Nemzetgyűlési napló, 1922. X. kötet • 1922. február 20. - 1922. március 14.

Ülésnapok - 1922-109

A nemzetgyűlés 109. ülése 1923. évi március hó 8-án, csütörtökön. 375 állam vagy az erdészeti tisztikar a maga szak­értelmével támogatni köteles, akkor a minister irr nem mondhatja, hogy : az urnák nem adok erdőtisztet. Szabó István (nagyatádi) földmivelésiigyi minister : De ha az ur nem akar ültetni, akkor ültettetni kell vele! Gaal Gaston : Ezt célozza az én tisztelet­teljes indítványom, amelyet minden egyéni cél­tól eltekintve tisztán azért teszek meg, mert látom azt a veszedelmet, amely ebben a szakasz­ban van. Epen ezért kérem a mélyen t. Nem­zetgyűlést, hogy inditványomat méltóztassék elfogadni. Elnök : Dénes István képviselő ur jelent­kezett szólásra. Dénes István : T. Nemzetgyűlés ! Tisztelettel kérem, hogy az előadó urnák módosító javasla­tát méltóztassanak elfogadni. Ismét leszögezem azt, amit már az általános vita keretében mon­dottam, hogy azokon a területeken, ahol mező­gazdasági müvelésre alkalmas földek vannak, szintén szükség van erdőre, mert hiszen ez adja meg az egész törvényjavaslatnak lényegét. Amint mondtam, Békés megyének északi részében, a Károlyi-féle uradalomban ezelőtt 30 esztendővel volt egy gyönyörű 80—100 holdas erdő. Ezt az erdőt a bérlő kiirtotta. A Békés-Sámson körül levő községek nagyszerűen tudtak belőle egyet­mást szerezni maguknak. Az erdő nemcsak szép volt, hanem hasznos is, ma pedig puszta sik terület az egész. Lehet, hogy talán most több gabonát ad a bérlőnek, de evvel szemben az egész község meg van fosztva az erdőtől, a jó klímától s most semmiféle törvényes eszközünk nincs, hogy a bérlőt vagy az uradalmat arra kényszeritsük, hogy beültesse a földet. Szükség van tehát arra, hogy ez a szakasz az előadó ur módosításával fogadtassák el. Elnök: Kivan még valaki szólni? (SenJci!) Ha senki sem kivan szólni, a vitát bezárom. A földmivelésügyi minister ur kivan nyi­latkozni. Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister : T. Nemzetgyűlés ! Gaal Gaston t. kép­viselőtársam itt arról panaszkodik, hogy bizo­nyos köröknek a képzelete szerint kell az erdő­ket létesíteni. Engedelmet kérek, ezt az erdősí­tési törvényt nemcsak bizonyos körök kívánták és nemcsak az érdekeltség kívánta, hanem ez általános kívánság volt, hiszen maga a t. kép­viselőtársam is elfogadta általánosságban ezt a törvényjavaslatot. De engedelmet kérek, ha mi megállunk ott, hogy csak ott ültethetünk fát vagy csak ott létesíthetünk erdőket, ahol a tu­lajdonos ezt felajánlja, akkor nincs szükség tör­vényre, mert ez a lehetőség eddig is megvolt s ha a tulajdonos az államtól szakközeget kért, örömmel küldtünk ki mindig szakközeget, csak hogy erdő létesíttessék. Erre törvény nem kell. Gaal Gaston t. képviselő ur, aki százféle módosítással jön, fején találta a szöget, mert NAPLÓ X. ha elfogadjuk az ő módosítását ennél a szakasz­nál, akkor az egész törvényt eldobhatjuk, az egész nem ér semmit. Ahhoz igazán nem kell törvény, hogy csak ott ültethessünk fát, ahol a területet felajánlják. A törvényjavaslat azt mondja, hogyha ez­után is mutatkozik hiány, ugy a község (város) tulajdonában levő vagy más korlátolt forgalmú ingatlanoknak, végső esetben pedig a nagyobb földbirtoknak — at. képviselőtársam itt nem hivatkozhatik a kisbirtok megnyomoritására, mert kifejezetten a nagyobb birtokokról van szó — e célra szükséges részére mondható ki az erdősítési kötelezettség. A legutóbbi kategó­riánál azonban csak annak legfeljebb 10%-a erejéig pótolható. Ez a szakasz igazán lényege az egész törvényjavaslatnak. Ha ezt a szakaszt Gaal Gaston t. képviselőtársam módosítása szerint fogadnók el, akkor nem is érdemes a törvény­javaslatot tovább tárgyalni, mert mi ott is akarunk erdősiteni, ahol a nagybirtokos erre nem hajlandó és ahol eddig sem volt hajlandó. (Ugy van! jobbfelöl.) A törvény pedig majd csak ugy adja meg ennek lehetőségét, ha ez a szakasz ugy fogadtatik el, ahogy az előadó ur módosításában előterjesztette Kérem tehát a szakaszt az előadó ur által javasolt módosított szövegben elfogadni. (He­lyeslés jobb felől.) Gaal Gaston : Szavaim értelmének meg­magyarázása címén kérek szót. Elnök: Tessék! Gaal Gaston : T. Nemzetgyűlés ! A minister ur itt olyan szándékot imputai nekem, amely tőlem teljesen távol áll. Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister : De mégis az a következménye. Gaal Gaston : A minister ur azt mondja, hogy ha ezt a szakaszt ugy fogadja el a nem­zetgyűlés, ahogy én azt proponáltam indítvá­nyomban, ezzel tulajdonképen az egész erdősítést agyonütjük. Távol áll tőlem az erdősítés agyon­ütése, mert hiszen ez a törvényjavaslat elsősor­ban a mezőgazdasági művelésre nem alkalmas területek befásitásáról intézkedik. Méltóztassék elolvasni a saját törvényjavaslatának 2. §-át,... Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister : Talán ismerem. Gaal Gaston: ...ott megtalálja a t. minis­ter ur, hogy tulajdonképen mit akarunk erdő­siteni. Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister : De hiába akarjuk, ha itt kimondjuk, hogy nem lehet. ­Gaal Gaston : Ez a 3. § pedig azokra a területekre vonatkozik, ahol kopárok, futóhomo­kok és vizjárta területek nincsenek, hanem első­rangú, legjobb mezőgazdasági területek vannak. Ne méltóztassék azt mondani, hogy én itt csak a nagybirtok érdekét kívánom védeni. Hozzá­teszem, hogy ahol a nagybirtoknak igaza van, 54

Next

/
Thumbnails
Contents