Nemzetgyűlési napló, 1922. X. kötet • 1922. február 20. - 1922. március 14.

Ülésnapok - 1922-109

"A nemzetgyűlés 109, ülése 1923. évi március hó 8-án, csütörtökön. 359 része erdősítésre alkalmas volna. Egyetlen egy földtulajdonosnak sem jutott eszébe, hogy az ilyen területekre erdőket ültessen. Halász Móric : Ez ugyan nem igaz, én ma­gam is ültettem több mint 700 holdat. Dénes István : Tisztelet a csekély kivételek­nek, de nem változott, t. képviselőtársam, a parlagon heverő kataszteri holdterületek száma, legalább nem jelentékenyen, s ennek oka az, hogy az igen t. földtulajdonosok azért nem fek­szenek rá ezekre a parlagon heverő földekre, hogy oda erdőt ültessenek, vagy olyasmit ter­meljenek, amiből hasznot biztosithatnának az államnak, mert az ilyen parlagon fekvő földjeik után semmiféle adót nem fizetnek. (Zaj jobb felöl.) Ezek a területek a földadó alól ki vannak véve, mert nincs hozadéka a földnek. A magyar törvényhozások ugyanis mindig olyan adóneme­ket találnak ki, amelyek a föld hozadékát sújt­ják, s ennek következtében azokat a földterüle­teket, amelyeknek nincs hozadékuk — s ilyen most egy millió katasztrális hold terület van — miután ezek adó alá nem esnek, meg sem is művelik, és nincs, ami kényszerítse a földtulaj­donosokat arra, hogy ezeket a terűleteket is müvelés alá vonják. Én tehát elismerem, hogy rossz a bürokra­tizmus, ennek azonban csak egy korrektivuma van, t. i. az, hogy hozzunk be olyan pénzügyi­és adórendszert, amely nem a hozamot sújtja, hanem a földértéket terheli meg, hogy ezáltal kényszerítve legyen az a földtulajdonos a par­lagon hagyott, rosszul, vagy egyáltalában meg nem művelt földjét is gazdasági művelés alá vonni, beültetni, befásitani, mert ha ezt nem teszi, el kell adnia olyan embernek, aki a fásítást hajlandó elvégezni rajta. Ha ezt — amire ezidő­szerint kilátás nincs — a magyar kormány megvalósítja, akkor majd igenis beszélhetünk róla, hogy az erdősítés munkáját kizárólag a magángazdaságokra bízzuk, T. Nemzetgyűlés ! Sérelemként hozatott fel az, hogy a törvényjavaslat 3. §-a lehetővé teszi, hogy amikor önként felajánlott területek nin­csenek, vagy amikor más községi tulajdont képező, vagy korlátolt forgalmú birtok nincs, a nagyobb földtulajdonból is pótolható, vagy elvehető legyen a föld. Azt mondták, hogy ez serti a magántulaj­dont. Az én álláspontom, t. Nemzetgyűlés, ezzel szemben az, hogy vagy komolyan törekszik a kormány e törvényjavaslat által az Alföld befási­tására, vagy nem. Ha komoly ez a szándéka, ha komoly a célkitűzés, akkor ott is fásitani kell, ahol esetleg nincs mezőgazdasági mivelésre nem alkalmas föld, például Békés vármegyében, ahol ilyen föld alig van. Hát itt ne lehessen fásitani ? Halász Móric: Nincs is ott fa! Dénes István : Nincs, ellenben van 260.000 holdnyi nagybirtok, van sivatag, ellenben a fák hiányának következménye mindaz a sok szen­vedés ... JTAPLO X. Halász Móric: Békésben nincs sivatag! Dénes István : Ott nincs, t. képviselő ur, de olyan nyomorúság van ott, amilyent t. képviselő­társam még nem látott Magyarországon. Halász Móric : Nyomorúság lehet, megenge­dem, de sivatag nincs! Dénes István : Békés megyében, ahol Magyar­ország szive van, föld tekintetében, a legnagyobb nyomorúság van. Én nem kérek abból, t, kép­viselőtársam . . . Halász Móric : Londonban is van nyomorú­ság, de nem sivatag! Dénes István : Londonban is rosszul vannak a dolgok, de ez nem ok arra, hogy Békés­megyében is rosszul legyenek. Békés megyében termelik Magyarországon a világ legjobb búzá­ját, az acélos búzát és Békés megyében az éhe­zők legnagyobb tömege van. Halász Móric: Ezt megengedem! Rothenstein Mór: Londonban is vannak nagybirtokosok. B. Podmaniczky Endre : Házsarkok is vannak ! Dénes István: Bocsásson meg nekem, t. képviselőtársam, de én talán inkább arra hí­vom fel a figyelmét, hogy a felett elmélkedjék egy kissé, hogyan lehetséges az, hogy a magyar Alföld szivében, ahonnan kiviszik a legdrágább gabonát, fajkeresztény magyar testvéreink ron­gyokban járnak télen, gyermekeik mezítláb jár­nak és nincs mit egyenek. Ha már elmélkedni akar t. képviselőtársam a felett, hogy London­ban is van nyomorúság, arra kérem önt, elmél­kedjék o felett, és ha ön komolyan fog elmél­kedni csak 24 óráig, akkor nem fog ilyen meg­jegyzést tenni, hanem igazat fog nekem adni és azt fogja mondani : igenis, meg kell ragadni az első alkalmat, hogy segítsünk, nem a földön, hanem az embereken. Mert a föld is az em­berekért van ! Amikor elmegyek a vármegye egyik sarká­tól a másikig, mindenütt famentességet látok. Nyáron az emésztő aszályt látom, amely kér­gessé teszi azt a drága szép földet, télen pedig látom a téli időnek, a hidegnek minden borzal­mát érvényesülni az embereken. Halász Móric: Ez igaz! Dénes István : Már most, amikor fásításról és erdősítésről van szó, hagyjuk ki Békés megyét ? Halász Móric: Nem mondta senki! Dénes István : Mit ér azzal a békésmegyei nép, a békésmegyei dolgozó társadalom, beerdő­sitik Csongrád rossz földjét vagy beerdősitik a Duna-Tisza köze szikes földjét? Nem ér azzal semmit. A békésmegyei nép azzal ér valamit, ha Békés megyében erdősitenek. Halász Móric : Az első szakaszban benne van ! Dénes István : Ha benne van — örvendek, hogy végre t. képviselőtársam magáévá teszi ezt az álláspontot — akkor igazat kell nekem adnia abban is, hogy helyes az, amit a törvényjavas­lat harmadik paragrafusa elfogad, hogy t. i. ott is, ahol mezőgazdasági művelésre nem alkalmas 52

Next

/
Thumbnails
Contents