Nemzetgyűlési napló, 1922. X. kötet • 1922. február 20. - 1922. március 14.
Ülésnapok - 1922-109
356 r A nemzetgyűlés 109. ülése 1928. sem megvetendő körülmény, hogy a rossz levegőt az Alföldön többé-kevésbbé az erdők hiánya okozza. Rendkívül fontos, hogy erdők legyenek, mert ezzel a levegőt tisztítjuk, a közegészségügyet előmozdítjuk és ha több erdő lenne az Alföldön, bizonyára a tuberkulotikus betegségek száma is csökkene, Köztudomású az is, hogy a szelet is mérséklik az erdőségek. Az Alföldön nem megvetendő ez a körülmény, hiszen valamennyien tudjuk és magam is láttam a Nyírségben, hogy sok gazda elveti a rozsot a földjében és a szomszédjának földjén volna kénytelen learatni, amennyiben learathatná és akadályt nem gördítenének ez elé. A fásítás rendszere tehát ebből a szempontból is helyeselhető. Felmerülhet az a kérdés, hogy vájjon ennek a javaslatnak megvalósításától remélhető-e az az eredmény, amely kívánatos volna és amit a törvény előkészítői kontempláltak. E tekintetben igazat kell adnom némileg azoknak az aggályoknak, amelyek a nemzetgyűlés egyes tagjai részéről, főleg az előttem felszólalt Parkas Tibor képviselőtársam részéről felmerültek. Tudjuk, hogy ami a klimát illeti, határozott megállapításokkal nem dolgozhatunk. Van ugyan tiz év óta 9 meteorológiai intézetünk, ezek tiz év óta megfigyeléseket is eszközöltek, azonban tiz évnek eredményei még nem lehetnek irányadók arra, hogy határozott Ítéletet alkossunk a kérdésben. Nagy hiba volt az is, hogy a gödöllői erdőtelepítésnél, amely már 40 éves múltra tekinthet vissza, nem végeztek meteorológiai megfigyeléseket, mert ezeket most az alföldi fásításnál nagymértékben fel lehetne használni. Azt is tudjuk, hogy az a homokos talaj, amely az Alföldön van, sok tekintetben nem kedves az erdőtermesztésre. A paizstetü, a lisztharmat, mely ott az utóbbi években fellépett, sok tekintetben ártalmára van az erdőtelepítésnek. Azután az is bizonyos, hogy nem minden fa alkalmas arra, hogy erdőtelepitést kezdjünk vele az Alföldön. Szóval itt bizonyos hipotézisekkel, feltételekkel kell dolgoznunk, az eredményt nem látjuk tisztán, a jóakaratot azonban látjuk. De ez a jóakarat nem megvetendő és én meg vagyok győződve róla, hogy ha eredményt a ma teljes egészében nem is fogunk elérni, annak a kíkezdésnek, amit a földmivelósügyi kormányzat most javasol, ha teljes egészében nem is, de eredménye mégis kell, hogy legyen. Még csak arra szeretnék rátérni, hogy vájjon ez a javaslat mai formájában alkalmas-e annak a célnak megvalósítására, amely cél azt a javaslatot létrehozta. Erre az előbbiekben többé-kevésbé már megfeleltem, most legfeljebb a javaslat formai részét teszem kritika tárgyává. Ami a formai részét illeti, a 3. §-ban stiláris módosítást tartanék szükségesnek, amennyiben az utolsó mondat igy hangzik (olvassa) : »A legutóbbi kategóriánál azonban csak annak legét'«' március hő 8-án } csütörtökön. feljebb 10°/o-a erejéig pótolható.« Azt hiszem, hogy nem azt akarta szövegezni a bizottság, hogy »pótolható«, hanem : »mondható ki.« Azután a 8. § azt mondja (olvassa): »Azoknak a kisbirtokosoknak, akiknek mezőgazdasági földje közérdekből egészben vagy olyan mértékben jelöltetett ki erdőnek, hogy a visszamaradó birtokrészen okszerűen nem lehet gazdálkodni, az 1920:XXXYI. te. rendelkezései szerint az Országos Földfcirtokrendező Bíróság a méltányossághoz képest megfelelő ingatlant juttathat a vagyonváltság fejében • természetben leadott földekből, vagy a község (város) tulajdonában lévő ingatlanokból.« En szeretném, ha itt a kisbirtokosság előnyére olyan intézkedés vétetnék fel a törvényjavaslat szövegébe, hogy nemcsak juttathat ingatlant, hanem, amennyiben a körülmények megengedik, tartozik is juttatni. Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister: Meglesz! Csik József: A törvényjavaslat 2. §-ában a bizottság felemelte a 2 hold legelőt 20 holdra... Halász Móric : Rétet, nem legelőt ! Csik József : . . . rétet és a birtokosnak egy tagban lévő 50 holdját kell fával beültetni. En jobb szeretném, ha ezt az 50 holdat 100 holdra emelnék fel, mert előfordul az az eset, hogy egy birtokosnak több helyen van 50 hold földje és ránézve mégis csak terhet jelent, hogy ezt a fásítást állandóan fentartsa. Halász Móric: Csak az egy tagban lévőről van szó! Csik József : Igen, de lehet egy birtokosnak 4—5 tagban ilyen 50 hold földje. Halász Móric: Mindegyiket bekell ültetni. Dénes István: Az a birtokosnak jó! Csik József: A bizottság javaslatában a 16. §-ban ez áll (olvassa) : »A jelen törvény alapján beerdősitett terület az azon telepitett erdő főhasználatáig, a földadó alól mentesítendő.« A javaslat első szövegezésében ez áll (olvassa) : »A jelen törvény alapján erdősitett terület az erdősítés kezdetétől számított 6—15 évig, a földadó alól mentesíthető.« En a magam szempontjából jobb szeretném, ha itt, a 16. §-ban determinálnánk az időt, mondjuk a 15 évet meghagynék, ami alatt a földadó alól mentesittetnék. Halász Móric: Nagy hiba volna! Csik József: Tudniillik ez sok kijátszásra adhat alkalmat, mert ugyebár, a vélemények különbözők lehetnek arra nézve, hogy a beerdősitett terület főhasználata mikor érkezik el. A törvény jogi természete is azt diktálja, hogy ne ilyen általános fogalmakkal operáljunk, hanem bizonyos determinált évet és időszakot vegyünk fel ennek a főhasználatnak elérkezése időpontjául. Halász Móric : A pénzügy minister még ma is tiltakozik ez ellen ! Hiszen ez nagy vívmány ! Csik József: Az üzemterv megmondhatja aztj de az üzemtervet is emberek csinálják,
