetgyűlés megkerülésével elintézni nem lehet. (Helyeslés és taps a balés a szélsöbaloldalon.) Pikler Emil: Miért vagyunk akkor itt? Pakots József: Tessék a nemzetgyűlés elé hozni és törvényt alkotni róla! Vázsonyi Vilmos : Én el tudom képzelni, hogy a kormány ujabb törvényes felhatalmazást adat magának arra, hogy ezt a kérdést rendeleti utón intézze el, de ezt a törvényes felhatalmazást most már nem a rendkívüli hatalom gyakorlásáról szóló törvények alapján kapja meg. Ha ezt megkapja a törvényhozástól, akkor joga van ezt a matériát rendeletileg szabályozni. A nemzetgyűlésnek azonban mindenesetre alkalmat kell adni arra, hogy az alapelvek tekintetében a maga akaratát érvényre juttathassa. (ügy van / a baloldalon.) hogy abban a kérdésben, legyen-e szabad felmondás, legyen-e szabad béremelés, mely birói mérséklés alá nem esik, hallathassa a hangját és kifejezésre juttathassa a maga akaratát. Rassay Károly : És viselje a felelősséget ! ' Vázsonyi Vilmos : A nemzetgyűlésnek alkalmat kell adni erre, mert lehetetlen, hogy amikor apró kérdésekről döntünk, akkor épen ilyen kérdésben, mely egyike a legfontosabbaknak, mely mindannyiunkat érdekel, mely mindannyiunk mindennapi életébe belevág, a fejünk felett határozzanak és ankéteken boldog-boldogtalan hozzászólhasson, csak épen a nemzetgyűlés tagjai ne fejezhessék ki idejekorán a maguk véleményét. (Ügy van' a bal- és a szélsöba } old álon.) Én még azt az illúziót táplálom, hogy ilyen kérdésben, mely nem politikai kérdés, talán lehet egymást meggyőznünk; én azt az illúziót táplálom, hogy ilyen kérdésben, mely nem lehet pártkérdés, lehetséges egy olyan közvéleményt teremteni, amely előtt mindenkinek meg kell hajolnia. És mert ebben a meggyőződésben vagyok, előterjesztem a következő interpel 1 ác ió t (olvassa) : »1. Törvény, vagy rendelet utján szándékozik-e a kormány a lakásügynek a felmondásra és béremelésre vonatkozó részét rendezni? 2. Hajlandó e a kormány a nemzetgyűlésnek mindenesetre módot nyújtani arra, hogy a szabad felmondás és a birói mérséklés alá nem cső szabad béremelés tekintetében akaratát kifejezésre juttassa ? 3. Való-e egyáltalán az a hir, hogy a kormány az üzletek, műhelyek, irodák és nagy lakások szabad felmondását és szabad béremelését tervezi, a többi lakásra vonatkozólag pedig az 1917. évi bérek ötvenszeres bérösszegét akarja felemelt bérként engedélyezni?« (Élénk helyeslés és taps a bal- és a szélsőbaloldalon.) Elnök : A népjóléti minister ur válaszolni kivan. Vass József népjóléti és munkaügyi minister : T. Nemzetgyűlés ! Nagyon sajnálom, nem vagyok abban a helyzetben, (Zaj a szélsobaloldalon. Hallj uh ! Halljuk! jobbfelöl.) hogy a sürgős interpelláció kérdésében konkrét és végleges válasszal szolgálhassak. Idő előtt hozatott ide ez a kérdés, abban az értelemben idő előtt, hogy a kormánynak még nincs a legkardinálisabb pontokban teljesen kialakult és végleges olyan állásfoglalása, amelyet már a nagy nyilvánosság elé lehetne hozni akár megvitatás céljából, akár más célból. Kiss Menyhért: Mikor lesz? Vass József népjóléti és munkaügyi minister : T. képviselő ur, én egy szó nélkül hallgattam végig ötnegyedóráig a beszédet, és azt hiszem, az államférfiúi s képviselői képességek csúcspontja nem az örökös közbeszólás. (TJgy van! jobbfelöl.) Azzal a beszéddel szemben, amelyet most szerencsém volt hallani, sem a vitatkozás, sem az érdemi birálat szerepét nem vállalhatom és pedig azért nem, mert nagyon sok olyan kérdést döngetett az igen t. képviselő ur, amelyre a kormánynak egyetlen tagja sem gondolt, és olyan rémeket festett a falra, amelyekre mi egyáltalán nem gondoltunk. Rassay Károly: Kérjük a megnyugtatást! Vass József népjóléti és munkaügyi minister : Ez a megnyugtatás ! Másrészt vannak a most elhangzott beszédben olyan megállapítások, amelyekkel én magamat teljesen tudom azonosítani. (Zaj a bal- és a szélsobaloldalon. Halljuk! Halljuk! jobbfelöl. Elnök csenget.) Amint vettem észre az igen t. képviselő ur megállapításaiból, egynéhány pont vitán felül áll. Az első az, hogy a lakáskérdést adminisztratív utón megoldani nem lehet, a lakáskérdés egyetlen megoldása az építés. Az épités előmozdítására vonatkozólag a törvényjavaslat készen van és ezzel a törvényjavaslattal rövid idő múlva, amikor a kormány végleges álláspontja már kijegeeesedett, leszek bátor a nemzetgyűlés elé lépni. Ugyanebben a törvényjavaslatban kell — amint beszéde legvégén találgatva emiitette az igen t, képviselő ur — megteremteni a rendelet kiadására is a
