Nemzetgyűlési napló, 1922. X. kötet • 1922. február 20. - 1922. március 14.

Ülésnapok - 1922-110

394 A nemzetgyűlés 110. ülése 1923. a földinivelésügyi minister, ha magánosok vagy községek kérik, közegeket küldjön ki csemetekertek felállításához. Én erről már rendeletileg gondoskodtam; a ministerium mindenkinek, aki hozzá fordul, a lehetőségig rendelkezésére bocsátja a szakközegeket, de nem vagyok abban a helyzetben, hogy törvényileg leköttessem magamat arra, hogy ha bárki bármikor, bárhová kéri a szakközegeket, azokat kiküldjem, mert figyelembe kell venni a lehetőségeket Tekintetbe kell venni, hogy az Alföld fásításának munkálatai megkezdődnek annak idején és a földmivelésügyi ministerium esetleg nem rendelkezik annyi szakemberrel, hogyha az egész ország területén egyszerre sokan kérnek szakközegeket, a ministerium nem lesz abban a helyzetben, hogy épen abban az időben küldje le és ugy küldje le azokat, amint kérik. A jóakarat megvan, ki is van adva a rendelet; a legnagyobb készséggel teljesítjük ma is minden tulajdonos vagy község azon kérését, hogy szakközegeket küldjünk, ezeket ki is küldjük, de kérném, ne méltóztassék ezt a törvénybe felvenni, mert hiába vesszük fel, ha a létszámcsökkentés mellett nem jutok abba a helyzetbe, hogy uj szakközegeket nagyobb számban alkalmazhassak és annyi szakemberrel rendelkezzem, amennyivel a törvény szavai szerint minden kívánságnak megfelelni tudnék. En a törvénynek rendelkezéseit be akarom tartani, ezt akarja a ministerium ós az erdészet is, olyan mértékben, amennyi szakközeg csak rendelkezésünkre áll, de kérem, ne méltóztassék ezt a törvényjavaslatba felvenni, mert a földmivelésügyi minister esetleg abba a helyzetbe jut, hogy a törvény betűjének képtelen lesz megfelelni. Ezek alapján tisztelettel kérem a módositás mellőzését. (Helyeslés jobhfelöl.) Elnök : A tanácskozást befejezetnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. A 15. § meg nem támadtatván, azt elfogadottnak jelentem ki. G-aal Gaston képviselő ur indítványa ujabb pont felvételére irányul, kérdem tehát, méltóztatik-e azt elfogadni, igen vagy nem? (Nem!) A nemzetgyűlés G-aal Gaston képviselő ur javaslatát mellőzi. Következik a 16. §. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék azt felolvasni. Bodó János jegyző (olvassa a 16. §-t). Gaal Gaston ! (Az elnöki széket Huszár Károly alelnök foglalja el.) Gaal Gaston: T. Nemzetgyűlés! A 16. § mindkét bekezdéséhez van észrevételem. A szakasz első bekezdése ugyanis azt mondja, hogy (olvassa) : »A jelen törvény alapján beerdősitett terület az azon telepitett erdő főhasználatáig a földadó alól mentesítendő.« Akik ezt a törvényjavaslatot szerkesztették, azoknak szeme előtt azon adózási állapotok lebegtek, amelyek abban az időben voltak érvényei március hó 9-én, péntekért. ben, amikor az 1879. évi XXXI. tc.-ket, vagyis az erdőtörvényt csinálták, amelyben ugyanez a rendelkezés már benne van. Az 1879. évi XXXI. te alapján létesített, vagy állami kezelésbe vagy felügyelet alá vett különféle erdőkategóriák az első főhasználatig földadómentesek. Csakhogy 1879-ben, amikor ezt a törvényt hozták, a föld még nem fizetett egyebet, mint földadót. A jövedelemadót még nem ismerte akkor a mi törvényhozásunk, ez egy későbbi keletű törvény. Wekerle indította meg, illetőleg az első jövedelmi adótörvényt ő csinálta, ennélfogva természetes, hogy ez a régi erdészeti törvény a jövedelmi adóra nem is lehetett tekintettel. Ha tehát indokolható az, hogy a beerdősitett terület a földadó alól mentes legyen, akkor épolyan mértékben indokolható, hogy a jövedelemadó alól is mentes legyen a főhasználat beálltáig, mert mindaddig annak a tulajdonosnak abszolúte semmi jövedelme nincs az erdőből, legfeljebb kiadása van. Ha tehát helyes az, hogy földadómentessé tesszük, akkor feltétlenül logikus és helyes az is, hogy a jövedelmi adótól is mentesítjük. Vagy pedig nem helyes az, hogy a jövedelmi adó alól feloldjuk, de akkor semmi értelme sincs annak sem, hogy a földadó alól feloldjuk. Én tehát tisztán csak a törvényalkotás logikájára való hivatkozással tisztelettel indítványozni bátor vagyok, hogy vagy méltóztassék az adómentességet egyáltalában törölni, vagy pedig amennyiben benn méltóztatik tartani, méltóztassék akkor ezt a szöveget kiegészíteni azzal, hogy »földadó és jövedelemadó alól mentes«. Azt mondhatná erre valaki, hogy akkor ezek az erdőterületek nem fognak semmit sem fizetni, pedig az évek során mégis csak érték halmozódik ott fel a használati idő, az első fő" használat beálltáig — mint magát a törvény kifejezi. Mondhatná valaki, hogy akkor ezek az értékek az adózás alól kibújnak. Ez azonban abszolúte nem áll, mert aki a föld adózási viszonyaival tisztában van, nagyon jól tudja, hogy a föld egy igen súlyos, nagyon erős vagyonadót fizet évente és hogy a vagyonadó megállapításánál, amelyet évről-évre állapítanak meg, — most ugyan legutóbb, gondolom, három évre történt, de az intenció az, hogy évről-évre állapítsák meg — annak a birtoknak természetes értéktöbblete^ értékemelkedése minden egyes esetben be lesz tudva, igy tehát a vagyonadót az után az erdő után is meg fogja fizetni az erdőtulajdonos. Azt hiszem, méltóztatnak belátni, hogy vagy logikus az adómentesség s akkor minden olyan adó alól, amely hozadékkal vagy jövedelemmel áll kapcsolatban, mentesíteni kell azt az erdőtulajdonost a főhasználatig, vagy pedig nem logikus az adómentesség, akkor azonban méltóztassanak a földadót is eltörölni, mert ennek igy törvényalkotási szempontból nincs értelme. Kifogást emelek még az ellen, hogy a tör-