Nemzetgyűlési napló, 1922. X. kötet • 1922. február 20. - 1922. március 14.

Ülésnapok - 1922-109

A nemzetgyűlés 109. ülése 1923. évi március hő 8-án, csütörtökön. 36? szaporítást jelentenek, töröltessenek és helyette módosittassék a szöveg a következőképen (olvassa) : »A magyar Alföldnek más egyéb mezőgazdasági termelésre használhatatlan területei az egészségügyi és klimatikus viszonyok megjavítása érdekében stb.« A bekezdés egyébként változatlanul megmaradna. Az 1. § második bekezdéséhez a következő módosításom volna, hagyassék ki a mondatnak ez a része (olrassa) : »a többi fásításokat gazdasági fásításokként« és akkor így hangzanék a mondat (olvassa) : »A beerdősitett területeket erdőkként kell állandóan fentartani« Azonban pótlásképen kérem, méltóztassék a következő szöveget felvenni a szakaszhoz (olvassa) : »a gazdasági fásításokat, ugy mint a ligetek, facsoportok, szélfogók, fasorok, állami ellátás alá nem vonható erdősítések stb. azonban csak addig, amíg azok fentartására feltétlen szükség van, vagy amig a mezőgazdasági termelésnek beárnyékolás stb. révén aránytalan kárt nem okoznak«, és még egy mondatot kérek ehhez hozzávenni (olvassa) : »használati korlátozás alá csakis erdőként nyilvántartott terület vonható, minden egyéb fásítást a tulajdonos szabadon használhat«. Azt hiszem, hogy ezek a megállapítások azt a zavart, ami az 1. §-ban egyébként tapasztalható, kiküszöbölik, a javaslat intencióit abszolúte nem érinti és mégis precízen megállapítja azt, hogy mi történjék az erdőkkel, a gazdásági fásításokkal és bizonyos biztosítékot nyújtanak annak a tulajdonosnak is, aki ennek a paragrafusnak szenvedő alanya lesz, hogy messzebb menően nem intézkedhetnek vagyonával, mint amennyire azt az általános mezőgazdasági érdek és az ő saját érdeke is megkívánja. Azt hiszem ezekben a módosításokban semmi olyan nincs, ami a törvényjavaslat intencióit a legcsekélyebb mértékben is érintené, és azért nagyon kérem a mélyen t. minister urat és a többséget, hogy szíveskedjenek ezeket a módosításokat elfogadni. (Helyeslés a baloldalon.) Elnök : Kivan valaki szólani ? Csik József képviselő ur ! Csik József : T. Nemzetgyűlés ! Módosító javaslatomat az 1. §-ban csak abban az esetben ajánlom elfogadásra, ha a nemzetgyűlés Gaal Gaston t. képviselőtársam módosítását nem fogadná el. Az 1. §-al kapcsolatban közgazdasági szempontból vagyok bátor felhívni a nemzetgyűlés figyelmét arra, ami egyáltalán nem jut kifejezésre a törvényjavaslat szövegében. T. i. a fásítás alkalmával nagy jelentőséggel bir a gyümölcstermelés. Ezért ezt valamiképen bele kellene venni a törvényjavaslat szövegébe, és itt a jogcímek elsorolásánál ajánlanám, hogy vegyük bele, hogy a gyümölcstermelés fokozása szempontjából is célszerűnek látja a törvényjavaslat bizonyos területeknek befásitását. Majd később egy másiií paragrafusnál leszeK bátor ujabb bekezdést proponálni erre vonatkozólag, egyelőre csak azt kérem, hogy amennyiben Gaal Gaston t. képviselőtársam módosítása nem ' NAPLÓ X, fogadtatnék el, szíveskedjenek az én módosításomat elfogadni, hogy tudniillik az, 1. § harmadik sorában a »fedezése« szó után a következő szavak iktatandók (olvassa) : »végül a gyümölcstermelés fokozása«. Elnök: Kíván még valaki szólani ? (Nem.) Ha senki sem kivan szólani a vitát berekesztem. A földmivelésügyi minister ur kíván szólani ! Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister : T. Nemzetgyűlés ! Azt hiszem, Gaal Gaston t. képviselőtársam nagyon téved ennek a paragrafusnak magyarázatánál, mert, amikor ez a szakasz azt mondja, hogy a magyar Alföld mezőgazdasági termelésének előmozdítása, továbbá az egészségügyi és klimatikus viszonyok megjavítása érdekében, valamint a lakosság faszükségletének fedezése céljából van szükség a fásításokra, egyszerűen egy célt jelöl meg. At. képviselő ur azt mondja, hogyha ezt a célt el akarjuk érni, akkor, ha egész Magyarországot befásitanók, az is kevés volna. De nem is az a célunk, hogy annyi területet fásitsunk be, hogy a kivánt eredményt teljesen elérjük, mert ki gondolhatna erre ? Azt hiszem, senki sem gondolhat erre, mert akkor tényleg be kellene ültetni minden területet, De ha egyáltalán ültetni akarunk, meg kell mondani, hogy milyen célt akarunk vele szolgálni. Ez nem azt jelenti, hogy mi abból az erdőből, amit telepitünk, egész Magyarországnak épületfaszükségletét el tudjuk majd látni, nem azt jelenti, hogy egész Budapest faszükségletét el tudjuk majd látni, csupán megmondja, hogy az a fa, amit ültetni akarunk, milyen célokat szolgál. És szolgálja ezeket oly mértékben, amily mértékben a fásításokat megvalósítani tudjuk. Ha a fák megvannak, akkor igenis azt a célt fogják szolgálni, amit a törvényjavaslatban előirtunk. A törvényjavaslatnak ebben a felsorolásában nem az rejlik, hogy ezt a célt, ezeket a kielégítéseket a faültetéssel teljesen el is fogjuk érni. Hiszen ami a faültetéseket illeti, ugyebár, minden gazda előtt tudott dolog az, hogy pl. az akácfa, amely sokkal gyorsabban nő és sokkal előbb hasznosítható, a talajt kiuzsorázza ; az akácos erdő után nem marad olyan jó talaj, mint pl. a fenyőerdő után ; a fenyőfa, akármilyen homoktalajba ültetik, ha 30 évig ott van, valóságosan megtrágyázza a talajt és valóságosan átváltozik az a homoktalaj olyan területté, amelyet aztán másra is lehet használni. Természetes, hogy a szakembereknek beleszólást kell engedni abba, hogy melyik talajba melyik fa ültethető ; a tulaj donos kívánságát is mindenesetre figyelembe kell venni ; nem megy ez tehát olyan nyakló nélkül, hogy a tulajdonosnak itt semmi beleszólása ne legyen. Strausz István : A törvény nem mondja ezt ! Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister : Mindent a törvénybe nem lehet belevenni, mert ha két hétig akarnánk kijavítani és hosszabbítani, még mindig akadna valaki, aki azt mondaná, hogy ez vagy az még nincs benne a törvényj avaslatban. Minden elképzelhető dolgot törvénycikkbe fog53