Nemzetgyűlési napló, 1922. X. kötet • 1922. február 20. - 1922. március 14.

Ülésnapok - 1922-111

436 A nemzetgyűlés 111. ülése 1923, évi március hó 13-án, kedden. képviselőtársam beszéde nyomán, hogy ebből a büntetéspénzből az ő zsebük telik meg és ezek a büntetéspénzek az ő zsebükbe folynak. Kötelességemnek tartom erre rámutatni, mert a valódi helyzet az, hogy az ezen törvény alapján kiszabandó büntetésekből a feljelentő egy fillért sem kaphat, hanem — újra ismételnem kell — azok az erdei alap javára folynak be. Abban az erdei alapban, amelynek most jön a tárgyalása, a különböző alapokat akarjuk összevonni. Ez az alap ma is olyan kevés, hogy annak kamataiból bizony nem lehet elérni azokat a nagy célokat, amelyeket az erdészet terén el akarunk érni. Ismeri a t. Nemzetgyűlés a pénzügyi helyzetet, tudja azt, milyen nehéz a pénzügyi kormányzattól még ilyen befektetésekre is segitséget, kölcsönt, vagy egyáltalában bármiféle pénzt megszerezni, vagy megkapni. Ha most meghozzuk ezt a törvényt, ha fásitani akarunk, akkor ezt az erdei alapot gyarapitanunk kell, amennyire csak lehet, hogy a pénzügyminister úrtól függetlenül, külön is legyen bizonyos anyagi erőnk, hogy azt a célt elérjük, amelyet ezzel a törvényjavaslattal szolgálni kívánunk. En tehát a magam részéről ebből a szempontból is kivánnám az eredeti szöveg fentartását és azt, hogy a községekkel szemben az erdei alapot gyarapitsuk azokból a büntetéspénzekből, amelyek az erdei áthágásokból származnak. Különben is itt van az 1879. évi XXXI. te, amelyre Gaal Gaston t. képviselőtársam is hivatkozott már. Ez a törvény is azt mondja, (olvassa): »A jelen törvény alapján a kártérítésen felül fenmaradt behajtható pénzbüntetésekből ós az elkobzott tárgyak eladásából befolyt összegek egyötödrészben az illető községi szegény- vagy betegápolásalap, négyötödrészben a képezendő országos erdei alap javára fordítandók.« Tehát az 1879: XXXI. te. is már ugyanebben az értelemben intézkedik. Mi ezt az intézkedést fenn akarjuk tartani. Az a másik dolog, hogy az 1901 : XXI. te. 23 §-ában foglaltak szerint a büntetéspénzek fele illeti a községet, fele pedig az erdei alapot, a kihágási ügyekre vonatkozik, ez a törvény pedig — nagyon helyesen jegyezte meg tisztelt képviselőtársam — az áthágási ügyekre mondja ki ugyancsak azt az arányt, amit az 1879. évi XXXI. te. már annak idején kimondott. Tehát semmi ujabb változtatás nincs, az 1879: XXXI, te. rendelkezéseit átvesszük ide és a kihágási ügyek nincsenek idefoglalva, azokra megmarad az 1901: XX. te. Nem hozunk tehát semmi uj intézkedést ebben a tekintetben, mert az áthágási ügyekre hagyjuk meg az egyötöd és négyötöd arányt. Mindazok figyelembevételével, amiket itt bátor voltam elmondani az erdei alapok támogatása céljából és miután a büntetéspénzekből sem a feljelentő, sem más semmit nem kaphat, azokat teljes egészében erre a célra forclitják, kérem a szakasznak eredeti szövegezésében való elfogadását. (Helyeslés.) Elnök : A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Az uj 19. § második bekezdéséhez két módosítás adatott be, melyek ellentétben vannak az eredeti szöveggel. A kérdést tehát elsősorban az eredeti szövegre fogom feltenni. Amennyiben az eredeti szöveget nem méltóztatnak elfogadni, fel fogom tenni a kérdést Gaal Gaston képviselő ur módosítására, amely közelebb áll az eredeti szöveghez. Amennyiben azt sem méltóztatik elfogadni, fel fogom tenni a kérdést Halász Móric képviselő ur módosítására. Kérdem tehát: méltóztatik-e az uj 19. § második bekezdését eredeti szövegezésében eh fogadni, igen vagy nem ? (Igen ! Nem !) Kérem azokat a képviselő urakat, akik a második be* kezdést eredeti szövegezésében fogadják cl., szíveskedjenek felállani. (MegtörténikJ Többség. A 19. § második bekezdése eredeti szövegezésében fogadtatott el s így elesik Gaal Gaston és Halász Móric képviselő urak módositása. Következik a régi 21., uj 20. §. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a szakaszt felolvasni. Héjj Imre jegyző (olvassa a régi 2Í'—23; azaz uj 20—22. §§-at, amelyek észrevétel nélkül elfogadtatnak). Elnök : Ezzel a törvényjavaslat részleteiben is letárgyaltatván, harmadszori olvasása iránt napirendi javaslatom során fogok a nemzetgyűlésnek javaslatot tenni. Ezzel a törvényjavaslattal elinté

1zést nyert az Országos Gazdasági Egyesületnek és a Magyar Erdőgazdák Országos Szövetségé^ nek kérvénye is. Következik az Országos Erdei Alapról szóló törvényjavaslat tárgyalása Az előadó urat illeti a szó. Horánszky Dezső előadó : T. Nemzetgyűlés ! Azokkal a törvényjavaslatokkal, amelyeket a mélyen t. Nemzetgyűlés erdészetünk fejlesztése érdekében elfogadott, bizonyos tekintetben szerves összefüggésben vannak azok a pénzügyi vonatkozású kisebb törvényjavaslatok is, amelyeket a t. Nemzetgyűlés előtt ismertetni szerencsém van. (As elnöki széket Almásy László foglalja el.) Ha az erdészet reformjával foglalkozunk, azt hiszem, foglalkoznunk kell a pénzügyi vonatkozású kérdésekkei is, az erdei alap kérdésével és az erdőbirtok-hitel kérdésével, amely kérdések ugyan ezidőszerint sajnos közgazdasági viszonyaink között nagyobb pénzügyi jelentőségűek nem lehetnek, de mindenesetre olyan természetűek, hogy a viszonyok változásával az erdészet fejlesztésében hathatós faktorok lehetnek. Az országos eredeti alapot az 1879. évi XXXI. te. alkotta meg, általános, országos erdészeti célok előmozdítására. Beutalta ez a törvény ebbe az alapba az áthágásokból befolyó