Nemzetgyűlési napló, 1922. X. kötet • 1922. február 20. - 1922. március 14.
Ülésnapok - 1922-109
A nemzetgyűlés 109. ülése 1923. szakaszt Gaal Gaston képviselő ur módositásának első részével. Kérem azokat, akik az eredeti szakaszt fogadják el, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Többség. A 2. § második bekezdésének ez a része tehát az eredeti szövegben fogadtatott el és Gaal Gaston képviselő ur módosítása elvettetett. Most felteszem a kérdést ; méltóztatnak-e elfogadni Gaal Gaston képviselő urnák azt a módosítását, amely szerint a 2. § második bekezdésének végére szúrassanak be »illetve befásitásra« szavak, igen vagy nem ? Kérem azokat, akik a módositást elfogadják, szíveskedjenek felállani, (Megtörténik.) Többség. Kimondom tehát határozatkép, hogy a nemzetgyűlés Gaal Gaston képviselő urnák ezt a módosítását elfogadta. Következik a szakasz harmadik bekezdése. Petrovits György jegyző (olvassa a 2. § harmadik bekezdését). Elnök; Az előadó ur kivan szólani. Marschall Ferenc előadó: T. Nemzetgyűlés ! Részben az általános vita folyamán, részben a más oldalról is elhangzott észrevételek figyelembevételével a 2. § harmadik bekezdéséhez a következő módosításokat vagyok bátor előterjeszteni : A bizottság által javasolt szöveg harmadik bekezdésében az utolsóelőtti mondatban »minden esetben« szavak, továbbá pedig : »a legelőterületek belsejében pedig a legelő használhatóságának fokozására szükséges fásításokat kell létesíteni, anélkül hogy a legeltetésre tartósan alkalmas földrészletek ilyen rendeltetéstől elvonatnának« szavak töröltessenek A harmadik bekezdés után pedig javaslom a következő uj bekezdés felvételét, (olvassa) : »A helyi körülmények által indokolt esetekben a földmivelésügyi minister a birtokos kérelmére megengedheti, hogy a fasorok helyett a körülszegélyezendő birtoktagok legalább két (2) százalékán egy tagban vagy megosztva erdőt telepítsenek. Az alföldi tanyai belsőségeket mindenesetre fasorokkal kell beszegélyezni.« Tisztelettel kérem a harmadik bekezdésnek a most előterjesztett módosítások figyelembevételével való elfogadását. Elnök : Gaal Gaston képviselő ur kivan szólani. Gaal Gaston : T. Nemzetgyűlés ! A szakasznak szövege az előadó ur által most előterjesztett módosítások által kétségtelenül sokat vesztett eredeti — hogy ugy fejezzem ki magamat — rosszaságából. A törvényjavaslatnak talán egyetlenegy részénél sincs akkora bizonytalanság, mint a 2. § harmadik bekezdésénél. Hozzáteszem azonban, hogy a mélyen t. előadó ur javaslata nem mindenben eliminálta azokat a bizonytalanságokat, amelyek ebben a szakaszban vannak. Méltóztassanak csak elolvasni ezen bekezdés harmadik mondatát, amely azt mondja (olvassa) : »Azokon a mezőgazdaságilag művelt földeken pedig, amelyeknek csak kisebb foltok* évi március hő S-án, csütörtökön, 371 ban lazaszerkezetü homoktalaját a szél mozgásba hozhatja és a homokot elhordhatja, a teljes beerdősités helyett célszerű elhelyezéssel facsoportokat, illetőleg a mozgó homok szélein szélfogókat, fasorokat kell létesíteni.« Méltóztassanak nekem Magyarországon olyan földet mutatni, amelyet, ha kiszárad, a szél mozgásba nem hozhat és amelyről a szél a homokot el nem hordhatja! Ezzel szemben én egész tisztelettel csak azt a rövid indítványt terjesztem elő, hogy méltóztassék határozott szavakban beszélni, méltóztassék azt mondani : »hozza« és »hordja«. Amely földnek homoktalaját ugyanis a szél mozgásba nem hozza és amelyről a homokot a szél el nem hordja, az semmi körülmények között sem képezhet erdőtalajt és azt semmi körülmények között sem lehet azon területek közé bevenni, amelyeket ezen célnak megfelelően erdőtelepítésre feltétlenül fel kell használni. Kifogásom van továbbá a szakasznak tulajdonképen az egész második fele ellen. Abszolúte helytelennek tartom azt, hogy itten kategorizáljunk és megállapítsuk, hogy mely birtoktesteknél áll be a kötelező fásítás esete, és pedig abban a mértékben, amint itt fel van sorolva. Amikor ugyanis azt mondom, hogy egy 50 holdas gazda már köteles a művelési ágak szerint minden szántóföldjét elkülönítve fasorokkal szegélyezni, a rétjét fasorokkal elválasztani és az utjai mentén beültetni, akkor, ha holnap ez az 50 holdas gazda meghal, marad utána öt gyerek és elosztják az ötven holdat ötfelé, akkor már a befásitási kényszer az 50 holdon aluli kisgazdát is terheli. Ezért semmi értelme nincs az ilyen disztinkciónak. Ha az az öt?en hold mindig együtt maradna egy darabban, akkor ennek a rendelkezésnek volna értelme, akkor ez a szakasz kisgazdavédő szakasz lenne abban az irányban, hogy a kisgazdát ne lehessen az ötven holdnál nagyobb földbirtokkal rendelkező birtokosra nézve megállapított fásítási kötelezettség alá vonni. Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister : Epen azt mondja a törvényjavaslat, hogy a kisgazdát ne lehessen ezen kötelezettség alá vonni, Gaal Gaston : De ha az az ötven holdas birtok több részre oszlik, akkor a szakasznak ez a rendelkezése már nem nyújtja a kisgazdának ezt a védelmet. Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister : Akkor, minthogy a birtok már kisebb, ez a rendelkezés nem vonatkozik reá. Gaal Gaston: Csakhogy akkor már a fasorok be vannak protokollálva, akkor azok már örökre fentartandó fásításokként szerepelnek Azért mondom, hogy a minister ur, ugy látszik nem tudja precíze, hogy mi minden van a törvényjavaslatban. Egy későbbi szakasz megmondja, hogy amint egyszer az erdészeti hatóság