Nemzetgyűlési napló, 1922. X. kötet • 1922. február 20. - 1922. március 14.
Ülésnapok - 1922-111
A nemzetgyűlés 111. ülése 1923. évi március hó 13-án, kedden. 437 jövedelmek, illetve pénzbírságok négyötöd részét, azután az elkobzott javak értékesítéséből befolyó ellenértéknek ugyancsak négyötöd részét. Az eredeti alapot magát tulajdonképen az 1880. évi szabályrendelet szervezte meg, mert az alapnak közelebbi célját és rendeltetését, bevételeit és kiadásait ez a szabályzat irta körül. Később alkottatott az 1884. évi XXVI. tcikkel az erdővásárlási alap, hasonlólag erdészeti célok támogatására, majd az 1913. évi XXXIII. tcikkel az erdőfeltárási alap ugyancsak erdészeti célok támogatására, és most az előttünk fekvő törvényjavaslat azt célozza, hogy ezek az alapok egyesittessenek, egységesittessenek és beutaltassék a Faértékesitő Hivatal tiszta jövedelme is, amely jövedelmeket az 1917. évi szervező rendelet annak idején elkopárosodott területek megszerzésére és kopár területek fásítására szánt. Most, miután ezeknek az alapoknak az egységesítéséről van szó, bátor leszek röviden magának a törvénynek egyes szakaszait ismertetni, (Halljuk! Halljuk!) mert azt hiszem, hogy maga a törvényjavaslat hosszabb indokolásra nem szorul. A törvényjavaslat 2. §-a részletesen megjelöli azokat a bevételi forrásokat, amelyek épen az alapok egyesítése következtében az egységes alap rendelkezésére állanak a jövőben. Ezek között a források között semmiféle ujitás nincs, ezek azonosak azokkal a forrásokkal, amelyekkel a régi, különálló alapok is rendelkeztek s tulajdonképen csak a jövedelmek egységesítéséről és általánosításáról lehet szó. A törvényjavaslat 3. §-a sorolja fel részletesen az erdei alap céljait, rendeltetését. Azt hiszem, ebben sincs semmiféle nóvum, kivéve azt az egyet, hogy az erdészeti igazgatás felhatalmazást kér arra is, hogy a jövedelmekből a jövőben erdészeti célokat szolgáló ingatlanokat is vásárolhasson. Az erdészeti kormányzat itt arra gondol, hogy az erdőbirtokokat megfelelő épületekkel egészíthesse ki. A törvényjavaslat 4. §-a az alap budgetszerü kezelésére vonatkozólag tartalmaz intézkedéseket. Az 5. § feljogosítja az erdészeti kormányzatot arra is, hogy a pénzügyminister és föld 1 mivelésügyi minister urak ellenőrzése és jóváhagyása mellett kivételesen az erdei alap tőkéjét is igénybe vehesse átmenetileg azokra a célokra, amelyek a törvényjavaslatban részletesen meg vannak jelölve. A törvényjavaslat 6. §-a köztartozás jellegűvé minősiti azokat az előlegezett kiadásokat, amelyek az erdőbirtokosok helyett teljesíttetnek bizonyos kivételes esetekben. A vegyes rendelkezések pedig természetes konzekvenciái az előző szakaszoknak, mert ha az egyes különálló alapokat megszüntetjük, az alapok elszámolását is meg kell ejteni s az eredmény a főalapba utalandó be, másrészről természetes, hogy hatályukat vesztik azok a törvényes intézkedések, amelyek egyes különálló alapokra vonatkoztak. A pénzügyi ós földmivelésügyi bizottság együttesen foglalkozott a javaslattal, azt általánosságban elfogadta, ugy hogy erre vonatkozólag csupán kisebb stiláris módosításom lesz, amelyet leszek bátor a részletes vita során előterjeszteni. Miután azonos, egységes jellegű, eddig külön kezelt alapok egyesítéséről van szó, ós miután a pénzügyi kormányzatnak amúgy is tendenciája az, hogy az alapok számát lehetőleg csökkentse azáltal, hogy azokat egyesíti, egységesiti és egyszerűsíti, bátor vagyok a javaslatot általánosságban és részleteiben elfogadásra ajánlani. (Helyeslés.) Elnök: Szólásra következik? Bartos János jegyző : Strausz István ! Strausz István: T. Nemzetgyűlés! Méltóztassék megengedni, hogy az idő előrehaladottsága miatt beszédemet holnap mondhassam el. (Zaj.) Elnök : Ha jól értettem, a képviselő ur azt a kérést terjesztette elő, hogy beszédét a holnapi ülésen mondhassa el. Minthogy ez a kérés a házszabályok 212. §-a alapján jogosult, kérdem a t. Nemzetgyűlést, méltóztatnak-e megengedni, hogy Strausz István képviselő ur beszédét a. holnapi ülésen mondhassa el ? (Igen !) Tehát ilyen értelemben, mondom ki a határozatot. (Zaj. Felkiáltások a jobboldalon : Nem lehet !) Az idő előrehaladott voltára való tekintettel a vitát megszakítom. (Zaj. Felkiáltá ok balfelöl : Interpelláció van !) Csendet kérek, képviselő urak! Mielőtt Vázsonyi Vilmos képviselő ur sürgős interpellációjára áttérnénk, napirendi javaslatot kívánok tenni. Javaslom, hogy a legközelebbi ülésünket holnap, folyó hó 14-én, szerdán délelőtt 10 órakor tartsuk, amelynek napirendjére tűzessék ki az alföldi erdők telepítéséről és a fásításokról szóló törvényjavaslat harmadszori olvasása, továbbá a mai napirendünkre 2., 3., 4., 5., 6., 7., 8., 9. és 10. pontként kitűzött törvényjavaslatok, illetve mentelmi bizottsági jelentések tárgyalása. Méltóztatnak ehhez a napirendi javaslatomhoz hozzájárulni ? (Igen !) Ha igen, ilyen értelemben mondom ki a határozatot. Holnap szerdai nap lévén, természetesen a házszabályok értelmében fel fognak olvastatni az indítvány- és interpellációs-könyvek. Vázsonyi képviselő urat illeti a szó. Vázsonyi Vilmos: T Nemzetgyűlés! Interpellációm megtételénél nem vezet az a szándék' hogy azt a kérdést, amelyről szólni kívánok' politikai szempontból tárgyaljam le. Ellenkezően' a célom elsősorban az, hogy a t. kormányt meggyőzzem arról, hogy azok a tervek, amelyeket állítólag végrehajtani óhajt, beleütköznek a közérdekbe s hogy meggyőzzem a nemzetgyűlésnek minden pártját, nemcsak az ellenzéket, arról hogy a lakáskérdésben tervezett rendelkezések katasztrofális hatással volnának gazdasági életünkre. (Ugy van! balfelol.)
