Nemzetgyűlési napló, 1922. X. kötet • 1922. február 20. - 1922. március 14.
Ülésnapok - 1922-108
A nemzetgyűlés 108. ülése 1928. évi március hő 7-én, szerdán. 317 pénzt keressen. (Derültség és taps a szélsőbahldahn. Mozgás jobbjelől.) Itt van a Nemzeti Royal Orfeum, amely ellen az egyik oldalon felszólaltak . . . (Mozgás és zaj a bal- és a szélsőbahldahn.) Kiss Menyhért : Elég szomorú ! Ez immoralitás, ezt én nem csinálnám. Peyer Károly : Miből élnének ? (Egy hang a szélsőbaloldalon ; A pénznek nincs szaga / Zaj.) Fábián Béla : Hogy a pénznek mennyire nincs szaga, az rövidesen ki fog derülni. A Nemzeti Royal Orfeum csekélységeiről, a Blokner nevű hirdetési irodáról nem beszélek, vannak finomabb dolgok is, elsősorban a hamis fogak hirdetésének a dolga. A hamis fogak állandóan visszatérő hirdetés A Népben, mint hogyha bizonyos ott dolgozó emberek fogaira mutatna reá. De az a baj, hogy a zsidók hamis fogairól szóló hirdetések] el ennek meg, amenynyiben Mendelsohn bácsiról talán nem méltóztatnak gondolni, hogy egy faj keresztény, hasonlókép nem méltóztatnak ezt gondolni a Schwarcz bácsiról és a Kremser bácsiról sem, aki egy nagyon furcsa hirdetést tesz közzé A Népben. A Nép egyik oldalán ugyanis állandóan megjelennek olyan cikkek, hogy a szegény középosztály, a szegény keresztények leromlanak s jönnek a zsidóhoz, aki olcsó pénzen megveszi a keresztények drága régiségeit. Amidőn az egyik oldalon ezt olvasom, a másik oldalon olvasom a következő hirdetést (olvassa) : »Régiségeket, porcellánt, műtárgyakat, festményeket, bronzot és antik órákat a legmagasabb áron veszünk. Kremser M. és társai.« Nem egészen faji és keresztény szempontból kifogásolható dolog, hogy az egyik oldalon a szegény keresztények lerongyolódása miatt intéznek támadást, a másik oldalon pedig megmondják a szegény lerongyolódott keresztényeknek, hogy hol vásárolják meg ezeket a dolgokat. (Zaj. Zsirkay János közbeszól. Nagy zaj.) Zsirkay képviselő ur, ugy látszik, beszédem elején nem volt itt. Zsirkay János: Sajnos. Fábián Béla ; Azzal kezdtem, hegy nem óhajtok személyes kérdésekkel foglalkozni. Nagyon kérem a t. képviselő urat, ne tegye ezt nekem lehetetlenné. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon : Jó lesz hallgatni ! Tűz ! Tűz ! Folytonos zaj.) Zsirkay János : Nincs okom hallgatni ! Elnök (csenget) : Csendet kérek í Fábián Béla : Minthogy a képviselő ur azt mondotta, hogy nircs semmi oka hallgatni . . . Zsirkay János : Ugy van ! Fábián Béla : . . . nekem pedig semmi okom sincs elhallgatni, ennélfogva én bátor leszek — tessék csak kicsit várni — és el fogom mondani, hogy mi a különbség a képviselő ur és Mucius Scaevola között. (Derültség a szélsőbaloldalon. Halljuk/ Halljuk !) T. Nemzetgyűlés ! Amikor Rupert Rezső képviselő ur március 2-án itt interpellált a képviselőházban, akkor megjelent A Nép-ben egy cikk, amelynek címe — nem kell kommentárt fűzni hozzá, nem kell mondani, hogy botrány — a következő (olvassa) ; »A Lelenctől a Toloncig. Nagy Rassay-film a Rupert életéről, szerelméről és 1000 méterre kinyújtható, tetszés szerint csavarható, tehát törhetetlen gerincéről és egyéb hajnövesztő rémségekről. Végül Berber Rezső meztelen táncos. Csak fel- és benőtt agyaknak !« Ez az egyik. Különben most jut eszembe, Anita Berber meztelen táncosnő . . . Kiss Menyhért : Hát azt nem kell idehozni. (Nagy derültség.) Fábián Béla : Itt most arról van szó, hogy ingyen semmit, pénzért mindent, tehát az Anita Berber táncosnő hirdetése is benne van, ez pedig nem istentiszteletnek a hirdetése. (Élénk derültség.) Kiss Menyhért : Minden lap elfogadja ezeket a hirdetéseket. Járjon elő jó példával a Népszava és ne vegye fel ezeket a hirdetéseket. Peyer Károly : Nem is vesz fel ilyen hirdetést. Fábián Béla : Azonban mégis t. belügyministe 1 ' ur — tekintettel arra, hogy egyelőre a bombamerényleteknél óhajtok megmaradni. . . Szilágyi Lajos : Maradjunk a tárgynál. Fábián Béla : . . . s utána majd foglalkozunk az izgatások eredményével — a bombamerényletek alkalmából ne méltóztassék azt gondolni, hogy . . . (Felkiáltások a szélsőbaloldalon : Hol a minister ? Ministert kérünk !) Erdélyi Aladár : Annak is van dolga ! Propper Sándor : Elment tanácsot kérni \ (Folytonos zaj.) Elnök (csenget) : Csendet kérek, képviselő urak ! Fábián Béla : Mielőtt szünetet kérnék és más tárgyra térnék át, nehogy azt gondolja ez az ország, hogy Magyarországnak olyan belügyministere van. aki feláll a nemzetgyűlésben és a kormány nevében kijelenti, hogy »igenis minden eréllyel ki fogjuk nyomozni, kik a bombamerénylők és ki fogjuk nyomozni azt, kinek érdeke, hogy itt ebben az országban a nyugtalanság érzetét keltse az állampolgárokban«, hogy mondom, ne gondolják itt az országban azt, hogy a belügyminister ur vagy nem akar, vagy pedig nem tud akaratának érvényt szerezni, és igenis fontosnak tartom, hogy a rendőrségnek a bombamerénylet után kiadott kommünikéjét felolvassam. Mert volt eredménye a nyomozásnak. A kommüniké igy szól (olvassa) : »Robbanó anyagok, bombák stb. szakértői megvizsgálása céljából mindenkor Csepelen, a Weisz Manfréd gyárban elhelyezett m. kir. hadianyaggyár lőszerátvételi bizottságához kell fordulni, amely reggel 8 órá tói délutá n 6 óráig működik. (Derültség a balés a szélsőbaloldalon.) Telefon címe : vegyes dandár, 145 mellékállomás. Éjjeli időben Loch Péter műszaki tüzérszázados, e bizottság tagja, hívandó.« Nem igaz tehát az, hogy nem volt eredménye a bombamerénylet ügyében lefolytatott nyomozásnak. A rendőrség maga is azt mondotta. Ugy látszik, annyira állandósulnak ebben az országban a belügyminister ur tehetetlensége miatt a bomba46*
