Nemzetgyűlési napló, 1922. X. kötet • 1922. február 20. - 1922. március 14.
Ülésnapok - 1922-104
A nemzetgyűlés 104. ülése 1923. cikkek megterheltetése, épen a közönség vásárlóképességének csökkenése folytán kevesebb, mint békében volt. Ha megnézzük az arányt aközött, bogy mi az illető cikkek ára és milyen adóterhet viselnek a fogyasztási adó alá eső cikkek, azt látjuk, hogy a békebeli megterheltetéssel szemben, az adó szempontjából legfontosabb két fogyasztási cikkünknél, a cukornál és a szesznél, a megterheltetés az egyik esetben 8, a másik esetben pedig 9'2%-kal kisebb. Ebből is látszik, milyen kevéssé lehet összehasonlításokat eszközölni a békebeli viszonyokkal anélkül, hogy az ember egyszersmind az egész közgazdaság struktúráját és a fogyasztóképességet is megfelelő módon tekintetbe venné. Itt van például a benzin. Tudjuk, hogy ez annyira megdrágult a békebeli viszonylatokhoz képest, hogy immár alig alkalmazható a mezőgazdaságban. Ez az áralakulás magyarázza, hogy az adóval való megterheltetése a könnyű benzinnél az adó 23°/o-kal, a nehéz benzinnél pedig 32°/o-kal kevesebb, mint békeidőben volt. Ami már most az egyenesadókat illeti, rá kell mutatnom arra, hogy a földadó bevételei 10 milliárd koronával vannak előirányozva azon a számítási alapon, amelyen a befizetések az ősszel történtek. Az őszi befizetések alkalmával ugyanis ennek az előirányzott összegnek legnagyobb része már befolyt. Ami a házadót, társulati adót és az egyéb egyenesadókat illeti, ebben a költségvetésben természetesen még kisebb összegek szerepelnek, hiszen ezeknek az adóknak végrehajtása most folyik, ós ami különösen a házadót illeti, nem téveszthető szem elől, hogy a házbérek maximálása, az egészen alacsony házbérbevételek mellett jelentékeny adóbevételre, magas adókulcsok mellett is ezidőszerint számítani nem lehet. Nyolc milliárdot vettem fel a jövedelemadók bevételei fejében, tekintettel arra, hogy ezidőszerint már országszerte befejezettnek tekinthető az 1920. és 1921. évekre szóló adókivetés, mely egyszersmind irányadó lesz az 1922. évi befizetésekre is. Az adófelszólamlási bizottságok március hónapban országszerte megkezdik működésüket ós remélem, hogy sikerül olyan igazságos, egyforma és arányos megadóztatást biztositaniok, amely kiegyenlíti azokat az itt-ott előforduló bajokat es inkonzekvenciákat, amelyek a pénzügy igazgatóságok által eszközölt első kivetéseknél előfordultak. Ily módon remélem, hogy ezeknek a bevételeknek beszedésénél nem lesznek különösebb nehézségek, és hogy a költségvetési óv második felében ezek a jövedelmi adóbevételek fogják biztosítani azt a kivételes jövedelmet, amelyet az előző félesztendőben a földadó biztosított. Ami mármost a dohányjövedéknek és a határvámoknak jövedelmét illeti, megjegyzem, hogy a dohány jövedék netto 3 "4 milliárddal, a vám jövedékek pedig 9'2 milliárddal vannak előirányozva. . Ezek azok a bevételek, — amint mélévi február hó 28-án, szerdán. 161 tóztatnak tudni, — amelyek elsősorban biztosítékai Ausztriában a külföldi kölcsönöknek. Békebeli viszonylatokkal itt is igen nehéz operálni és ha aranykoronára számítjuk át az összegeket, azt látjuk, hogy bevételeink ezekből a bevételi forrásokból csak 28 millió arany koronát, tehát lényegesen kevesebbet tesznek ki, mint amennyit fizettek, csonka Magyarországra átszámítva, béke idején. Ugy látom azonban, hogy mind a két bevételnél megvan a fejlődési lehetőség, megvan különösen a dohán y jövedéknél, mert hiszen remélem, hogy különösen a legutóbbi beváltási árak megállapítása folytán termelésünk jelentékenyen emelkedni fog. Meg kell jegyeznem továbbá, hogy a jelen költségvetésben még nem szerepel a dohányáraknak az a felemelése, amelyet január végén rendeltem el. Ami pedig a vámbevételeket illeti, kétségtelen ugyan, hogy ezeknek legalább is az a része, mely a kiviteli illetékekből folyik be, csökkenést fog a jövőre mutatni. Ezzel szemben azonban normális közgazdasági viszonyok mellett kétségkívül emelkedni fognak a behozatali vámilletékek és igy előrelátható, hogy csökkenés semmi esetre sem, sőt a gazdasági élet fejlődésével ós erősödésével minden esetre emelkedés lesz. Ebben a kapcsolatban említem még meg azt a bevételt, mely mutatkozik azoknak a földeknek hozadéka után, amelyek annak idején az ezerholdas birtokokból kihasittattak, és amelyeket a földreform céljaira parcellázunk. Ezekből a földekből kereken 4'4 millió aranykoronát irányoztam elő. Ha már most mindezeket a bevételeket, amelyek főbevételi forrásainknak hozamát képezik, összeszámítjuk, azt látjuk, hogy 80 milliárdos állami bevételünk van a pénzügyi tárcánál ezekből a főf orrásokból, — netto számítva a jövedékeket és a dohányt, — míg az elmult 1921/22. évi költségvetésben ugyanezeknek a bevételeknek előirányzata 11*4 milliárd volt. Ez, mint jeleztem, a bevételeknél hétszeres emelkedést jelent. A többi, ami még a 103 milliárd korona és a 80 millió korona bevétel között mutatkozik, többnyire számadási, vagy pedig apróbb bevétel, megjegyezvén, hogy az előbbiekkel szemben megfelelő kiadások is állanak. Szeretik — legalább ezt tapasztaltam minden költségvetés után — ugy feltüntetni a dolgokat, mintha azok a bevételek, amelyek valamely benyújtott költségvetésben szerepelnek, a közönség ujabb megterheltetését jelentenék. Hangsúlyoznom kell, hogy erről legalább ebben a költségvetésben egyáltalán nincsen szó. Én képet akartam adni — hangsúlyozom — a mai szituációról. A költségvetési előirányzat számaiban ós a költségvetésben általában nincsenek olyan intézkedések, amelyek uj megterheltetést hárítanának a közönségre. Ép most kell majd megfontolni, a helyzet teljes ismerete alapján^ azokat a teendőket és azokat a módokat^ amelyek szerint a. jövőben előrehaladni kívánunk.
