Nemzetgyűlési napló, 1922. X. kötet • 1922. február 20. - 1922. március 14.

Ülésnapok - 1922-111

418 A nemzetgyűlés 111. illése 7923, Elnök* Kiss Menyhért képviselő urat kérem, méltóztassék csendben maradni. (Folytonos zaj a baloldalon.) Klárik képviselő urat kérem, méltóztassék csendben maradni. Fábián kép\iselő urat kérem, méltóztassék a személyes kérdés keretében maradni. A képviselő urat nem támadták meg, méltóztassék röviden e kérdés keretében elmondani észrevételeit. Fábián Béla : Nekem még csak egyetlenegy mondanivalóm volna, az, hogy micsoda szégyene volna ez ország történelmének, ha a magyar bolsevizmus ideje alatt minden egyes ember, akit ebben az országban letartóztattak, aki ellen ebben az országban eljárást indítottak, ugy akarta volna visszaváltani a szabadságát, hogy a kommunistákhoz levelet irt volna, hogy én is kommunista vagyok és azokért az eszmékért küzdök, amely eszmékért ti küzdtök. (Zaj.) Zsirkay János: Április 7-ikén már ültem! Elnök.' Csendet kérek, képviselő urak. Fábián képviselő urat másodszor kérem, méltóztassék a személyes kérdés keretében megmaradni és nem vitát folytatni. (Folytonos zaj.) Csendet kérek ! Kuna P. András: Már 12 óra és még semmit sem csináltunk. Azért küldték ide? Bogya János : Mi küzdöttünk a kommunisták ellen ! (Zaj a baloldalon.) Elnök : Kiss Menyhért képviselő urat másodszor kérem, méltóztassék csendben maradni. Pikler Emil : Másokat ilyen taktikáért felakasztanak ! Elnök : Pikler képviselő urat kérem, méltóztassék a közbeszólásoktól tartózkodni. Fábián Béla : T. Nemzetgyűlés S Akármiképen álljon a dolog, végeredményben egy bizonyos, az, hogy az ifjúságot igy nem fogják nevelni és a nemzeti példatárban Zsirkay képviselő ur levele nem fog megjelenni, (Zaj jobbfelöl és a középen.) mert nem hiszem, hogy egy nemzetnek az volna a törekvése, hogy az ifjúságot arra nevelje, hogy amikor elhatározó pillanatok következnek . . . (Folytonos zaj.) Elnök : Fábián képviselő úrtól, miután nem akar a személyes kérdés keretében megmaradni, kénytelen vagyok a szót megvonni. (Zaj balfelöl !) Következik Szilágyi Lajos képviselő ur napirend előtti felszólalása. (Zaj.) Szilágyi Lajos: T. Nemzetgyűlés! Azután a bevezetés után, amely ugy látszik mindennapi szokássá válik a magyar nemzetgyűlés termében ...( Ugy van ! jobbfelöl.) Urbanics Kálmán: Házszabályrevizió kell sürgősen ! Pikler Emil : Attól boldog lesz a magyar nép ! Urbanics Kálmán: Ha ez elmarad, nagyon boldog lesz! (Zaj.) Rassay Károly: Költségvetést követeljen,ne házszabályt! Akkor lesz komoly tárgyalás, ha költségvetés lesz ! (Zaj jobb felöl.) évi március hó 13-án, kedden. Eckhardt Tibor: Házszabályrevizió kell. Elnök : Csendet kérek képviselő urak. Szilágyi Lajos: Ezután a bevezetés után, amely, mint mondottam, ugy látszik mindennapos szokásává fog válni a második alkotmányozó gyűlésnek, amelyről azt kell hinnünk, hogy sem az illető érdekelteknek, sem pártjuknak, sem a nemzetgyűlésnek, sem a nemzetnek nem lehet érdeke, hogy ez napról-napra igy menjen, de amelyért a legnagyobb igazságtalanság volna az egyik, vagy a másik oldalt megvádolni, mert hiszen kölcsönösen megy egymással szemben a vádaskodásoknak tömege . . . Eckhardt Tibor: Az a kérdés, ki kezdi! Nagy Ernő: Arról lehet beszélni! Szilágyi Lajos :... amely útról azonban előbbutóbb közös akarattal és egyetértéssel a nemzet jól felfogott érdekében le kell térnünk. (Elénk helyeslés és felkiáltások jobbfelöl : Minél előbb !) Rupert Rezső : Kommunista leleplezése miért fáj valakinek? Szilágyi Lajos : ... méltóztassanak megengedni, hogy ezekután egy olyan kérdésben emeljek rövid ideig néhány szót és vegyem igénybe a nemzetgyűlés figyelmét, amelyről nagyon ritkán esik szó. (Halljuk! jobbfelöl.) A nyugdíjas katonatisztek, a tiszti özvegyek és tiszti árvák nyomoráról óhajtok beszélni; a nyomorgók egy részéről tehát, azokról a nyomorgókról, akiket részint a világháború, részint az utána jövő két forradalom, részint a román rablás, részint pedig azóta a kormány tétlensége, másrészt pedig nekünk magunknak, a nemzetgyűlésnek különös nemtörődömsége taszította a nyomorba. Rupert Rezső : Az nem áll ! Követeltük többször, hogy segítsünk rajtuk! Rassay Károly: A nemzetgyűlés? Hát mit tehet a nemzetgvülés ? (Halljuk ! Halljuk ! bálfelöl.) Szilágyi Lajos: Egy csendes, hallgatag tömegről beszélek, amely létszámában már ma is hatalmas tömeg, de amely a közeljövőben még szaporodni fog, mert épen a nemzetgyűlés által hozott törvénynél fogva az átmeneti tisztek első részlete, a nőtlen átmeneti tisztek a legrövidebb idő alatt a nyugdíjállományba kerülnek s ezeket követik egy év múlva a nős átmeneti tisztek tömegei, ugy, hogy olyan hatalmas számról szól az a nyomor, amelyet itt ma nyilvánosság elé hozok, hogy e mellett nem mehet el továbbra is szótlanul és hallgatagon a nemzetgyűlés. (Ugy van! balfelöl.) Tartozunk a nyugdíjas katonatisztek iránt nemzeti hálával, (Ugy van! a bal- és a jobboldalon.) amelyet első kötelességünk lett volna leróni. Patacsi Dénes: Az igaz! Szilágyi Lajos: A kormány egyik legnagyobb bűnéül tekintem azt, hogy a bolsevizmus letörése után nem vitt olyan kormányzati politikát, hogy átment volna a köztudatba az, hogy