Nemzetgyűlési napló, 1922. X. kötet • 1922. február 20. - 1922. március 14.

Ülésnapok - 1922-109

368 Á nemzetgyűlés 109. ülése 1923. lalni nem lehet. De különben is benne van a tör­vényben, hogy az érdekeltek meghallgatásával kell az intézkedéseket tenni. A törvényhatóságok sza­bályrendeletet csinálnak s arra nézve, amit Gaal Gaston t. képviselőtársam mond, hogy ki mondja meg azt, hogy mi az erdő és mi a fásitás, azt j egy­zem meg, hogy a javaslat épen erre is vonatkozik, hogy a kimondott erdőterület és a fásitás között különbséget kell tenni. Gaal Gaston : Tegyünk különbséget ! Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi mi­nister: Azt meg kell mondani. Az természetes, t. képviselőtársam, hogyha Hódmezővásárhelyen ezer holdakra menő erdőket akarnak létesiteni, az erdő lesz, ha pedig azt az 50—100 holdas birtokot fasorral körülszegélyezik, az nem lesz erdő, ugy-e ? Ez olyan természetes dolog, hogy igazán felesleges­nek tartom, hogy ezt külön paragrafusba bele­vegyük, mert még sem találkozik Magyarországon talán senki annál az erdészeti karnál, vagy bár­melyik hatóságnál, hogy egy tanya körül ültetett gyümölcsöst, vagy egy bekeritő fasort erdőnek nyilvánítson. Gaal Gaston : Hát a ligetek ? ! Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi mi­nister : A liget is más ! És különben is bejelent­hetem t. képviselőtársamnak, hogy már jobban elkészült, mint nem és ha nem is mondtatom, hogy a legközelebbi, de a közelebbi időben készen is lesz ez a törvényjavaslat, amellyel a t. Nemzet­gyűlés elé jövök, ha ugyan ezen a helyen leszek. Ezt a törvényjavaslatot mindenesetre hozza az erdészet ; a javaslat »Az erdőfentartási törvény« címét viseli és abban majd részletesen meg lesz­nek határozva azok a szempontok, melyekre a t. képviselőtársam hivatkozik. Mert egy átfogó erdőfentartási törvényre ezek után a törvény­javaslatok után is szükségünk van. És ha az a törvényjavaslat elkészül, akkor azok ggályok és meghatározások, amelyeket Gaal Gaston t. képviselőtársam itt felhozott és amelyeket a paragrafusok teljes átalakítása és kibővítése-révén akar rendezni, annál a törvényjavaslatnál igenis érintve és meghatározva lesznek. Ami e fásításokat, körülültetéseket illeti, amikre nézve Gaal Gaston t. képviselőtársam mondja . . . Gaal Gaston : Ligetekről beszélek, nem fási­tá sokról ! Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi mi­nister : Én arról beszélek, amiről képviselőtársam beszélt. A képviselőtársam következőket mondta : hogyha majd azok a fasorok nagyok lesznek , . . Gaal Gaston : Fasorok is ! Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi mi­nister '. Én nem tudok mindent elmondani, amit a képviselő ur elgondol ezen a területen ; mindenki arra válaszol, amire tud, bocsánatot kérek ! Azt mondja a képviselő ur, hogy ha azok a fák nagyra nőnek azon a mesgyén és kárt csinálnak annak a tulajdonosnak, azokat a fákat akkor is örökké fenn Ml tartani, ílogyan lehet elképzelni, hogy évi már cms hő 8-án, csütörtökön. ha a fa megérett és kárt csinál, lesz-e olyan ható­ság, amely azt mondja, hogy azt a tulajdonosnak nem szabad levágni ? ! Engedelmet kérek, arról gondoskodni kell, t. képviselőtársam, hogy ha ilyen nagy munkával és körültekintéssel létesitik a fasorokat, akkor azok meg ne szűnjenek, mert ha a törvényjavaslatban nincs, hogy azok fen­tartandók, akkor, ha néhány évesek lesznek, kivágják és egyszerűen nem ültetik be a területet fiatal hiábavaló fával, hiábavaló tehát a tör­vény, mert nem éri el a célját. E fentartás tehát nem azt jelenti, hogy ki nem vágható és ujabbal be nem ültethető. Igenis, fentarthatók azok a fasorok, de a használat nem az államé, hanem a tulajdonosé. A tulajdonost a törvény nem akarja korlátozni, de ha már kivágja azt a fát, köteles helyébe másikat ültetni, hogy a létesített fasor fenmaradjon. Ezért van ez a paragrafus a törvény­javaslatba b evévé. Miután tehát a Gaal Gaston t. képviselőtársam által kifogásolt ezen tételek az újonnan benyúj­tandó erdőfentartási törvényjavaslatban sokkal inkább helyet foglalhatnak, mint ebben, és mert a módosítása annyira átalakítja és annyira ki­bővíti ezt a paragrafust, hogy szinte egészen ujat csinál helyette, ezért én kénytelen vagyok az eredeti szöveg mellett maradni és kérni a t. Nemzet­gyűlést, hogy a paragrafust eredeti szövegében méltóztassék elfogadni. (Helyeslés jobbfélŐl.) Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvá­nítom. Három határozati javaslat adatott be, kérem a jegyiő urat, méltóztassék Gaal Gaston képviselő ur módcsitó javaslatát felclvasni. Hébelt Ede jegyző (olvassa) : Az 1. § első be­kezdésében a követkeí ő szavak : »mezőgazdasági termelésének előmozdítása, tcvábbá« töröltetnek és helyükbe az alábbi szöveg vétetik be : »A magyar Alföldnek más egyéb, mezőgazdasági termelésre használhatatlan területei az egészségügyi és klima­tikus viszonyok megjavítása érdekében« stb. Az 1. § második bekezdéséhez : A második bekezdés e része : »a többi fásítá­sokat gazdasági fásításokként« töröltetik s helyébe az alábbi szöveg jön : »A gazdasági fásításokat (ligetek, facsoportok, szélfogók, fasorok, állami ellátás alá nem vonható erdősítések stb.) azonban csak addig, amíg azok fentartására feltétlen szükség van, vagy amíg a mezőgazdasági termelésnek (beárnyékolás stb. révén) aránytalan kárt nem okoznak«. »Használati korlátozás alá csakis erdőként nyilvántartott terület vonható, minden egyéb fásítást a tulajdoncs szabadon használhat.« Elnök : Még egy módosítás van, Csik József képviselő uré. Hébelt Ede jegyző (olvassa Csik József módo­sítását). Elnök : Következik a határozathozatal. A sza­kaszt két részre fogom osztani. Az 1. § elsé bekez­désével szemben áll a Gaal Gaston képviselő ur javaslata, tehát az eredeti szöveget fel fogom tenni szavazásra Gaal Gaston képviselő ur javaslatával

Next

/
Thumbnails
Contents