Nemzetgyűlési napló, 1922. X. kötet • 1922. február 20. - 1922. március 14.

Ülésnapok - 1922-111

À neMzetgyülés 111. ülése 1923. évi március hó 13-án, kedden. 431 Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister : T. Nemzetgyűlés ! Ez a szakasz a bizottság tárgyalásainál vétetett fel a javaslatbaAz eredeti törvényjavaslatban nem volt benn, a bizottsági tárgyalásnál azonban épen a bizottsági tag urak részéről nyilvánult meg az a kivánság, hogy a törvénynek ezt az intézkedését adandó esetben terjesszük ki az ország többi részére is, nemcsak az Alföldre, a tiszántúli részre. Akkor tehát a bizottság kívánságára vétetett fel ez, ami az eredeti törvényjavaslatban nem volt benn. Ha pedig a kivánság most nagyobbrészben odairányul, hogy ez a szakasz ne legyen benne a törvényben, ugy rámnézve semmiféle önmegtagadásba nem kerül, bogy a szakaszt töröljük. Készemről hozzájárulok a törléshez. (Helyeslés jobbfélől.) Elnök : Kiván-e még valaki szólni ? (Nem.) Ha senki sem kivan szólni, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom és a vitát bezárom. Következik a határozathozatal. Amennyiben az előadó ur indítványa a 18. § törlését kívánja, az előadó ur indítványát szembe fogom helyezni az eredeti szöveggel. Kérdem tehát a t. Nemzetgyűlést, méltóztatik-e a 18. §-t eredeti szövegezésében, szemben az előadó ur törlési indítványával, elfogadni, igen vagy nem ? (Nem !) Az eredeti szöveg nem fogadtatván el, az előadó ur törlési indítványát jelentem ki elfogadottnak. Ezzel kapcsolatban természetesen a következő szakaszok számozása megváltozik, minden szakasz eggyel kisebb számmal lesz ellátandó. Következik ezek szerint a régi 19, uj 18. §. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék felolvasni. Héjj Imre jegyző (olvassa a régi 19. uj 18. §-t). G-aal Gaston! Gaal Gaston : T. Nemzetgyűlés! A 18. §-nál meg kell tennem egy tiszteletteljes észrevételt. Ebben a magam részéről aggályokat táplálok arra nézve, hogy ha ez a szakasz ugy, amint kontempláltuk, keresztülmegy, ebből a bürokratikus túltengésnek olyan fajtája következik, amelyet én semmiféle tekintetből, sem államgazdasági szempontból, sem az erdészet szempontjából kívánatosnak és szükségesnek nem tartok. Elismerem annak szükségességét, hogy azok a területek, amelyek par excellence erdőterületeknek vannak minősítve, — ha már egyszer az állami bürokrácia, az erdészeti hivatal ezeket mindenáron törzskönyvezni kívánja — ugy mint a múltban törzskönyvezve voltak, a jövőben is törzskönyveztessenek. De sehogy sem látom be annak akár gazdaságpolitikai, akár közigazgatási fontosságát és jelentőségét, hogy a leghaszontalanabb, legkisebb fásítások, holmi alék és más ilyen dolgok külön nagy protokollumokba, külön áilami törzskönyvekbe legyenek bejegyezve. Méltóztassék elgondolni, a papirpazarlásnak mekkora tömegét, a haszontalan munkának milyen nagy mértékét fogja az igénybe venni, ha minden egyes birtokosnak az Alföldön általa létesített NAPLÓ X. legkisebb aléját vagy mijét térképezik, törzskönyvbe foglalják és állandóan nyivántartják. En nem tudom megérteni a magam józan eszével, — én, aki a gazdaságot nemcsak törzskönyvekből, protokoilumokból, hanem jóformán folytonos kézimunkával való részvételből ismerem — hogy ebből a bürokratikus munkából akár az államnak, akár az erdészetnek haszna legyen. Meg kell ezt oldani mindenféle országos törzskönyvek vezetése nélkül. Ha a községházán azokat a bizonyos alékat, amelyeket létesítenek, jegyzékbe veszik és a jegyzéket az iratoknál deponálják, ez tökéletesen elég ahhoz, hogy az oda kiszálló erdészeti közegek utánanézzenek, vájjon a jegyzőkönyvben lévő fásítások megvannak-e. De nem tartom szükségesnek, hogy ebből országos törzskönyvezést csináljunk, iemappázva, bekötve és állandóan nyilvántartva és ilyen módon játszadozzunk, hogy ekként fejezzem ki magamat. Megjegyzem, ez nem fontos, nem súlyos a gazdák szempontjából sem, mert hogy az erdészeti hivatal milyen törzskönyvezéssel szórakozik, az bennünket, gazdákat nem érint ; de, ismétlem, országos szempontból ezt nem látom megindokoltnak és megokoltnak. Előre bocsátom, hogy az erdőtelepítés és fásítás szükséges, viszont azonban nem tartom szükségesnek, hogy minden leghaszontalanabb fásítás, allézás országos törzskönyvbe vétessék.. En nem tudom, sikerült-e a mélyen t. minister urnák hozzájárulását ahhoz megnyernem, hogy ez tulajdonkép a bürokratizmus túlzásba vitele és nem tudom, kapok-e a minister úrtól bármiféle olyan nyilatkozatot, hogy ha már itt a törvényben így is van, majd a végrehajtás, a végrehajtási utasítás során fog gondoskodni arról, hogy ez a törzskönyvezés esetleg a túlságba ne menjen és ilyen mindenféle haszontalan kis fásitások beprotokollálásával ne töltsék az ország idejét és ne pazarolják az ország papirosát és pénzét. Minden eshetőségre a magam részéről egy rövid indítványt vagyok bátor beterjesztem. Erre részemről nagy súlyt nem helyezek s amenynyiben a mélyen t. minister ur megnyugtat arra vonatkozólag, hogy a végrehajtási utasításban gondoskodik arról, hogy túlságba menő bürokratizálás ne lehessen, indítványomat vissza fogom vonni; abban az esebben azonban, ha a minister ur ilyen nyilatkozatot nem tenne, kénytelen volnék indítványomat országos érdekből megtenni. Indítványom odairányul, hogy a szakasz harmadik sorában ezek a szavak : »a többi fásításokat pedig a gazdasági fásitások törzskönyvében« töröltessenek. Tisztelettel kérem indítványom elfogadását. Héjj Imre jegyző : Barthos Andor ! Barthos Andor : T. Nemzetgyűlés ! A szakaszhoz érdemben felszólalni nem kívánok, csupán egy stiláris módosítást hozok javaslatba, tisztán 68