Nemzetgyűlési napló, 1922. X. kötet • 1922. február 20. - 1922. március 14.

Ülésnapok - 1922-110

À nemzetgyűlés 110. ülése 1923. beterjesztett módosításokkal, igen vagy nem? (Nem!) A nemzetgyűlés az eredeti szöveget nem fogadta el. Most kérdem a t. Nemzetgyűlést, méltóztatik-e elfogadni Gaal Gaston képviselő urnák első módosítását, amely a »természetben« szó helyébe a »helyszínén« szó felvételére vonatkozik, igen vagy nem? (Igen!) A nemzetgyűlés Gaal Gaston t. képviselő ur első módosítását elfogadta. Kérdem a t. Nemzetgyűlést, méltóztatik- e elfogadni Gaal Gaston képviselő ur második határozati javaslatát, amely a »tartós« szónak más szóval való pótlására vonatkozik, igen vagy nem? (Nem!) A nemzetgyűlés Gaal Gaston képviselő ur második határozati javaslatát elutasította. Kérdem a t. Nemzetgyűlést, méltóztatik-e elfogadni Gaal Gaston képviselő ur harmadik határozati javaslatát, mely szintén a »természetben« szóra vonatkozik, igen vagy nem? (Igen! Nem!) Akik elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) Többség! A nemzetgyűlés Gaal Gaston képviselő ur harmadik határozati javaslatát elfogadta. Kérdem a t. Nemzetgyűlést, méltóztatnak-e Gaal Gaston képviselő ur negyedik határozati javaslatát, amely a költségek viselésérére és a »dologi« szó felvételére vonatkozik, elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) A nemzetgyűlés Gaal Gaston képviselő ur módosítását elfogadta. Minthogy Csik József képviselő ur határozati javaslata ezzel ellentétben van, azt elvetettnek jelentem ki. Következik a 12. §. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék felolvasni. Petrovits György jegyző (olvassa a 12. §-t). Elnök : Szólásra fel van jegyezve ? Gaal Gaston : T. Nemzetgyűlés 1 Az a módosítás, amelyet ehhez a szakaszhoz benyújtani szándékoztam, tárgytalanra vált a nemzetgyűlés előbbi határozatával, ezért a szakaszhoz nem kivánok hozzászólani. Elnök : Kíván valaki szólni? Ha szólni senki sem kivan, a vitát bezárom, a tanácskozást befejezetnek nyilvánítom. A szakasz meg nem támadtatván, elfogadottnak jelentem ki. Következik a 13. §. Szólásra fel van jegyezve ? Petrovits György jegyző: Gaal Gaston! Gaal Gaston: T. Nemzetgyűlés! A szakasz második bekezdéséhez van néhány észrevételem. Azt mondja ugyanis a szakasz második bekezdése, hogy az elkészített erdősitési, fásítási és rendszeres gazdasági terveket az érdekelt tulajdonosoknak, vagy birtokosoknak be kell mutatni abból a célból, hogy az érdekeikre sérelmesnek vélt intézkedések ellen észrevételeiket írásban megtehessék. Ezt a magam részéről aggályosnak tartom különösen a kisgazdák szempontjából. Az írásbeliség mindig bizonyos nehézkes helyzetet teremt, ugy hogy a legtöbb esetben az illető kisgazda el fogja mulasztani a megfelelő észrevételek megtételét. Nagyon jól tudjuk, hogy az írásban való észrevételezés bizony a legtöbb gazdára nézve terhet jelent. évi március hó 9-én, pénteken. 38^i Kisgazdáról beszélek, mert a nagybirtokos, akinek ügyvédje Írásban fogja megcsinálni az észrevételeket, könnyen beszél. A kisgazdák százai azonban sokkal nehezebb helyzetben lesznek, mert vagy saját maguknak kell az észrevételeket Írásban benyújtani, és ebben az esetben az egyik a másikra bizza az irás kiállítását, a vége pedig az lesz a dolognak, hogy elmulasztják a terminust, vagy pedig az illetők ügyvédet fogadnak, ami, mint nagyon jól tudjuk, a mai időben meglehetősen nagy kiadásokkal jár. Épen ezért szükségesnek tartanám, hogy a szakasz második bekezdésének negyedik sorában e szó után »Írásban« a következő szavak szúrassanak be: »vagy a helyszínén élőszóval«. Ebben az esetben az eljáró erdészeti közeg egyszerűen jegyzőkönyvbe foglalja az illető kisgazda esetleges észrevételét és így az észrevétel tudomására jut a felsőbb hatóságnak anélkül, hogy az illetőt akár irásmunkával terheltük volna meg, akár az ügyvédhez kergettük volna. Szükségesnek tartanám továbbá, hogy ugyanebben a szakaszban a második bekezdés utolsó mondatában »a tulajdonos vagy birtokos észrevételeivel« szavak után »és az illetékes mezőgazdasági kamara észrevételével együtt« szavak felvétessenek. Kénytelen vagyok kifejteni, hogy miért szükséges ekképen disztingválni. A mélyen tisztelt minister ur már az előbb is hivatkozott arra, hogy a mezőgazdasági kamara meghallgatása a törvény egyéb szakaszaiban is kiköttetik, azonban, mélyen t. minister ur, azok a szakaszok a kijelölési eljárásra vonatkoznak, mig ez a szakasz a használati eljárásra vonatkozik. És én igenis szükségesnek tartanám azt, hogy az üzemterv megállapításába is legyen beleszólása a mezőgazdasági kamarának, mert az nem mindegy, hogy egy erdőhasználatnál 30, 40, 50, 60 vagy 80 éves vágást engedélyeznek ; ez gazdasági szempontból abszolúte nem mindegy s nagyon szükségesnek tartanám, hogy amellett, hogy az erdészeti hatóság, amely a terveket készíti, hallathatja a véleményét ugyanebben a kérdésben, tudniillik az erdő használati kérdésében, a mezőgazdasági kamara általános mezőgazdasági érdekekből szintén hozzászólhasson és véleménye a minister úrhoz felkerülhessen. Tisztelettel kérem az előadottak alapján a mélyen t. Nemzetgyűlést, hogy előterjesztett indítványomat elfogadni méltóztassék. Elnök: Szólásra senki sincs feljegyezve. Kiván-e még valaki szólni? Csontos Imre képviselő ur kivan szólni. Csontos Imre: T. Nemzetgyűlés! Én is nagyon kívánom, hogy az írásban való bejelentés töröltessék és pedig azon gyakorlati szempontból kifolyólag — csak a fásításról szólok — hogy pl. az 50 holdas terület mellett ott fekszik az egy vagy két holdas birtok ; ha ennek tulajdonosa nem tiltakozhatik szóval, elüttetik a jogától, mert írásban nem adja be a tiltakozását. Itt pedig annak az egy pár hold földnek fásitá*