Nemzetgyűlési napló, 1922. X. kötet • 1922. február 20. - 1922. március 14.
Ülésnapok - 1922-109
370 r A new zeigyülés 109. ülése 1923. évi március hő 8-án, csütörtökön. lehet kijelölni, akkor egyáltalában nem érnők el azt a célt, amelyet a törvényjavaslat el akar érni. Azért mondja a szakasz, hogy ahol ilyen területek vannak, ne jusson eszébe valakinek, hogy ehelyett olyan területet jelöljön ki, amelyen gabonát is lehet termelni, vagy amely mezőgazdasági művelésre alkalmas. Olyan terület különben, amelyre teljes egészében rá lehet mondani, hogy a világon semmiféle művelésre nem alkalmas, igen keveset lehet találni. És hogy ne lehessen ezen a címen is megakadályozni a fásítást, helyesnek találom a paragrafusnak ilyetén való meghagyását. Kérem az eredeti szöveg elfogadását. (Helyeslés jobb felől.) Elnök : Ha senki sem kivan szólni, a vitát bezárom. Következik a határozathozatal. Gaal Gaston képviselő ur a 2. §. első bekezdéséhez uj szöveget ajánl. A kettőt szembe fogom állítani. Kérdem a t. Nemzetgyűlést : méltóztatik-e elfogadni a 2. § első bekezdését eredeti szövegezésben, szemben Gaal Gaston képviselő ur módositásával ? (Igen! Nem!) Kérem azokat a képviselő urakat, akik az eredeti szöveget fogadják el, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Többség. Gaal Gaston módosító indítványát a nemzetgyűlés nem fogadta el. Következik a 2. §. második bekezdése. Hébelt Ede jegyző (olvassa a 2. § második bekezdését). Elnök : Kíván-e valaki szólni ? Hébelt Ede jegyrff: Gaal Gaston! Gaal Gaston : T. Nemzetgyűlés ! Ennél a bekezdésnél is ugyanaz a kifogásom, ami az elsőnél volt, hogy nem pontos, preciz kifejezéseket használ. Méltóztassék csak az első sort elolvasni. Azt mondja ; »Elsősorban tehát a szél által mozgásba hozható futóhomok.« Minden futóhomok a szél által mozgásba hozható abban a percben, amikor azt felszántom. A leggyönyörűbben begyepesedett futóhomok is rögtön mozgásba hozatik a szél által, amikor a felületet arról eltávolítom. De engedelmet kérek, ha nekem ebből a futóhomokból rétté vagy legelővé átalakított olyan területem van, amelyet én mezőgazdaságilag jól használhatok, csak azon a címen, mert a szél által mozgásba hozható, erdősítésre kijelölni, megint messzebbmenőnek tartanám, mint amit tulaj donképen el akarunk érni. Ezért egyszerűen minden további magyarázat nélkül a következő szöveg beszúrását kérném : »mozgásba hozható kopár futóhomok« ; a vadvizes területeknél ugyancsak »vadvizes kopárterületek« jelölendők ki, végül toldásul a szakaszhoz azt indítványozom, hogy ahhoz, hogy »jelölendők ki beerdősitésre« — ezt mondja a szakasz —• méltóztassanak még hozzátenni : »illetőleg befásitásra«. Én ugyanis el tudok képzelni olyan helyzetet, hogy egy nagy, pompás mezőgazdasági terület kellős közepén van egy félholdas, vagy egyből das olyan parcella, amely futóhomok, amely tehát befásitandó. Azonban nem beerdősitendő, mert én legalább is józan ésszel és gazdaésszel nem birok elképzelni egy nagy ter ül et en félholdas vagy egyholdas erdősítéseket. Ezek az úgynevezett ligetek, amelyek egy-egy gazdaságban esetleg szélfogókul is, vagy ilyen kisebb futóhomokterületek befásitásául létesítendők, erdőknek azonban semmi körülmények között sem minősíthetők, hanem csakis mint gazdasági fásítások, mint ligetek jöhetnek számba és ilyen módon kell velük elbánni. Tisztelettel kérem a mélyen t. Nemzetgyűlést, hogy módosításaimat, amelyek a szakaszt precízebbe, világosabbá teszik, méltóztassanak elfogadni. Elnök : Kíván-e még valaki szólni ? Senki sem kivan szólni, a vitát bezárom. A földmivelésügyi minister ur kivan nyilatkozni. Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister : T. Nemzetgyűlés ! Nem tartóm szükségesnek, hogy a törvényben még a futóhomok minőségét, formáját is leszegezzük. Gaal Gaston t. képviselőtársam ugyanis azt mondja, hogy az is homok, amely most nem futóhomok, de ha felszántják, s ha rájön a szárazság és a szél, akkor mozgásba jön. Ait hiszem, ezen a címen azt is lehetne mondani, hogy a homokterületen is van valami fű, valami növényzet, vagy valami csak nő rajta és alig vannak olyan kis szigetek, ahol egyáltalában nincs rajta semmi. Ha tehát ilyen megállapításokat akarunk keresni, igazán sohasem tudjuk megtalálni a végét a dolognak és nem tudjuk a meghatározást valóságosan leszegezni. Azokat az aggályokat, amelyeket a t. képviselő ur felhozott, teljesen alaptalanoknak és túlzottaknak tartom. Ami azt illeti, hogy a második bekezdés utolsó szavaként »a beerdősités« szó után még az »illetve befásitásra« szavak tétessenek, hogy azon ne értessék erdőterület, ehhez hozzájárulok, de feleslegesnek tartom azért, mert ilyen kis területek, amilyenekre ő hivatkozik, semmiképen sem minősíthetők erdőterületeknek. Ez már a dolog természetében rejlik. De ha ezzel az egy szóval megnyugtathatom t. képviselőtársamat, ahhoz az indítványához, hogy a szövegbe »illetve fásításra« szavak is felvétessenek, hozzájárulok. A t. képviselő ur többi indítványát azonban kérem elutasítani. Elnök ; Következik a határozathozatal. Gaal Gaston képviselő ur előterjesztett módosítása két részből áll ; a módosításnak egyik része indítványozza az első sorban és a harmadik sorban a »kopár« szó beszúrását ; a második része pedig egy toldást javasol a mondat végére. Ezekre a módosításokra külön-külön fogom feltenni a kérdést, mert ha azokra egyszerre ejtetnék meg a szavazás, megtörténhetnék, hogy hamis eredményre jutnánk, (ügy van!) A kérdést tehát elsősorban arra fogom feltenni, hogy méltóztatik-e e szakaszt a Gaal Gaston képviselő ur által beterjesztett módositá s első részével elfogadni, igen vagy nem. A toldást tartalmazó módosításra vonatkozólag azután fogom feltenni a kérdést. Elsősorban tehát szembeállítom az eredeti
