Nemzetgyűlési napló, 1922. X. kötet • 1922. február 20. - 1922. március 14.

Ülésnapok - 1922-109

874 A nemzetgyűlés 109. ülése 1923. Szabó István (nagyatádi) földmivelésiigyi minister: T. Nemzetgyűlés! Igazán nem értem t. képviselőtársamat, hogy amikor arról van szó, hogy fásitsunk és a szakasz megjelöli azt, hogy figyelemmel kell lenni arra, hogy ha már fát ültetünk, oda ültessük, hogy a szél felfogására is alkalmas legyen, ez miért nem való a törvénybe éa hogy lehet ehelyett mást tenni. Azt nem lehet elérni, hogy a szelet annyira megfogjuk a fákkal, hogy szél a földön egyáltalában ne legyen, ezt mindenki tudja; de azt is tud|a mindenki és tudja a képviselőtársam is, hogy ahol erdő van, közvetlenül az erdő mellett nem éri ugy a szél sem az embert, sem az állatot, sem a terményt, mint ott, ahol egyáltalán nincs a szélnek akadálya. Azt mondja a t. képviselőtársam, hogy hiába ültetünk szélfogót, a szelet megfogni nem lehet. De igenis lehet gyengíteni a szél hatását és az erdő gyengíti is, tehát mégis szélfogó jelleggel bír. Minthogy pedig itt csak arról van szó, hogy ha bizonyos kerület kijelöltetik beültetés végett, figyelembe veendő az is, hogy a beültetés ugy törtmjék, hogy szélfogásra is alkalmas legyen, szóval hogy több célt szolgáljon az ültetés, ne pedig csak egyet, ebben igazán semmi kifogásolnivalót sem találok, épen azért kérem, hogy az eredeti szöveget méltóztassék elfogadni. (Helyeslés jobbfél61.) Elnök : A 2. § negyedik bekezdéséhez Gaal Gaston képviselő ur módositó indítványt tett. Ezt a módositó indítványt szembe fogom állítani az eredeti szöveggel. Kérdem a t. Nemzetgyűlést : méltóztatik-e a negyedik bekezdést az eredeti szövegében elfogadni, szemben G-aal Gaston képviselő ur módosításával? (Igen! Nem!) Akik az eredeti szöveget fogadják el, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Többség. Gaal Gaston képviselő ur módositó inditványa tehát elesik. Következik az ötödik bekezdés. Petrovits György jegyző (olvassa a 2. § ötödik és hatodik bekezdését, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak. Olvassa a, 3. §-t). Elnök : Az előadó ur kivan szólani. Marschall Ferenc előadó : T. Nemzetgyűlés ! A bizottság által előterjesztett szövegben a következő módosítást javaslom, (olvassa) : »A szöveg »mutatkozik hiány« szavak után az »ugy« szó töröltetik és helyébe »akkor nyilvánvalóan országos érdek esetén« szavak jönnek. Továbbá a bizottsági szöveg »tulajdonában levő vagy« szavai után »kivételesen« szó tétetik. Àz utolsó sorban a »pótolható« szó helyébe »mondható ki« szavak tétetnek. Tisztelettel kérem ennek a módosításnak elfogadását. Elnök : Szólásra következik ? Petrovits György jegyző: Gaal Gaston! Gaal Gaston: T. Nemzetgyűlés! Ebben a törvényjavaslatban a 3. §-t tartom olyannak, amely ellen a legélesebben és leghatározottabban évi fnnrcius hő 8-án, csütörföhön. kell állást foglalnunk. Mint mezőgazda nem indulhatok ki abból az egyoldalú álláspontból, hogy az erdőérdek minden mezőgazdasági érdek fölé helyezendő. Nagyon megértem, — ki is fejtettem az általános vitában — hogy minden olyan területet, amely erdősítésre alkalmas s amely okosabban nem hasznositható az ország javára, fásitsunk be, még állami kényszerrel is. Hiszen a javaslatot el is fogadtam. Odáig azonban nem mehetek el a magam részéről, — és ettől óva intem a t. Nemzetgyűlést is, ismerve bizonyos köröknek egyoldalú felfogását — hogy olyan területek is erdősítés alá legyenek vonhatók, amelyek még sokkal nagyobb haszonnal értékesíthetők mezőgazdasági szempontból. Ez az ország sokkal koldusabb, sokkal szegényebb, semhogy bizonyos fantazmagóriákért, mert bizonyos köröknek ugy tetszik, hogy itt is, ott is erdő létesíttessék, mezőgazdasági termelésre elsőrendűen alkalmas talajok befásittassanak. Tessék mindenütt erdőt csinálni ott, ahol erre alkalmas terület van, de mint mezőgazdának tiltakoznom kell az ellen, hogy elsőrendű búzatermő területek, amelyek másképen megfelelő módon hasznosíthatók és az országnak sokkal nagyobb előnyére válnak közgazdaságilag, szintén erdősités alá vonhatók legyenek. Épen ezért nem fogadhatom el ezt a szakaszt sem ebben a szövegben, sem abban a szövegezésben, amelyben az előadó ur előterjesztette, amely különben is csak mitigálja a szakaszban rejlő nagy veszedelmet, de azt ki nem küszöböli. Tiszteletteljes indítványom oda irányul, hogy méltóztassék a szakasz ötödik sorában az »első* sorban« szavakat kihagyni, azután pedig a pontosvessző után következő egész szöveget kihagyni. Akkor szakasz igy fog hangzani (oh vassá) : »Ha valamely város vagy járás területén a 2. § második bekezdése alapján beerdősitendő területek nincsenek, vagy ha az ilyen területek a már meglevő erdőkkel együtt akár mennyiségüknél, akár elhelyezésüknél fogva az 1. ós 2. §-ban meghatározott célok megvalósítását eléggé nem biztosítanák, akkor a beerdősitésre önként felajánlott területeket kell a hatóság határozata szerint beerdősiteni.« Ezzel azt célzóm, hogyha olyan helyen

} amely abszolúte nem erdőtalaj, a tulajdonos erdősiteni kivan ós e célból az erdőhatőságoknak szakértelmét és munkásságát igénybe akarja venni , . . Szabó István (nagyatádi) földmivelésiigyi minister : Erre nem kell törvény. Gaal Gaston : De kell törvény. Bocsánatot kérek, minister ur, én hiába kérek erdőtisztet és szakembert, ha a törvény nem biztosítja nekem a jogot, hogy kérhessek ilyeneket, a kormány egyszerűen megtagadhatja és azt mondja, hogy nem küldök ki hozzád szakembert. Ha azonban a törvényben benne van, hogy a tulajdonos ilyen önként felajánlott területeit az