Nemzetgyűlési napló, 1922. X. kötet • 1922. február 20. - 1922. március 14.
Ülésnapok - 1922-104
132 A nemzetgyűlés 104. ülése 192 lapokat meglátogassa és ezzel kitüntesse, (ügy van! a szélsobalóldalon.) a közvélemény és a külföld ítéletét még inkább odaterelve, hogy alighanem ezeknek a lapoknak mégis van a hivatalos magyar politikához is közük, (ügy van ! szélsobalóldalon.) T. Nemzetgyűlés l Méltóztatnak tudni arról a kényes, kinos feltűnést keltő esetről, hogy az államfő folyó évi február 15-én . . . Elnök (csenget) : Figyelmeztetem a képviselő urat, hogy az államfő minden cselekedetéért a kormány felelős (Igaz! TJgy van!) és kérem, hogy a kormányzó ur személyét ne méltóztassék a vitába belevonni, Szilágyi Lajos : Nem vonta be ! A kormány felelős minden ténykedéseért! (Zaj.) Elnök: Csendet kérek! Rupert Rezső: A kormányzó ur személyét a vitába vonni nem szándékom és nem is volt szándékom s azt hiszem eléggé világos abból, amit elmondtam, hogy az államfő személyét én érinteni nem akarom, csak a tényt kívánom leszögezni, hogy az államfő február hó 15-én, mert a kormány ettől vissza nem tartotta, meglátogatta ezt a két lapot, ezt a két forradalmi újságot, (ügy van! a szélsobalóldalon.) amelynek ilyen a gárdája, mint aminőt itt a t. Nemzetgyűlés előtt az imént felsorakoztattam. Ez igen szomorú dolog. (Zaj és ellentmondások jobb felöl.) Mert ebből sokak részéről igen kedvezőtlen kritika vonható le a kormánnyal és az ország állapotaival, valamint a külpolitikai felfogással szemben is, amely külpolitikába ezek a kis lapok szintén beleszólnak, még pedig olyan módon, hogy a kormány külpolitikáját elrontják, keresztezik. De mindettől függetlenül a kormány a maga mulasztásával engedte azt, hogy kvázi a közvélemény és a külföld szemében ezek a lapok, tehát mindaz is, amit irnak és tesznek, glorifikáltassanak. Ez annál veszedelmesebb, mert nemcsak a keserves, kinos vergődésben élő nyomorgó államra nézve származhatnak ebből károk, hanem az anyagi károktól eltekintve, mérhetetlen erkölcsi károk is háramolhatnak ebből az országra, amint hárartlottak is. Mert hiszen méltóztassék csak visszaemlékezni az egyik legutóbbi birói v tárgyalásra, ahol egy ilyen véresszájú izgatásért felelősségre vont ember, Kádár Lehel, azt vágta oda a bíróságnak, hogy vegyék tudomásul, hogy az én politikámmal felsőbb helyen is egyetértenek. Hát természetes, t. Nemzetgyűlés, hogy ezek az emberek a külső tényt, a látszatot, hogy a kormányzó odament, mert őt senki fel nem világosította, mert a kormány ettől vissza nem tartotta, most kifelé reklámnak használták fel arra, hogy még a bíróságot is terrorizálják, hogy még azt a levegőt is megfertőzzék, amelyben a független bíróság éL Szilágyi Lajos: Reklám, csúnya reklám! '. évi február hó 28-án, szerdán. Peidl Gyula: Az államfő a pártpolitika szolgálatában ! Rupert Rezső: Hogy ezeknek a lapoknak kártevése milyen és hogy az erre való lehetőségek csak fokoztattak, azt mi sem bizonyítja jobban, minthogy a bombamerénylet ügyében folytatott eljárás is mutatja már, hogy még a rendőrség sem mer ezen lapok ellen cselekedni. T. i. megírták a lapok, hogy a bombák álbombák, tréfabombák, zöldségbombák, kakaóbombák, csirizbombák, és a jó Isten tudja, milyen bombák voltak s a rendőrségre ezeknek a lapoknak terrorja ugy ránehezedett, hogy amikor beérkezett a hivatalos szakértői vélemény, amely megmondja, hogy ezek a bombák ártalmasok voltak, hogy köz ülök az egyik fel is robbant és senki sem mondhatja meg, nem robbant-e fel a másik, megmondja, hogy az, hogy nem robbant fel, annak tulajdonítható, mert előzőleg a vízbe áztatták, mondom, mikor beérkezett ez a hivatalos vélemény, a rendőrség nem merte kiadni, csupán kivonatosan, olyan módon, hogy az tűnt ki belőle, hogy ezek a bombák nem voltak komolyak. A rendőrség a szakértő véleményéből kihagyta a legfontosabb részeket . . . Peidl Gyula: A lényeget kihagyták. Farkas István: így kompromittálják Magyarországot hivatalosan ! Rupert Rezső : . . . és igy adta át a maga jelentését a rendőrség a Magyar Országos Tudósítónak. A budapesti rendőrség, mely mindig hires volt, melynek mindig érintetlen volt az erkölcsi reputációja, amelyről mindenki tudta, hogy a világ legjobb rendőrségei közé tartozik, amely hajszálak alapján is ki tudta nyomozni a gyilkosokat, igy jut ferde helyzetbe, igy kerül egy terrorisztikus sajtó karmai közé, és nem tudja munkáját ugy elvégezni, amint szeretné. Ezért nem sikerülhet az átkozott gonosz büntettek kinyomozása, mert az egész társadalomra, a hivatalos életre, mindenre ránehezedik az a sajtóterror, amelyet a kormánynak az a két lapja fejt ki, melyről legalább is annyit állapíthatok meg, hogy a kormány kedvence. Ideje volt már egyszer ezeket elmondani. Hogy a kormány tisztázhassa magát mindazzal szemben, amit felhoztam és ami vádként él az egész közvéleményben, tán anélkül hogy kifejezésre jutna, és hogy a kormány megálljt parancsolhasson ezeknek a lapoknak és annak a féktelen izgatásnak, mely veszélyezteti az állami s társadalmi rendet, de veszélyezteti ennek az országnak létét is, bátor vagyok a következő interpellációt előterjeszteni (Felkiáltások a jobboldalon: Végre valahára! Olvassa) : 1. Tudja-e a ministerelnök ur, hogy az államfő folyó évi február 15-én meglátogatott két forradalmi pártlapot, a Szózat és a Nép című budapesti politikai napilapok szerkesztőségét ?
