Nemzetgyűlési napló, 1922. X. kötet • 1922. február 20. - 1922. március 14.
Ülésnapok - 1922-111
A nemzetgyűlés 111. ülése 1923. évi martins hó 13-án, kedden. 445 jogi alapot, természetesen azokban a vonatkozásokban, amelyekben az egész rendeletnek, valamint az építkezést előmozdító programmnak fundamentumát meg kell vetni. Ekkor tehát lesz módja az igen t. Nemzetgyűlésnek, hogy ezzel a kérdéssel szakszerűen és behatóan foglalkozzék, s az igen t. képviselő urak mindegyike erre vonatkozó óhajtását a nemzetgyűlés elé tárhassa. Ez az első pont. A második pont, amely vitán felül áll, az, hogy házbéremelés nélkül teljesen lehetetlen tovább is adminisztratív hatalmi eszközökkel a kérdést ebben a helyzetben tartani. Házbéremelésnek tehát jönnie kell, ez vitán kívül áll. A harmadik pont, amelyet megnyugtatásul kívánok leszögezni, és amely olyan pont, amely mint rém jelentkezett azon a falon, amelyet méltóztatott odafesteni, az, hogy a béremelésnek és a felszabadításnak —- ha bizonyos kategóriákban történnék felszabadítás, — birói védelem alá kell bizonyos mértéken felül helyeződnie. Ez az én meggyőződésem is. Béremelés és felmondás tehát semmiféle irányban — a kötött forgalmat kivéve — birói védelem nélkül — legalább az én szerény meggyőződésem szerint — nem lehetséges. (Helyeslés a jobb- és a baloldalon.) Y égül legyen szabad a kérdésekre vonatkozólag konkrét, bár nem végleges választ adnom. Az első kérdés az, hogy törvény vagy rendelet utján kivánja-e a kormány a kérdést szabályozni ? Azt a részt, amely rendeletbe való, rendelet utján, azt a részt, amely törvénybe való, törvény utján kívánja a kormány szabályozni. (Derültség és zaj a bal- és a szélsőbaloldalon. Elnök csenget) Mivel azonban az építés a prius és a bármi irányban való szabad forgalom csak az építéstől tehető függővé, egészen természetes, hogy először kell jönnie a törvénynek és azután jöhet ebben a vonatkozásban a rendelet. Azt hiszem, ez sokkal világosabb, hogy sem ezen kacagni lehetne. A második kérdés (olvassa) : »Hajlandó-e a kormány a nemzetgyűlésnek mindenesetre módot nyújtani arra, hogy a szabad felmondás és a birói mérséklés alá sem eső szabad béremelés tekintetében akaratát kifejezésre juttassa?« Tekintettel arra, hogy szerény véleményem szerint birói mérséklés alá nem eső szabad felmondás nem terveztetik, következőleg a második kérdés tárgytalan. Hitelesítették : Meskó Zoltán s. le. naplóbiráló-bi A harmadik kérdés (olvassa) : »Való-e egyáltalán hir, hogy a kormány az üzletek, műhelyek, irodák és nagylakások szabad felmondását és szabad béremelését tervezi, a többi lakásra vonatkozólag pedig az 1917. évi bérek 50-szeres bérösszegét akarja felemelt bérként engedélyezni?« Tisztelettel azt vagyok bátor megjegyezni, hogy bizonyos kategóriákban tényleg terveztetik birói védelem alá helyezendő szabad felmondás. Természetes, hogy ez a szabad felmondás épen a birói védelem alá való helyezettsége révén nem fogja fedni és kimeríteni a szabad felmondás teljes fogalmát, s ennek következtében lehet majd arról vitatkozni, vájjon ezt szabad felmondásnak vagy korlátozott felmondásnak lehet-e nevezni. Tökéletesen mindegy. Farkas István ; Fő az, hogy drágaság legyen, hogy meginduljon a lavina. (Zaj.) Elnök (csenget) : Csendet kérek. Vass József népjóléti és munkaügyi minister : Végül arra a kérdésre, hogy vájjon a kisebb lakásokra nézve ötvenszeres béremelés kontempláltatik-e, választ adni nem tudok, mivel a kormány a szorzószámra vonatkozólag még végleges álláspontot nem foglalt el. Pikler Emil : Szóval lesz szorzás ! Inkább osztás lenne! (Zaj.) Vass József népjóléti és munkaügyi minister : Ennek következtében ismétlem, nem vagyok abban a helyzetben, hogy a sürgős interpellációra végleges választ adhassak. Kiss Menyhért: Mi lesz a lakáshivat állal? Vass József népjóléti és munkaügyi minister : Ki fogjuk önt elnöknek nevezni! (Derültség.) Elnök : Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Vazsonyi Vilmos: Nem kivánok szólani. Elnök : A képviselő ur nem óhajtván szólni, az interpelláció végleges válaszadás céljából kiadatik a népjóléti minister urnák. Hátra van még a mai ülés jegyzőkönyvének felolvasása és hitelesítése. Kérem a jegyző urat, hogy a jegyzőkönyvet felolvasni szíveskedjék. Héjj Imre jegyző (olvassa az ülés jegyzökönyvét.) Elnök : Van-e valakinek észrevétele a most felolvasott jegyzőkönyv ellen? (Nincs!) Ha nincs, a jegyzőkönyvet hitelesítetnek jelentem ki és az ülést bezárom. (Az ülés végződik délután 3 óra 25 -perekor.) Eőri-Szabó Dezső s. k. ígi tagok.
