Nemzetgyűlési napló, 1922. X. kötet • 1922. február 20. - 1922. március 14.

Ülésnapok - 1922-109

A nemzetgyűlés 109. ülése 1923. évi március hó 8-án, csitt őrt ökön, 369 szemben. Csik József képviselő ur javaslata nem áll ellentétben a szöveggel, a harmadik sorhoz csak egy pótlást javasol. Amennyiben a nemzetgyűlés elfogadja az eredeti szöveget, Gaal Gaston képviselő ur jaavslata el fog esni, és még külön szavazás alá bocsátom Csik József képviselő urnák a pótlást inditványozó javaslatát. Azután rá fogok térni a második bekezdésre és azt szavazásra bocsátom az eredeti szöveget Gaal Gaston képviselő ur javaslatával szemben. (Helyeslés.) Kérdem a t. Nemzetgyűlést : méltóztatnak-e az 1. § első bekezdését szemben Gaal Gaston képviselő ur javaslatával elfogadni, igen, vagy nem ? (Igen / Nem /) Kérem azokat a képviselő urakat, akik elfogadják méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) Többség ! Az 1. § első bekezdése eredeti szövegben, fogadtatott el és igy elesett Gaal Gaston képviselő ur javaslata. Kérdem most a t. Nemzetgyűlést, hogy méltóztatnak-e a Csik József képviselő ur által beadott, de a szöveggel ellentétben nem álló pótlást elfogadni, igen vagy nem? (Igen/ Nem/) Kérem azokat a képviselő urakat, akik elfogadják, méltóztassanak felállani S (Megtörténik.) A nemzetgyűlés Csik József képviselő ur inditványát elvetette. Most kérdem a t. Nemzetgyűlést: méltóztatnak-e az 1. § második bekezdését eredeti szövegében, szemben Gaal Gaston képviselő ur javaslatával elfogadni, igen vagy nem? (Igen/ Nem/) Kérem azokét a képviselő urakat, akik az eredeti szöveget elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) Többség ! A nemzetgyűlés az 1, § második bekezdését eredeti szövegében fogadta el. Következik a 2. §. Gaal Gaston : Igen t. elnök ur ! A házszabályokra hivatkozással kérem az elnök urat, hogy a 2. §-t, amely rengeteg tárgyat ölel fel és együtt jól nem tárgyalható, méltóztassék pontonkint tárgyaltatni. (Helyeslés.) Elnök: T. Nemzetgyűlés ! A képviselő urnák ez a kívánsága a házszabályokon alapul, és én is abban a meggyőződésben vagyok, hogy ez a tárgyalást meg fogja könnyiteni. így tehát, miután előreláthatólag minden egyes bekezdéshez több módosítás és javaslat fog beadatni, a tárgyalás érdekében állónak tartom a képviselő ur indítványának elfogadását. így most tárgyalás alá vonjuk a második szakasz első bekezdését. Kérem a jegyző urat, méltóztassék felolvasni. Hébelt Ede jegyző (olvassa a 2. § első bekezdését). Elnök : Kivan valaki szólni ? Hébelt Ede jegyző' : Gaal Gaston ! (Az elnöki széket Huszár Károly foglalja el.) Gaal Gaston : T. Nemzetgyűlés Î Egyáltalában nem elkedvetlenítve azért, hogy előre látom indítványaim sorsát, minthogy én nem azért vagyok itt, hogy indulatok által vezettessem magam, hanem hogy Kötelességemet teljesítsem, mondom, ezen •nem elkedvetlenít ve

3 ennél a szakasznál js és a többinél is egytől-egyig meg fogom tenni a magam tiszteletteljes észrevételeimet, tekintet nélkül arra. hogy a többség azután azokat elfogadja-e vagy sem, mert mint mondottam, egyszerűen kötelességemet kívánom teljesíteni, ami után nyugodt lelkiismerettel hagyhatom el részemről a Ház tárgyalótermét. (Helyeslés a baloldalon.) Enneü a szakasznak első bekezdése megint abban a hibában szenved, amelyben a törvényjavaslatnak majdnem minden szakasza, hogy minden eshetőségre és lehetőségre ad alkalmat arról, hogy nem beszél határozottan. Azt mondja : »erdőtelepítésre elsősorban azokat a földrészeket kell kijelölni«. Abban, hogy »elsősorban«, már magában benfoglaltatik, hogy másodsorban, harmadsorban, negyedsorban, ötödsorban is jöhet valami, szóval, bizonytalanság van itt, aminek én a gazdaközönséget semmi körülmények között sem kívánom kitenni. Az a szó, hogy »kell«, engem — nem tehetek róla — szintén nem nyugtat meg, mert sokkal inkább megfelelő, sokkal inkább megnyugtató, ha azt irjuk körül, mit szabad. Mert akkor tudja az erdész is, hogy meddig mehet, és tudja a gazda is, hogy meddig terjed a kötelessége. Ezért tehát sok szószaporítás nélkül tisztelettel beterjesztem határozati javaslatomat, amely szerint ez a bekezdés a következőképen szólna (olvassa) : »Erdősítésre csakis azokat a földrészleteket szabad kijelölni, amelyek más művelésre nem alkalmasak, vagy csak nagy költséggel volnának ilyen célra alkalmassá, tehetők.« Tisztelettel kérem a mélyen t. Nemzetgyűlést, hogy módositó indítványomat, mint amely a célt szolgálja és egészen természetes, méltóztassék elfogadni. (Helyeslés a baloldalon.) Elnök : A földmivelésügyi minister ur kíván nyilatkozni. Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister : T. Nemzetgyűlés ! Lehetetlenség Gaal Gaston t. képviselőtársam inditványát elfogadni. Ez a paragrafus azt mondja hogy elsősorban mit kell kijelölni. Engedelmet üéreK ha homokmegfogásról van szó, arra a homokra mindenhol rá lehet mondani, hogy mezőgazdasági művelésre egyáltalában nem alkalmas. Gaal Gaston : Ott van a szakaszban. Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi mi nister : Igen sok olyan terület van, hogy valamiképen művelni kell, de a helyzet mégis azt követeli, hogy szélfogóul vagy homokfogóul fasort vagy valami más fásítást kell létesíteni. Különben is, ha a Gaal Gaston t. képviselőtársam által módosított szöveg volna a törvényben, nem tudom, mit csinálunk, ha a városok felajánlanak területeket az erdősítésre, amely területek bizonyos mértékig mezőgazdasági művelésre is alkalmasak, de a városoknak szükségük van az erdősítésre, tehát ilyen területekből is felajánlanak bizonyos részleteket, Gaal Gaston : Kijelölésről van szó ! Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister: Ott is ki kell jelölni a területeket és ha bevesszük a törvény szövegébe

5 hogy csak ezeket 03*