Nemzetgyűlési napló, 1922. X. kötet • 1922. február 20. - 1922. március 14.
Ülésnapok - 1922-108
318 A nemzetgyűlés 108. ülése 1923. évi március hó 7-én, szerdán.' merényletek . . . (Igaz ! Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) Györki Imre: Reggel, délben, este! (Derültség a szélsőbaloldalon.) Farkas István : Mondjon le a tehetetlen uelügyminister ! (Zaj.)Selyemgatyás társaság ! (Folytonos zaj.) Elnök (csenget) : Csendet kérek S Fábián Béla : . . . annyira állandósul itt ez a nemzetrontó hangulat ebben az országban, (Felkiáltások jobbfelől : Maguk csinálják !) s ebből a hangulatból, az izgatások és lázitások atmoszférájából kiemelkedő bombáméiényletek . . . Erdélyi Aladár : Azt mondja meg. hogy A Nép kitől tanulta ezt a hangot % Farkas István : A kormánytól, maguktól tanulta, meit máskép nem ülnének itt. Az együgyű kormányzati politikától ! Elnök (csenget) : Kérem Farkas István képviselő urat, méltóztassék csendben maradni. Fábián Béla : Erdélyi Aladár t. képviselő ur, akinek jószándekából meg vagyok győződve . . . Farkas István : Én nem ! Erdélyi Aladár : A maga véleményére ugy sem adok ! Farkas István : En sem a magáéra, fütyülök rá ! Fábián Béla : ... azt kérdezi, hogy ez a sajtó, amely a kloéka hangját a magyar közéletbe bevezette, kitől tanulta ezt a harcot. A kommunistáktól. Peidl Gyula *. Túltesznek mesteiükön ! (Folytonos zaj.) Elnök (csenget) : C-endet kérek ! Fábián Béla : Amennyire kötelességemnek tartottam, a börtönön keresztül is verekedni a kommunistákkal és a kommunista sajtó agitációjával szemben, nem félve semmitől, akkor, amikor Magyarországon még senki sem tudta, hogy mi a bolsevizmus : épen ugy kötelességemnek tartom a bolsevikok utódai ellen is verekedni, (Helyeslés a szélsőbalóldalmi.) azért, mert nekem az a véleményem, hogy amint a bolsevikok elvitték szegény Magyarországot Trianonhoz, ugy ezek is elviszik egy uj katasztrófához. (Igaz ! Ugy van ! a szélsőbaloldalmi. Zaj.) Igen t. elnök ur, kérnék egy kis szünetet. Elnök : Hiszen a képviselő ur alig egy félórája beszél. (Felkiáltások balfelöl : De nincs itt a kormány !) Fábián Béla : T. Nemzetgyűlés ! Méltóztassanak megengedni, hogy mielőtt az agitáció kérdésével foglalkoznám s megvilágítanám azt, hogyan teszi ez tönkre a magyar közigazgatást, a magyar életet, hogyan lazítja a fegyelmet a közigazgatásban és hogyan szünteti meg teljesen a hierarchiát, s mielőtt foglalkoznám azzal, hogy hogyan lesz ezen akció következtében a járásokban nagyobb ur a segédjegyző, mint a főszolgabíró, — mondom, méltóztassék megengedni, hogy előzőleg felolvassak még két ilyen kedves vidéki lázitó dolgot, amelyek közül az egyiket a belügyminister üí égy" szolgabirája irta. Szabolcs vármegye szolgabirája, dr. Kádár Béla »Ébredők Kisvárdán« címen igy ír (olvassa) : »Vagy talán még az a 8 millió meghagyí tt szigetlakó sem tiszta magyar és ezeket a nem tiszta magyar elemeket kell átalakítani, vagy másként, ha kell, pogrommal is, ártalmatlanná tenni !« (Nagy zaj a szélsőbaloldalon : Pogromot hirdetnek a szolgabirák .') Ezt irja a belügyminister ur szolgabirája.. Farkas István : Itt van már a minister ur ! Fábián Béla : És most jön a másik. Megvallom, egészen őszintén, hogy mielőtt ezt a beszédet felolvastam volna, amely az ébredők egyik vidéki orgánumában jelent meg, szerettem volna itt ismertetni három cikket, illetőleg egymás mellé állítani három beszédet. Az anarchista Bleichmann beszédét, melyet Pétervárott tartott, amikor a németek előnyomultak a bolsevik Oroszországgal szemben, azután Sureknek, a szovjet gyilkos gazemberének beszédét, (Mozgás a szélsőbalőldahn.) amelyben követelte, hogy mielőtt Magyarországra bevonulnának a románok és letörnék a kommunizmust, itt először ki kell irtani a polgárságot, és végül harmadiknak a »Pécsi Est« cikkét, hogy a t. Nemzetgyűlés döntésére bizzam : melyik akarta előbb kiirtani a másikat, (Halljuk! Halljuk! a szélsőbaloldalon.) Bleichmann anarchista Péterváron 1918 februáriusában, amikor Brest felől előrenyomultak a németek, a bolsevik Oroszországgal szemben, az osztrák-magyar hadsereggel együttesen, a következő beszédet mondotta (olvassa) ; »Az esetre, ha Pétervárt el kellene hagyni a forradalmi csapatoknak, hogy a burzsujok ne örülhessenek, a főváros egész polgárságát koncentrikus táborokba kell összegyűjteni s ezeket a táborokat a levegőbe kell röpíteni.« Ezt mondta az anarchista. Hogy Surek mit mondott, azt ugy hiszem mindnyáj an méltóztatnak tudni. Szilágyi Lajos : Hullahegyeket akart emelni a leölt p lgárckból ! Fábián Béla : És mit mondott Kádár Lehel Pécsett ? Beszélt a zsidók nemzetközi kapcsolatairól s azokról a szálakról, amelyek a zsidóság vezető férfiait a kis entente-hoz fűzik és azt mondta, hogy titokban mind abban reménykednek, hogy szükség esetén a nagy- és Idsentente fogja megakadályozni a leszámolást. És most jön Surek elvtárs : (olvassa) : »Amily mértékben át meri lépni az ellenség az ország határait, olyan mértékben számolunk le a kisentente szuronyaival felettünk győzedelmeskedni akarókkal.« Tehát nem a kisentente-ta], tehát, vitézek, nem a végekre, nem verekedni a kisentente-tal, hanem itthon gyilkolni le a védteleneket. (Zaj a szélsőbalőldahn: Ez jellemzi önöket I) Peidl Gyula : Szórói-szóra kopirozza Sureket ! Pikler Emil : Túl akarnak tenni Szamuelíin ! Fábián Béla : Méltóztassanak most meghallgatni, hogy miképen érdeklődik Szekszárd. A pécsi zavargásokról az Ébredők e lapjában — ez egy
