Nemzetgyűlési napló, 1922. X. kötet • 1922. február 20. - 1922. március 14.

Ülésnapok - 1922-104

Î58 A nemzetgyűlés 104. ülése 1923, ministerekhez — a devizák kiszolgáltatása körüli nehézségek ügyében ; Nagy Ernő a belügyminist érhez •— Gulácsy István beregmegyei alispán fegyelmi ügyének és az ellene megjelent s őt súlyos vádakkal illető hirlapi cikkek szerzője ellen megindított sajtópernek mikénti állása tárgyában, Dénes István — a minist er elnökhöz — a földvagyonváltságföldek leadása tárgyában, Rupert Rezső — a ministerelnökhöz — a Nép és Szózat című, közpénzen élősködő kormánylapok forradalmi izgatásai s ezeknek kormányzati presztizs alá helyezése tárgyában, Alföldy Béla — a népjóléti minist érhez — a bácsalmási kerület hadirokkantjainak és hadiözvegyeinek felsegélyezése tárgyában, Drozdy Győző — a földmivelésügyi minister« hez — a Kiskomárom környékén fekvő községek földreform-sérelmei s az állami dzsentritenyésztés tárgyában, Csik József — a földmivelésügyi minist érhez — a földreform végrehajtása körül tapasztalt visszaélések tárgyában, Reisinger Ferenc — a bel ügyminist érhez — a zalaegerszegi internálótáborban létező állapotok tárgyában, Nagy Ernő — a belüg3ntninist érhez — beszámolójának meg nem engedése tárgyában, Éhn Kálmán — a bel ügyminist érhez — a, zalaegerszegi internáló tábor vizsgálatának eredményéről, Zsitvay Tibor — a minist erei nőkhöz — egyes belpolitikai jelenségek tárgyában, Móser Ernő — a népjóléti és a honvédelmi ministerhez — tényleges és volt tiszteknek és tiszti családoknak szállodákból való kilakoltatása tár. gyában, Kitajka Lajos — a bel ügyminist érhez — a vasúti munkások egyesülési és gyülekezési joga tárgyában, Görgey István — a belügyministerhez — a zalaegerszegi internálótáborról terjesztett tendenciózus információk tárgyában, Szabó József — a belügyministerhez — a zalaegerszegi internálótáborban tapasztaltak tárgyában, Csik József —• a pénzügyministerhez — az elrekvirált harangok helyébe újonnan szerzettek forgalmi adójának elengedése tárgyában.« Elnök : Miután több interpelláció van bejegyezve, javaslom, hogy az interpellációk meghallgatására, ha a napirendünkre kitűzött tárgyakkal előbb nem végeznénk, délután fél 2 órakor térjünk át. Méltóztatnak e javaslatomhoz hozzájárulni ? (Igent) Ha igen. ilyen értelemben mondom ki a határozatot. Napirendünk szerint következik a mérnöki rendtartásról szóló törvényjavaslat harmadszori olvasása. Kérem a jegyző urat, hogy a törvényjavaslatot felolvasni szivesekdjék. Csik JÓZSef jegyző (olvassa a törvényjavaslatot). Elnök : Az előadó ur Mván szólni, I évi fehrudr hó 28-án, szerdán. Herrmann Miksa előadó : T. Nemzetgyűlés ! Az elfogadott javaslatokkal kapcsolatban bizonyos stiláris módositások váltak szükségesekké, amelyeket még nem tudtunk végigvinni az egész törvényjavaslaton, ugy hogy most ennek a helyreigazítása végett a következő változtatásokat vagyok bátor javasolni : A 17. § második bekezdése a vidéki kamarák választmányi tagjainak számáról intézkedik. Minthogy elfogadtatott Temesváry Imre képviselő ur azon javaslata, amely szerint a kamarák tagjai számának megállapításánál száz tag helyett 80 tag vétetett fel a törvényjavaslatba, ennek logikai következménye az, hogy a vidéki kamarák választmányában ne tizennyolc, hanem tizennégy tag foglaljon helyet. Ezért javaslom azt, hogy a 17. § második bekezdésének utolsó sorában »tizennyolcnál« szó helyett »tizennégynél« szó tétessék. (Helyeslés jobb felöl.) A 18. § utolsó bekezdésében kimaradt az állítmány. Indítványozom tehát, hogy a 18. § utolsó bekezdésének második sorában »egy hatodrésze« szavak után a »lehet« szó iktattassék be. Végül indítványozom, hogy a 69. § utolsó bekezdésének első sorában »A fent« szavak helyett »Az előbbi« szavak tétessenek. (Helyeslés.) Elnök : Felteszem a kérdést : méltóztatnak-e a mérnöki reridtartásról szóló törvényjavaslatot az előadó ur által javasolt stiláris módcsírásokkal harmadszori olvasásban elfogadni, igen vagy nem ? (Igen!) A nemzetgyűlés a mérnöki rendtartásról szóló törvényjavaslatot a^ előadó ur által előterjesztett háromrendbeli stiláris módcsitassal harmadszori olvasásban is elfogadta, s igy az kihirdetés végett elő fog terjesztetni. A pénzügyminister ur kivan szólni. (Halljuk! Halljuk !) Kállay Tibor pénzügyminister: T. Nemzetgyűlés ! Van szerencsém beterjeszteni az 1922/23. számadási évre szóló magyar állami költségvetést. Tisztelettel kérem, hogy ezt az osztályok mellőzésével tárgyalás és jelentéstétel végett a pénzügyi bizottsághoz utasítani méltóztassék. T. Nemzetgyűlés ! (Halljuk ! Halljuk !) A magyar államnak az 1922/23. évre szóló költségvetése 40*6 milliárd deficittel záródik. Amint méltóztatik tudni, ez a költségvetés két részből alakult. Az egyik magában foglalj a a közigazgatás és kormányzat szükségleteit és a közadókból származó bevételeket, a másik pedig az üzemeknek a kiadásait és bevételeit. Ami az első rés^t illeti, ebben a kiadások 118'4 milliárddal, a bevételek pedig 103 milliárddal vannak előirányozva, úgyhogy 15'4 milliárdos deficit jelentkezik. Az üzemeknél a kiadás 75 milliárddal, a bevételek pedig 49'8 milliárddal vannak előirányozva, tehát végeredményben egy 25 milliárd koronát meghaladó deficit mutatkozik. A közigazgatási és kormányazti feladatokat felölelő költségvetésben a kiadásoknak emelkedése a múlt évhez képest nagyjából hatszoros, a bevételeknek emelkedése pedig nagyjából hétszeres. Ha ezzel szemben az üzBmek költségvetését nézzük.