Nemzetgyűlési napló, 1922. X. kötet • 1922. február 20. - 1922. március 14.

Ülésnapok - 1922-110

388 A nemzetgyűlés 110. ülése 1923, ujitani köteles«. Ezt az utóbbi részt azért tartottam szükségesnek belevermi, mert megtörténhetik, hogy az illető tulajdonos nem tartja fenn a határjelet. Abban az esetben, hogyha az van kimondva, hogy megujitani köteles, akkor az erdőhivatal felhívja arra, hogy tessék a határjelet megujitani és csak ha meg nem ujitja, akkor követ el erdészeti kihágást és akkor lehet csak ellene eljárni erdészeti kihágás címén. Ha egyszerűen csak azt mondjuk, hogy »fentartani köteles«, megtörténhetik, hogy egy ilyen f ahatárj elet kilopnak, a tulajdonos tudta nélkül elviszik, s anélkül hogy a tulajdonos felszó­littatott volna, hogy tessék ahelyett uj jelet fel­állítani, az esetet rögtön mint erdészeti kihágást minősitik és mert nem volt ott a határjel, a tulaj­donost rögtön elmarasztalják. Hogy ez elől az erdőtulajdonosok mentesitve legyenek, ezért kérem indítványom elfogadását. Elnök: Szólásra következik? Petrovits József jegyző ; Csik József ! Elnök ; Csik képviselő urat illeti a szó ! Csik József : Én azt hiszem, hogy a szakasznak az utolsó mondata., amely így szól (olvassa) : »Az ingatlan tulajdonosa a határállandósitással fel­merült költségeket viselni és a határjeleket állan­dóan jókarban tartani köteles«, ugy is érthető, hogy ezek a kiadások és ezek a költségek csak dologi költségekre vonatkoznak és nem egyéb költségekre. Azonban ezek a dologi költségek is lehetnek olyan nagy mérvűek, amelyek esetleg az illető tulajdonos anyagi erejét felülhaladják, pláne, hogy ha nem fogadja el a t. Nemzetgyűlés Gaal Gaston t. képviselőtársamnak azt a módosítását, amelyben a »tartós« szót mással cserélné fel. Telje­sen azonosítom magamat Gaal Gaston t. képviselő­társam azon felfogásával, hogy a »tartós« szóba sok mindent bele lehet préselni, olyan anyagi kiadáso­kat is, amelyek a tulajdonos anyagi erejét esetleg felülmúlják. Épen ezért, amennyiben a t. Nemzet­gyűlés a »tartós« szót nem helyettesítené azzal a szóval, amelyet Gaal Gaston t. képviselőtársam ajánlott, azt ajánlanám, hogy az iitolsó mondat igy módosittassék (olvassa) : »Az ingatlan tulajdo­nosa a határállandósitással felmerült költségeket, amennyiben anyagi ereje megengedi, viselni és a határjeleket állandóan jókarban tartani köteles.« Elnök ; Szólásra senki feljegyezve nincs. Kiván-e valaki szólni ? Ha szólni senki sem kivan, a vitát bezárom. A földmivelésügyí minister ur kivan szólni. Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyí mi­nister : T. Nemzetgyűlés ! Gaal Gaston t. képviselő­társamnak ahhoz a módosító javaslatához, hogy a »természetben« szó helyett a »helyszínén« szó vé­tessék fel, a magam részéről hozzájárulok, bár az eredeti szó alatt is ugyanazt értettük, ha azonban ez világosabbnak látszik, nincs ellene kifogásom. A képviselő urnák azt a módosítását azonban, hogy a »tartós« szó kihagyassék, nem fogadom el. Gaal Gaston : Nem kihagyást javasoltam, hanem azt, hogy a »tartós« szó helyébe »szokásos« tétessék S évi március hó 9-én, pénteken. Szabó István (nagyatádi) föld mi vetésügyi mi­nister : Épigy nem járulhatok hozzá Csik József t. képviselő ur módosításához sem, mert hogy tartós legyen az a határjekés, azt. talán mégis csak meg lehet mondani, hisz különben lehetne jelzés egy babkaró, amely egy évig sem tartana, vagy egy csumaszárat is leszúrhatnék oda, amely szintén nem tartós. Hogy minden aggályt eloszlassunk abban a tekintetben, hogy az erdészeti hivatal a tulajdo­nost semmiféle különleges kiadásokra nem szorít­hatja, benne van a törvényben, hogy a hatóit a törvényhatósági szabályrendeletben megállapított tartás jelekkel kell megjelölni. De az egész országra nézve sem lehet egyféle jeleket megállapítani, azoknak változniok kell a különböző vármegyék­ben uralkodó más és más viszonyok szerint. Az egyik helyen akácfacövekkel lehet a határt meg­jelölni, a másik helyen tölgyfaoszloppal, a harma­dik helyen egy határárokkal, a negyedik helyen egy dombbal, az ötödik helyen, hegyes vidéken, ahol kő van, kővel, ugy hogy a törvényben a határ­jelzést részletezni lehetetlenség. Minden vármegyé­nek nieg van tehát hozzá a joga, hogy saját külön­leges viszonyai szerint szabályrendeletben álla­pítsa meg a határjeleket és minden vármegyében azokat a határjeleket kell alkalmazni, amelyeket a törvényhatóság a helyi viszonyok figyelembe­vételével szabályrendelettel megállapít. Azt hi­szem, ez minden kételyt kizár arra nézve, hogy az erdészeti hivatal olyan határjelek felállításét követelje, mely a birtokosnak óriási költségébe kerülne, vagy azok felállítása lehetetlenné válnék. G-aal Gaston t. képviselő ur utolsó módo­sítását, melyben azt kéri, hogy vegyük bele a szakaszba, hogy ezek a költségek csak dologi kiadások lehessenek, a magam részéről elfogadom, mert egyáltalában nem terveztük a törvényben, amikor a törvény összes intézkedésein az vonul végig, hogy a költségek az állam terhére, az állam részéről nyújtott segítségből fedeztetnek, mondom, nem terveztük a törvényben azt és nem gondoltunk arra, hogy a tulajdonos terhére más kiadást állapítsunk meg, mint azon dologi kiadásokat, amelyek a szakaszban foglaltatnak. Ha azonban Gaal Gaston t. képviselőtársam ezt igy biztositottabbnak gondolja, hozzájárulok elő­terjesztett módosításához. Tehát a képviselő ur­nák ahhoz a módosításához, hogy a »természetben« szó helyébe »helyszínén« szó tétessék és hogy az utolsóelőtti sorban a »dologi« szó felvétessék, hozzájárulok. Gaal Gaston és Csik József kép­viselő uraknak második módosításához azonban, amely a »tartós« szónak mással Való pótlását kívánja, nem járulok hozzá. Elnök : Először is szavazásra fogom bocsá­tani az eredeti szöveget szemben az Összes módo­sításokkal. Amennyiben az eredeti szöveget nem méltóztatnak elfogadni, egymás után bocsátom szavazásra az összes módosításokat. Kérdem tehát a t. Nemzetgyűlést, méltóz­tatik-e az eredeti szöveget elfogadni szemben a

Next

/
Thumbnails
Contents