Nemzetgyűlési napló, 1922. X. kötet • 1922. február 20. - 1922. március 14.

Ülésnapok - 1922-108

316 A nemzetgyűlés 108. ülése 1923. évi március hó 7-én, szerdán. kellett elhelyezni, sőt — iszonyat — zsidónak kellett begyújtani is ! Ki látott már zsidót, akinek ügyes a keze, kivált, ha fél is ? Vagy ki veszi rcssz néven egy zsidótól, aki nem szokta meg nagyon közelről a halált, hogy egy kicsit hosszura szabta a gyujtózsinórt, saját becses irhája érdekében ?« Na, aztán a továbbiak folyamán elmondja, hogy azok, akik csinálták ezt a merényletet : a nagy zsidók, odalenn várták az Erzsébetvárosi Demokrata Kör csarnokában, hogy mikor rcbban már a bomba odafenn a teremben, mert ők addig nem akartak felmenni, amig a bombamerényletnek eredménye nincsen. Drozdy GyŐZŐ : Az Anka-féle sajtóakadémián találják ki ezt ! Fábián Béla : Itt van egy másik cikk »A csirizbomba-reklám volt !« cím alatt. Ez a része annyira példátlan, hogy ezt igazán nem óhajtom fel sem olvasni a nemzetgyűlés előtt, amit a »Csirizbombareklám volt« címen leirt A Nép szerkesztősége. Ez a közlemény a lap vasárnapi számában, február 25-én jelent meg, én ezt a képviselő urakra bizom és átadom a képviselő urak^közmegvetésének. Pikler Emil : Benárd Ágoston a főszerkesztő ! Fábián Béla : Nem tartozik ugyan ide, mikor azonban ma Zalaegerszeget tárgyaljuk, ime miképen ir A Népben az egyik képviselőtársam. Kiss Menyhért: így reklámot csinál a lapnak ! Fábián Béla : Nem bánom, ha a gyilkosoknak reklámot csinálok is, de nem lehet tovább tűrni, hogy ebben az országban gyilkosok politikát csináljanak Írásban anélkül, hogy a kir. ügyészség megtalálja a módját, hogy ezekkel szemben eljárjon. Kiss Menyhért : Járjon el ! Fogják el ! Ki védi ? Fábián Béla : Az egyik képviselőtársunknak — Ehn Kálmánnak és más képviselőtársamnak a zalaegerszegi látogatásról való elbeszélései után meg méltóztatik a t. Nemzetgyűlésnek objektive Ítélni, hogy ez mit jelent, — következőket irja (olvassa) : »Egyik internált szavaival végzem az ellátás és elhelyezés ismertetését« — t. i. az internált a következőket mondta — »Bizony, sok, sok szegény magyar ember örülhetne, ha igy lakhatna és igy kosztolhatna.« Kiss Menyhért : Sokan nyomorognak az országban ! Fábián Béla : Jó, jó, de az internált mégsem mondja ezt, ugy-e ? ! Most már átmegy az agresszív politika terére az előbbi cikk alapján és a következőket irja (olvassa) : »Elégtételt az országnak !« Azért, — mint mondja — hogy ilyen dolgokat a liberális lapok a kakaós, ovomaltinos és nem tudom én, reklámbombáról meg mertek írni ; hogy Huszár Károly fel mert szólalni. A belügy minister úrhoz nem mernek hozzá nyúlni, ő az egyedüli, akinek neve szent és sérthetetlen e lap hasábjain, aki pedig gazembereknek nevezte a merénylőket és azokat is, akik őket védik és a belügyminister ur személye mégis szentül és sérthetetlenül kerül ki e lapok hasábjairól, ahol pedig a nemzetgyűlés alelnökének személyét, — aki akkor, amikor ezek az urak kommunisták voltak, bent ült a gyűjtőfogházban, és aki akkor, amikor ezek az urak radikálisok, liberálisok és szocialisták voltak, egyedül képviselte a keresztény politikát, — igyekeznek a sárba lerántani, de a belügyminister ur magas személye, akitől a szubvenció jön vagy nem jön . . . Rakovszky Iván belügyminister : Tőlem sohasem jött ! Miből adnék ? Drozdy GyŐZŐ : A nép adófilléreiből szennylapokat, gyilkosságra uszitó lapokat fentaitani könnyű dolog ! Fábián Béla: Egy másik cikkben azt mondják, hogy : »A kakaó-szélhámosságot azok rendezték, kik májust összetévesztik októberrel.« Utána jön egy nagy politikus nyilatkozata. Azt mondja, hogy nemzetgyűlési képviselő. (Egy hang a szélsőbaloldalon : Ki az ?) Nincs benne, nem árulja el. — »Kik utaznak merénylet politika ban ?« cím alatt elmondja, hogy (olvassa) : »Meg kell figyelni, hogy a bombák sohasem annak szóltak, akiket áldozatoknak kell tekinteni, hanem mindig a keresztény iránynak, a konstruktiv nemzeti politikának s annak a fejlődő és ellenállhatatlan antiszemitizmusnak, amelyet kompromittálni akarnak.« A zsidók csinálják tehát a bombát, azéit, mert fel akarják vele robbantani a keresztény politikát. Azt mondja (olvassa) : »Az ébredők kapujában felrobbantott bomba esete mar világosan mutatta, hogy a cél az ébredők kompromittálása volt. (Derültség a szélsőbaloldalon.) Ravasz beállítással ugy tüntették fel, mintha az ébredők azért robbantották volna fel ezt a bombát, hogy eltereljék magukról a figyelmet. A zsidó sajtó egész apparátusa hirdette, hogy ez önrobbantás volt. Mintha bizony az ébredőknek lett volna szükségük ilyen eszközökre. A kaszárnyák ellen elkövetett merényletek is ezt a gyanukeltő szándékot árulták el. A véres lefolyású bombamerénylet az Erzsébetvárosi Demokratakör ellen pontosan a választási harc idején történt, mikor ez a keresztény politikának óriási károkat okozott.« Az egyik oldalon izgat, a másik oldalon pedig pénzt keres az ember, vagy lehetőleg ugyanazon az oldalon keres pénzt, ahol izgat. Ugy látszik tehát, hog3^ ez jó üzlet. En december 19-én az indemnitás alkalmával elmondott beszédemben már szembeállítottam ezt a két tényt, hogy miként lehetséges az, hogy az ember egyik oldalon nekirohan az éjjeli mulatóknak, a má sik oldalon pedig az éjjeli mulatók hirdetéseit leközli. Akkor azt mondotta egyik képviselőtársam, aki itt űl hozzám közel, hogy a kiadóhivatal veszi fel a reklámokat és a szerkesztőség irja a híreket. Miután ugy látszik, hogy ez folytatódik, kénytelen vagyok ismételten elmondani, hogy ez ugyanolyan dolog, mintha egy becsületet és morált hirdető férj eltűri, hogy a felesége titkos kéjelgéssel