Nemzetgyűlési napló, 1922. X. kötet • 1922. február 20. - 1922. március 14.

Ülésnapok - 1922-111

432 A nemzetgyűlés 111. ülése 1923. évi március hó13-án, kedden. a magyarosság szempontjából. Indítványozom, I hogy a szakasz első sorában az »ezen« szót »jelen* szóval helyettesítsük. Elnök: Kivan még valaki szólani ? (Nem!) Ha senki sem kivan szólani, a vitát bezárom. A földmivelésügyi minister ur kíván szólani. Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister: T. Nemzetgyűlés! Gaal G-aston t. képviselőtársamnak a következőket válaszolom : Amire t. képviselőtársam hivatkozott, hogy a végrehajtási utasításban lesz-e gondoskodás arról, hogy oda, nem tudom, milyen haszontalan dolgokat ne vegyünk bele, biztosithatom t. képviselőtársamat, hogy itt haszontalan dolgokról, játékokról és komolytalan dolgokról nincs szó. A végrehajtási utasításnak nem kell olyan értelemben megszövegeződnie és kiadatnia, hogy itt, nem tudom, játékokról lehessen beszélni. Az én t. képviselőtársam kifogásolja ezt a törzskönyvezést. Engedelmet kérek, ha mi törvénnyel kötelezzük a birtokosokat bizonyos fásítások teljesítésére, akkor, ha erről nem vezetünk hivatalos kimutatást, akkor 10—20 év múlva esetleg nyoma sem lesz annak, és azt sem lehet majd megállapítani, hogy hol volt elrendelve a fásítás, és hol kell azt fentartani. Mégis csak kell a törzskönyvelés. Gaal Gaston : Országos törzskönyvről beszéltem. Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister : T. képviselőtársam sikeresen tudja kiszínezni a lehetetlenség határáig elmenő lehetőségeket. Ebben a tekintetben azonban én kénytelen vagyok a törvényjavaslat ezen szakaszának eredeti szövegéhez ragaszkodni, mert ezek a törzskönyvelések épen azért nagyon szükségesek, hogy azok, amiket sok fáradsággal és munkával létesíteni tudunk, továbbra is megtartassanak. És talán azok a törzskönyvelések másra is jók lesznek. Nem lehetetlenség, hogy ezekre a törzskönyvelésekre esetleg peres vagy örökösödési ügyekben is feltétlenül szükség is van. Az az erdészeti hivatal igazán csak magának okoz több munkát vele, ha törzskönyvezni és nyilvántartani akar, s nem okoz ezzel sem a községi elöljáróságnak, sem a jegyzőnek dolgot. Nem tartanám helyesnek, hogy az erdészeti hivatalok helyett a községi jegyzők irodáiban legyenek azok a feljegyzések, amelyek arra vonatkoznak, hogy bizonyos határban melyek azok a területek, amelyeket erdősiteni kell. Itt igenis, szigorúan ügyelnünk kell arra, hogy ha már létesítünk valamit, az meg is maradjon. Ez a törzskönyvelés azért szükséges. Arra nézve pedig újból megnyugtathatom t. képviselőtársamat, hogy abba a végrehajtási utasításba semmiféle felesleges dolgot nem fogunk belevenni. (Helyeslés jobbfelöl.) Kérném tehát a szakasz eredeti szövegének elfogadását azzal a stiláris módosítással, amelyet a magyarosabb kifejezés szempontjából | Barthos Andor t. képviselőtársam előterjesztett. Ehhez az utóbbi módosításhoz a magam részéről is hozzájárulok, a továbbiakban azonban kérném Gaal Gaston képviselő ur módosításának elvetését. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Minthogy Gaal Gaston képviselő ur módosító indítványa ellentétben áll az uj 18. §-szal, a kérdést akkép fogom feltenni, hogy elsősorban felteszem a kérdést, hogy méltóztatnak-e a 18. §-t Gaal Gaston képviselő ur módosításával szemben elfogadni, igen vagy nem ? Amenynyiben az eredeti szöveget méltóztatnak elfogadni, Gaal Gaston képviselő ur módosítása elesik. Azután fogom feltenni a kérdést Barthos Andor képviselő ur módositó indítványára, nevezetesen, hogy méltóztatnak-e a 18. §-hoz Barthos Andor képviselő ur módosítását elfogadni, igen vagy nem? (Helyeslés.) Felteszem tehát a kérdést, méltóztatnak-e a .18. §-t eredeti szövegezésében elfogadni, szemben Gaal Gaston képviselő ur módosításával, igen^ vagy nem? (Igen!) A nemzetgyűlés a 18. § eredeti szövegét fogadván el, Gaal Gaston képviselő ur módosító indítványát elvetettnek jelentem ki. Most felteszem a kérdést, méltóztatnak-e a 18. §-hoz Barthos Andor képviselő ur által beadott módosító indítványt elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) Barthos Andor képviselő ur módositó indítványát tehát elfogadottnak jelentem ki. Következik a régi 20, uj 19. §. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék azt felolvasni. Héjj Imre jegyző (olvassa a régi 20. uj 19. §-t). Gaal Gaston! Gaal Gaston : T. Nemzetgyűlés ! Kérem a mélyen t. elnök urat, méltóztassék a házszabályok értelmében a szakasznak pontonként való tárgyalását elrendelni. Elnök : Méltóztatnak Gaal Gaston képviselő ur javaslatához hozzájárulni ? (Igen !) Kimondom tehát határozatkép, hogy az uj 19, §-t két részben fogjuk tárgyalni, t. i. külön az első és külön a második bekezdést. Gaal Gaston: T. Nemzetgyűlés! Az uj 19. § első bekezdéséhez tulajdonképen érdembeli megjegyzéseket tenni nem kívánok, tisztán annak azon kifejezéseit szeretném kiküszöbölni, amelyek félreértésekre adhatnak alkalmat. Nevezetesen van ennek a bekezdésnek olyan része, amely többet mond, mint amennyi szükséges, s viszont van olyan része, amely kevesebbet mond, mint amennyi szükséges ahhoz, hogy egészen világosan ós határozottan meg lehessen állapítani, hogy mikor kerül valaki olyan helyzetbe, hogy azután kihágásért felelősségre lehessen vonni. Azt mondja a szakasz első bekezdése (olvassa) : »Az, aki a kijelölési munkával megbízott állami közegeket munkájuk sikeres el-