Nemzetgyűlési napló, 1922. X. kötet • 1922. február 20. - 1922. március 14.

Ülésnapok - 1922-110

r Á ^nemzetgyűlés 110. ülése 1923. vény ugy mondja ki, hogy mentesitendők. Mél­tóztassék kimondani, hogy mentesek. Mert az, hogy mentesitendő még egy következő aktust tételez fel valaki részéről: vagy törvényhozási aktust, vagy kormányintézkedési aktust. Tör­vényhozási aktust, azt hiszem, nem szándékozik a mélyen t. minister ur inaugurálni, azt pedig már igazán nem szeretném, hogy ehhez még egy kormányhatósági intézkedésre legyen szük­ség, pénzügyministeri rendeletre, vagy valami ilyenre, amikor egyszerűen kimondhatjuk ebben a törvényben, hogy földadómentes, illetőleg föld­es jövedelemadó mentes, s akkor minden további kormányhatósági intézkedés nélkül a törvény intenciója, a törvény célja megvalósittatik. Ami a második bekezdést illeti, ez ellen inkább csak stiláris szempontból emelhetek kifogást. A második bekezdés ugyanis igy hang­zik: »Az adókötelezettséget a földmivelésügyi minister véleményének meghallgatása után a pénzügyminister állapítja meg.« Amikor az első mondat azt mondja, hogy a főhasználatig adómentes, akkor adókötelezett­ség megállapításáról csak akkor lehet, ugyebár, szó, amikor a főhasználat bekövetkezik, tehát egy in futuro bekövetkezendő dologról van szó. Hogy tehát a szöveg preciz legyen, mert ugy ahogy itt van kétségtelenül laza és pongyola, azt a tiszteletteljes indítványt teszem, méltóz­tassék az »adókötelezettséget« szó helyett az alábbi szavakat bevenni: »Az adókötelezettség beálltát«, vagyis azt a momentumot, amikor a főhasználat bekövetkezvén, az adókötelezettség beáll. Ezt konstatálja majd annak idején a pénzügyminister a földmivelésügyi minister úrral együtt, nem pedig az adókötelezettséget, ami törvényszerkesztési szempontból kétségtelenül laza és nem egészen megfelelő szöveget ad. Tisztelettel kérem mindkét rendbeli indít­ványom elfogadását. Elnök : Szólásra következik ? Perlaki György jegyző: Ősik József! Csik József: Mélyen t. Nemzetgyűlés! Már abból az egybevetésből is, amelyet Gaal Gas­ton t. képviselőtársam a jelen szakaszra vonat­kozólag a jövedelemadót és a földadót illetőleg tett, kitetszik, hogy milyen elasztikus a szakasz első bekezdése, amikor azt mondja: »a jelen törvény alapján beerdősitett terület azon tele­pitett erdő főhasználatáig a földadó alól men­tesitendő.« Ez a »főhasználat« szó olyan elasz­tikus fogalom, amely különböző magyarázatokra adhat alkalmat. Halász Móric : Az üzemterv megállapítja ! Csik József : Az üzemterv megállapítja, az igaz, azonban épen azt akarom mondani, hogy akik a javaslatot kontemplálták és csinálták, azok is különbséget tettek földadó és jövede­lemadó között. Uk feltételezték, hogy földadót nem kell fizetni az illetőnek, amikor jövedelem­adót már kell fizetnie, tehát a két adónem kö­zött disztingváltak és bizonyos jövedelempro­évi március hó 9-én, pénteken. 395 duktumot feltételeztek attól a területtől, amikor földadó alá még nem esik. Nagyon elasztikus dolog megállapítani azt, vájjon mikor ér el ahhoz a jövedelemmaximumhoz az illető erdő* terület, amikor azt lehet mondani, hogy a fő­használatig ért el. Én tehát épen ebből kifo­lyólag azt proponálnám, hogy egy fix termi^ nust, fix időpontot vigyünk be a törvény^ szövegbe. Halász Móric : így volt az eredeti szöveg­ben, de kijavították! Csik József : Bocsánatot kérek, az eredeti szövegben is fix volt, nevezetesen 6 —15 év. Már most milyen helyzet állhat elő ? A fő­használatot illetőleg többféle vélemény uralkod­hátik az erdőhatóságoknál. Egyesek azon a fel­fogáson lesznek, hogy az illető erdőterületre el­érkezett a főhasználat, mások szerint pedig nem. Mint az általános vita alkalmával is kifejezésre juttattam, ha valamelyik szakközeg a tulajdo­nossal jó viszonyban van, esetleg megállapítja, hogy még nem érkezett el az illető erdőterület a főhasználatig, holott már elérkezett addig. En tehát már csak abból kifolyólag is, mert a tör­vény jogszelleme is azt diktálja, hogy határo­zott időponttal és terminussal dolgozzunk, a 16. §-nak ekként való módosítását proponálom (olvassa) : »A jelen törvény alapján erdősitett terület az erdősítés kezdetétől számított 15 évig a földadó alól mentesitendő. Amennyiben az erdősités előre nem látható okból hosszabb időt vesz igénybe, a mentesség arányosan meghosz­szabbitható.« Elnök: Kivan még valaki szólni? Barthos Andor ! Barthos Andor: T. Nemzetgyűlés! A 16. § eredeti szövegében ugy szólt, hogy a törvény csupán 6—15 évig akart földadómentességet adni, ezt is csak feltételesen szövegezte meg. A párt annak idején alaposan megvitatta ezt a kérdést és abban állapodtunk meg, hogy kérni fogjuk a beerdősitett területnek a földadó alól való men­tesitését törvényesen megállapítani. Az igen t. képviselő urak azt kifogásolják, hogy csak a földadó alól való mentességet álla­pítja meg az uj szöveg, amit a bizottság is elfogadott. A »főhasználat« kifejezés onnan ered, hogy minket az a megfontolás vezetett, hogy ha egy üres telket valaki beépít, akkor a törvényhozás már régóta bizonyos adómentes­ségben részesiti azt. Ugyanez az indok itt is megáll. A főhasználatig tényleg nincs semmiféle ... Gaal Gaston: Jövedelme! Barthos Andor : ... bevétele. Gaal Gaston : Egyre megy, bocsánatot kérek ! Barthos Andor : Miután nem értékadóról, hanem földadóról van szó, engedje meg, t. kép­viselőtársam, hogy e között disztingváljak, mert qui bene distinguit, bene docet. Ha mi nagy figyelemmel meghallgattuk volt elnökünket és t. képviselőtársunkat, ő is lehet néhány percig türelemmel és figyelemmel mások véleménye 57*

Next

/
Thumbnails
Contents