Nemzetgyűlési napló, 1922. X. kötet • 1922. február 20. - 1922. március 14.
Ülésnapok - 1922-109
372 A nemzetgyűlés 109. ülése 1923. évi március hó 8-án, csütörtökön. valamely teriiletet mint beerdősítendot vagy befásitandót kijelöl, az protokollumba, törzskönyvbe lesz vezetve és örök időkre — ezt már az első szakasznál épen a minister ur javaslatára döntötte el a többség — erdősítésre, illetőleg fásításra lesz fentartandó. Már most ami nem sújtotta az apát, sújtja a gyermekeket. Azért mondom, hogy ennek a kategorizálásnak abszolúte semmi védő értéke nincs. Ezt a kérdést máskép kellett volna megfogni, ott és ugy, ahol és ahogyan én akartam kiküszöbölni a szükségtelen és haszontalan fásításokat és hatósági kényszereket. Miután azonban ezt a javaslatomat a többség a minister ur kívánságára egyszer már elvetette, nagyon természetes, hogy ezen most segíteni nem tudok. Hogy azonban ez az ötvenholdas megszorítás benne maradjon a törvényjavaslatban, ennek gyakorlati értéke abszolúte nincs. Az az ötvenholdas birtok ugyanis talán már egy év múlva 5, 15 vagy 20 holdas birtokká válhatik. Osztály folytán minden birtok változik, minden birtokállomány kisebbedik, vagy nagyobbodik, úgyhogy ezek a megállapítások a jövőre vonatkozólag a kisgazdát abszolúte nem védik. Epen azért nagy aggályaim voltak a szakasznak a legelőterületre vonatkozó intézkedéseivel szemben, amelyek egyáltalában kiszolgáltattak volna tulajdonképen minden legelőt. Erre vonatkozólag, ha jól értettem meg a mélyen t. előadó ur módosítását, bizonyos védelem szándékoltatik. Bár a módosítás szövegét nem volt alkalmam elolvasni, s csak egy hallásra meglehetősen nehéz egy szöveget megbírálni, azonban kétségtelenül látom ezt a szándékot. Ugy látszik a minister ur is észrevette azt, hogy ebben a szakaszban egy akasztófa áll, amelyre mindenkit rá lehet húzni, s ezért iparkodott ezt az akii .íófát kiküszöbölni olyan módosítással, amely a legelő területeket mégis bizonyos tekintetben védelmezi. Minthogy — mint mondottam — nem hallottam egészen precíze azt a módosítást, amelyet az előadó felolvasott, az én tiszteletteljes előterjesztésem az, hogy méltóztassanak ennek a bekezdésnek azt a részét, amely igy kezdődik : »A birtokosnak egy tagban 50 katasztrális holdnál nagyobb szántóföldjét... «, végig törülni, s méltóztassanak ahelyett az alábbi szöveget felvenni (olvassa) : »Legelőterületek belsejében olyan mértékben kell fásításokat létesíteni, hogy általuk a legelő használhatósága fokoztassék és a kérdéses területek eredeti rendeltetésüktől semmi körülmények között el ne vonassanak. Fasorokat csak a mivelési ágak (szántó, rét, legelő) szélein, valamint a birtokot szelő közés gazdasági utak mentében kell és pedig csak oly mértékben létesíteni, hogy általuk más mezőgazdasági termelés ne szenvedjen.« Tisztelettel kérem a mélyen t. Nemzetgyűlést, méltóztassék módosító javaslatomat elfogadni. Efnök : Gsik József képviselő ur kivan szólni. Csik József: T. Nemzetgyűlés! Az előbb már voltam bátor rámutatni arra a nagy gazdasági szempontra, amely a gyümölcsfatermelés fokozásához fűződik. Ha végignézünk ezen a javaslaton, nagyon sok szempontot látunk abban felsorolva, nevezetesen klimatikus és gazdasági szempontokat, de sehol sem találjuk a gyümölcstermelést, mintha az egyáltalában nem érdekelné a javaslat készítőit. Megengedem, hogy a javaslat nem zárja ki azt, hogy ahol alkalmas talaj akad, gyümölcsfákat ültessenek; de szerettem volna, ha a törvény szövegébe felvétetett volna az, hogy ez irányadó szempont legyen azok ra a közegekre nézve, akik ezt a fásítást vagy erdősítést véghezviszik. Az 1. §-nál benyújtott módosításom csak formai szempontokat akart kielégíteni, a lényegbeli szempontokat azon módosításom akarja kielégíteni, amelyet a 2. § harmadik bekezdése után uj bekezdés gyanánt akarnék felvétetni és ajánlanék szives elfogadásra, amely a következőképen hangzik (olvassa): »A 2. § harmadik bekezdése után a következő bekezdés iktatandó : A fásításra szánt területeken, főleg pedig az utak mentén, amennyiben a talaj minősége megengedi, gyümölcsfafásitás foganatosítandó.« Elnök : Kivan még valaki szólni ? Ha senki sem kivan szólni, a vitát bezárom. A földmivelésügyi minister ur kíván szólni. Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister : T. Nemzetgyűlés ! Az általános vitában elhangzott kifogások figyelembe vétele szempontjából az előadó ur a módosítást előterjesztette erre a szakaszra vonatkozólag. Kérnem kell a t. Nemzetgyűlést, hogy az előadó ur által módosított szöveget méltóztassék elfogadni. G-aal Gaston t. képviselőtársam azt mondja, hogy ugy látszik, én nem tudom, mi van ebben a javaslatban. Nagyon sajnálom, de én ugy látom, hogy Gaal Gaston t. képviselőtársam sokkal többet tud, mint ami ebben a javaslatban van, és százszor annyit beleképzel ebbe a javaslatba, mint ami tulajdonképen benne van. Rothenstein Mór : Saját magába is ! (Derültség.) Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister : Hogy Gaal Gaston t. képviselőtársam itt minden szakaszt teljesen kiforgatni és átalakítani akar, ezt nem egészen értem, mert nagyon helyesen mondja, hogy ha aggályai vannak, azokat felhozza, de hogy egy törvényjavaslat részletes tárgyalásánál minden szakaszt lehetséges legyen teljes egészében átformálni, újracsinálni, kibővíteni, ez talán mégsem kívánható attól a kormánytól vagy ministertől, amely ezt a javaslatot csinálta. Tankovics János: Obstrukció! Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister: Különben is ezt a törvényjavaslatot nagyon sok hozzáértő ember tárgyalta le, aki ennek a nemzetgyűlésnek nem tagja. Ezek kívánságára határoztuk meg, hogy 50 holdnál
