Nemzetgyűlési napló, 1922. X. kötet • 1922. február 20. - 1922. március 14.

Ülésnapok - 1922-103

'A nemzetgyűlés 103. ülése 1923. évi február hó 27-én, kedden. 153 magyar pénzügy rendszere abba, hogy végre a termelést is figyelembe vegye ebben az országban, amint ezt majd más alkalommal lesz szerencsém kifejteni. (Ugy van 1 halj elől.) Ismétlem, hogy a föld megadóztatásának nagy horderejét Dániában már felismerték. Ez a kis agrárország a múlt év novemberében törvénybe is iktatta az állami földértékadót. Bátor vagyok felolvasni ezen gondolat legnagyobb mesterének, Henry Georgenek mondását, amely következőképen szól (olvassa) ; »A földérték után szedett adó a termelést a legkisebb mértékben sem hátráltatja, ha a földjáradékot felül nem múlja, mert eltérőleg a javakra, cserére, tőkére, avagy a termelésnek bármiféle eszközére kivetett adóktól, nem a termelést sújtja. A földellek nem a termelés jutalmát fejezi ki, mint a termelés, szarvasmarha, épület vagy bármi más értéke, amit ingó "vagyonnak vagy befektetésnek szoktunk nevezni, csupán monopólium csereértékét fejezi ki.« (Zaj jobbfelől.) Hiába mosolyognak t. képviselőtársaim. Szabó István (sokorópátkai) : Ellenkezőleg ! Érdekkel hallgatjuk ! Dénes István : A földérték kizárólag egy monopólium értékét fejezi ki, azt az értékét, amely szerint — mondjuk — az esztergom-szászvári részvénytársaságnak megvan az a hatalma, hogy a szén árát az óriási kereslet következtében oly magasra emelje, amilyenre akarja és ebbe nincs senkinek beleszólása. Perlaki György : Nem emelheti ! A szénbizottság szabályozza az árakat ! Dénes István : Igen, de tudjuk, mennyire összedolgoznak Magyarországon az ilyen bizottságok (továbbolvassa) : »A földérték egyetlenegy esetben sem az egyénnek a teremtménye, aki a föld tulajdonosa, hanem az egész társadalom fejlődése idézi azt elő. Ennélfogva a társadalom egészen el is veheti, anélkül, hogy csökkentené a vagyon•térmelést.» Szabó István"(sokorópátkai) : Gondatlan gazda ! Dénes István : Ha sokorópátkai Szabó István t. képviselőtársam két esztendőn át nem műveli meg a földjét, az annál értékesebb lesz, mert legalább pihen a földje. (Zaj"és felkiáltások jobbfelől : Halljuk Henry Georgestl) Hogy pedig ez igy van, hogy a földjáradék az egyetlen munkanélküli jövedelem Magyarországon . . . Schandl Károly : És a börze jövedelme ! Dénes István : Kérem, rátérek a börzére is. Igaza van a t. képviselő urnák, azonban a börze is csak azért börze, mert a földjáradékot zsebrevághatják a börzések. Schandl Károly : A börzések a földjáradékot ? Dénes István : Ezzel a kérdéssel foglalkozni kell! Szabó István (sokorópátkai) : Hozzáértő emberek foglalkozzanak ezzel a kérdéssel, akik ismerik a földet. (Zaj és felkiáltások a szélsőbaloldalon : Például Sokorópátkai ') Nagyon természetes, hogy Sokorópátkai foglalkozhatik vele ! Én értek a •földhöz ! Azt gondozni kell épugy, mint az anyának a gyermeket. (Zaj.) Elnök : Csendet kérek ! Dénes István : T. Nemzetgyűlés ! Bár nem akartam a földjáradék kérdésével kapcsolatban a börzére is rátérni, tekintettel, hogy a t. államtitkár ur emiitette a börzét, és Sokorópátkai t. képviselőtársam is méltatlankodik, hogy mit fizetnek a börzések . . . Szabó István (sokorópátkai) : Dehogy azon méltatlankodom, hanem hogy az beszél földkérdésről, aki nem ért hozzá ! (Zaj és felkiáltások bálfelol : Hát okvetlenül csizma kell ahhoz ?) Nem csizma, hanem földmivelési tudomány ! (Zaj a jobb- és a baloldalon.) Elnök : Csendet kérek ! Az ülést felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök : Az ülést újból megnyitom. Kérem a "képviselő urat, folytassa beszédét. Dénes István ; T. Nemzetgyűlés ! Ott hagytam el a beszédemet, hogy a földjáradékadó bevezetését kivántam a munkanélküli jövedelem megadóztatására. Ezzel az érvvel szemben odaát azt mondják, hogy akkor az ipar, a kereskedelem és a nagytőke -kibújik s csak a birtok fog fizteni adót. Első pillanatra talán igaza van az ellenvéleménynek, de ha •komolyabban betekint a dolcgba, akkor belátja, •hogy nincs igaza távolról sem. A föl dértékadót azok fizetik leginkább, akiknek leginkább értékes a földjük. Ennek következtében, minthogy a bányatelepek, gyártelepek, ipartelepek százszor értékesebbek, mint a mezőgazdasági földek, ebből logikusan az következik, hogy ezek fizetik igazán a föl dértékadót s a nagytőkét, a börzespekulánsokat csak igy tudjuk megfogni, mert a részvényekben levő érték álérték ; ezek milliókat és milliárdokat keresnek egyik napról a másikra, de a részvényárfolyamok nem fejezik ki az ipartelepeknek és bányatelepeknek értékét, hanem a földérték emelkedése. Ha tehát az állam elveszi tőlük a földértéket, abban a percben a részvények mai árfolyamai összeesnek, mint egy kilyukadt, felfujt hólyag s a részvények azonnal nem emelkedő tendenciát fognak mutatni, hanem csökkenő tendenciát. A berendezések a használat által állandóan kopnak, ennek következtében a részvények értéke állandóan csökkenni fog. Példákkal igazolhatnám ezt, azonban az idő előrehaladott voltánál fogva elhalasztom és pusztán arra vagyok bátor ismét a figyelmet felhivni, hogy a földértékadónak létjogosultságát Buday László műegyetemi tanár is elismeri, sőt hiredti és követeli is. Szabó István (nagyatádi) földmívelésügyi minister : Ez tönkretenné a kisembereket ! Dénes István : A kisembereket, igent, minister ur, nem tenné tönkre, mert a kisemberek ma vannak tönkretéve. (Ellentmondások jobbfelől.) Méltóztassék megnézni, hogy ma mit fizet a kis ember 28'