Nemzetgyűlési napló, 1922. X. kötet • 1922. február 20. - 1922. március 14.
Ülésnapok - 1922-99
1$ Â nemzetgyűlés 99. ütése 1923, körre vonatkozik és ez mindenféle klauzulákkal körül van bástyázva. Azt mondja, hogy : »közérdek« és ennek kiejlölését a ministerre, illetőleg a kormányra ruházza, nem pedig a mérnökségre, ennek következtében tehát tényleg a közérdeket tartja szem előtt és csak ez az egyedüli korlátozás. Minden egyéb állítással szemben minden olvasó embert felkérek, hogy mutassa meg nekem azokat a tiltó rendelkezéseket, amelyek valakit munkakörében meg fognak zavarni, ha nem a fentartott munkakörről van szó, vagy pedig gátakat állítanak a tehetség fejlődése elé. Ezt akartam csak elmondani. (Helyeslés jobbfelol.) Esztergályos János : A kamarai tagság az egyik kizáró ok. Elnök : Szólásra következik ? Perlaky György jegyző : Görgey István ! Görgey István : T. Nemzetgyűlés ! Az előttem szólott Pakots József t. képviselőtársam felszólalása újból megerősítette bennem azt a meggyőződést, hogy a túloldalon, az ellenzéken ülő képviselő urak, bármilyen javaslatot nyújt be a kormány. .. Esztergályos János : Bármilyen rossz törvényjavaslatokat ! Görgey István ; . . . ezeket a törvényjavaslatokat nem az objektivitás, hanem mindig a politika szemüvegén keresztül nézik. (Zaj és ellenmondások half elől.) Amikor ezt látjuk, utalok csak épen az előadó urnák előbbi felvilágosító szavaira, hogy az ellenzéki felszólaló képviselő urak részint olyan dolgokat akarnak a most tárgyalás alatt lévő törvényjavaslatba belemagyarázni, amelyek a törvényjavaslatból nem olvashatók ki, részint pedig ezen törvényjavaslat törvényerőre emelkedése esetére olyan következtetéseket vonnak le . . . Esztergályos János : Teljes joggal ! Görgey István : ... amelyek teljesen helytelenek. (Zaj.) Elnök (csenget): Csendet kérek! Görgey István : Bátorkodom itt utalni Várnai mélyen t. képviselőtársam felszólalására, aki azzal kezdte a beszédét, hogy ez a törvényjavaslat kasztrendszert létesít, kiméiyiti az egyes osztályok közötti osztályellentétet .. . Esztergályos János : Teljesen igaza van ! (Zaj.) Elnök : Csendet kérek képviselő urak ! Görgey István : ... és fokozza az osztályharcot. Nagyon érdekes megállapítást tehettem e felállított tétel következtében. A szociáldemokrata párt, amelynek Várnai t. képviselőtársam is tagja, pártprogramjában az osztályharc alapján áll, tehát elismeri az osztályharc létjogosultságát, itt mégis, amidőn egy törvényjavaslatot támadni kell, íimely a mélyen t. képviselő ur szerint kimélyíti az osztájyharoot, —tehát helytelen az ő szempont juk1)6), —különbséget tesz alulról jövő és felülről jövő osztályharc között. Rothenstein Mór: Nagyszerű! Görgey István ; Nagyon érdekes ez a beállítás, inert Jba elismerjük azt, hogy egy különböző társa4almj osztályokból álló társadalomban osztályharcnak lenni kell mert különben az egyes társadalmi évi február hó 20-án, headers osztályok saját érdekeiket a rajtuk kivül álló társadalmi osztályokkal szemben nem képesek kellőképen megvédeni, (Zaj. Elnök csenget.) akkor nem tehetünk különbséget alulról jövő és felülről jövő osztályharc között. Én elhiszem, hogy a mélyen t. szociáldemokrata pártnak nagyon kedves az olyan osztályharc, ahol csak ők harcolhatnak, de hogyan méltóztatnak azt elképzelni, hegy a szerint ük fenn, tehát mintegy a várban ülő osztályoknak védekezniük nem szabad ? -* Rothenstein Mór : A várban ? - Görgey István : Ez az én nézetem szerint nem osztályharc, ez egy oly egyoldalú támadás, ahol a megtámadott többi osztályoknak a védekezés lehetősége sincs megadva. Ha elismerjük az osztályharc jogosultságát, tényleg tapasztalnál juk azt, hegy ezek az osztályharcok, osztályellentétek vagy érdekellentétek, — nevezzük másképen ezt a tényt, —• amelyek a társadalmi osztályok között észlelhetők, szükségképen arra az eredményre vezeti ék a négy 1 ársadalomban élő különböző osztályokat, hegytönörüljenek. Kájöttek maguktól arra, hogy a szervezkedésben, a tömörülésben nagy erő rejlik, mert ezáltal saját osztályérdekeiket sokkal inkább tudják kifejezésre juttatni és érvényesíteni a többi osztályok érdekeivel szemben. Propper Sándor : Jó, de ne tessék tagadni állandóan ! Görgey István : Természetes, hogy ez a tömörülési ösztön és védekezési kényszer hozta létre azokat a különböző érdekképviseleti szabadszervezeteket, azokat a különböző egyesületeket, amely egyesületekben tömörülve az egyes társadalmi osztályok igyekeznek kivivni a saját érdekeiket. Ilyen egyesületek mindenütt láthatók, és ugy a lentebb, mint a fentebb levő osztályoknál — hegy így rétegezzem az osztályokat — megtalálhatók. Ezek az egyesületek természetesen arra hivatottak és csakis az lehet a feladatuk, hogy az egyesületben tömörült osztály érdekeit kellőképen képviseljék. Azonban ilyenkor azt látjuk, hogy igenis képviselni kell annak a társadalomnak és azoknak az osztályoknak az érdekeit is, amelyek kivül állanak ezen az osztályon, ennek az osztálynak keretein. Erre szükségesek azok a testületek, azek a szervezetek, kamarák és hasonló állami ellenőrzéssel, állami beavatkozással, vagyis törvénnyel létesített érdekképviseleti testületek, melyeknek nem» csak az a célja, hogy az érdekképviseleti testületben egyesitett osztályok érdekeit védjék, hanem igenis az, — és nézetem szerint ez a fontosabb célja — hogy az ezen osztályon kivül álló társadalmat, az egész társadalmat, a nemzetet, tehát a közt is megvédjék. Itt jutok el arra a konklúzióra, hogy ebből a szempontból — és nézetem szerint igenis elsősorban ebből a szempontból — van szükség mérnöki kamarára is. Nem akarok itt a sokat hangoztatott és többször emiitett analógiákkal előjönni, nem akarok utalni azokra a harcokra, amelyek pl« a közelmúltban folytak le afogorvosok és a fogtechnikusok között ahol jog
