Nemzetgyűlési napló, 1922. X. kötet • 1922. február 20. - 1922. március 14.

Ülésnapok - 1922-102

À nemzetgyűlés 102. ülése 1923, helyeslés jobb felöl.) hogy olyan kamarának, amely a maga tagjainak erkölcsi magatartása megóvását tűzi ki feladatául, ne lehessenek tagjai azok, akik nemzetellenes magatartást tanusitanak — akkor a törvény további rendelkezése egy egyszerű pleonazmus, olyan pleonazmus azonban, amelyből igen kellemetlen kontroverziák származhatnak. Ez a további rendelkezés mintegy felhívást jelent azon általános és helyes, az élet minden egyes jelenségénél külön-külön elbírálandó kritériumot illetőleg, hogy mi a nemzetellenes magatartás. Most ezt megtoldja a szakasz rendelkezése és utal a közvetlenül letűnt háborúkra, forradalmakra és a tanácsköztársaságra. Aki a tanácsköztársaságban hazaellenes magatartást tanúsított, azt — ugy hiszem — rögtön kikapcsolhatjuk, mert hiszen az illető feltétlenül beleütközött a büntetőtörvénykönyvbe is (Ugy van ! a szélsőbaloldalon. Ellenmondások jobbfelöl ) Peidl Gyula : Főtanácsos lett egyik másik ! Rassay Károly : De megmaradt ennek a rendelkezésnek a másik része, — azt hiszem, elég objektive kezelem a dolgot — ( Hallj uh ! Halljuk ! jobbfelöl.) megmaradt a másik rendelkezése a forradalmakban való részvételre, a forradalmak előkészitésére vonatkozólag, de nem tudom megállni, hogy el ne mondjam azt a kis párbeszédet, amely a bizottsági tárgyalás során ezen rendelkezést illetőleg a bizottsági tagok között kifejlődött. Nevezetesen én felvetettem azt a kérdést, hogyha valaki a forradalmak előkészítésében hazaellenes magatartást tanúsított, akkor egyáltalában hogyan kell megítélni az egész, u. n. Károlyi-forradalmat. Mert ha az az álláspontunk, hogy ebben a forradalomban voltak jóhiszemű emberek, akik becsületesen odaállottak menteni a menthetőt, akkor megértem ezt a rendelkezést, mert ez azt mondja, hogy a forradalmakban résztvettek és a forradalmak előkészítői közül csak azokat akarja kizárni, akik cselekedeteikben hazaellenes magatartást tanúsítottak. (Ugy van ! jobbfelöl.) Azonban hogy méltóztassék belátni, menynyire zavaros és mennyire félreértésekre alkalmat adható terminológia ez, elmondom, hogy a mikor ezt a kérdést felvetettem, a bizottság egy illusztris tagja arra a kérdésnmre, hogy nem volt-e hazaellenes az egész Károlyi-forradalom, azt felelte, hogy kérem, én annak tartom az egész Károlyi-forradalmat. Természetes tehát, hogy akkor mindazok, akik annak előkészítésében résztvettek, ezen törvényjavaslat rendelkezései alá esnek és a kamara tagjai nem lehetnek. Voltak azután a bizottságban mások, akik azt mondották, hogy nem ugy kell ezt érteni, mert csak azokra vonatkozik a törvényjavaslat rendelkezése, akik ugyan résztvettek az előkészítésben, de hazaellenes magatartást tanusitottak. Nagyon kellemetlen konzekvenciákkal járt volna az előbbeni értelmezés, mert hiszen igen évi február hó 2B-á% pénteken. 107 illusztris és a konszolidáció helyreállítása körül tényleg érdemeket szerzett politikusokat is ismerek, akik magának a Károlyi-forradalomnak előkészítésében résztvettek, s ha most érvényesülne ez az álláspont, amelynek mint mondtam, igen illusztris képviselője volt a bizottságban, hogy t. i. már maga a forradalom is hazaellenes volt, akkor természetes dolog, hogy a kamarától ki kellene zárni az illetőket, tekintet nélkül utóbb szerzett konstruktiv érdemeikre. (Igazi Ugy van! balfelöl.) Horváth Zoltán : Ha csak közben nem lett az illető minister! Rupert Rezső: Elég, ha egységes párti lett. (Zaj.) Rassay Károly : Én ezt csak azért mondottam el, mert amikor egyrészről meg akarunk védeni egy nagy érdeket, ugyanakkor másrészről gondoskodnunk kell arról is, hogy itt, ahol végeredményben mégis csak exisztenciák kérdése forog szóban, ne kerüljön be a törvénybe egy olyan rendelkezés, amelynek alapján egy most teljesen kialakulatlan s majd csak ezen törvény alapján kialakuló judikatura esetleg egy-egy embernek egész exisztenciáját derékban kettétörheti. Különben is nekem az az álláspontom, hogy mindaddig, amig a forradalmak aktiv vezetőit, aktiv politikai irányitóit a nemzet, a nemzetgyűlés és az arra hivatott hatóságok nem vonják felelősségre, mindaddig nem tartom erkölcsileg jogosultnak, hogy kis exiszteneiákkal szemben külön-külön érdektestületek gyakorolják ezt a bizonyos bírálatot és ítélkezést. (Igaz! Ugy van! Elénk helyeslés a bal- és a szélsöbaloldalon.) Mert lehetetlen az, t. Nemzetgyűlés, hogy legyenek emberek, akik ezen forradalmak előkészítésében, véghezvitelében és levezetésében aktiv szerepet játszották, akik politikai tényezők voltak, és azokkal szemben a politikai felelősség kérdését felvetni senki nem meri s ugyanakkor másrészről egyegy vidéki városban élő, az események által a forradalomba talán belesodort kis exisztenciával szemben akár mi, akár ezek a testületek a kérlelhetetlen biró szerepére vállalkozzanak. Yissatérek azonban oda, ahonnan kiindultam. Fölöslegesnek tartom a szakasz ezen utolsó sorait azon egyszerű oknál fogva, mert a szakasz előző rendelkezése világosan megmondja — utalva a 37. §-ra, — hogy nem lehet tagja a mérnöki kamarának az, aki a 37. §-ban meghatározott nemzetellenes magatartást tanúsította. Ne hívjuk tehát mi fel a megalakuló mérnöki kamarákat arra, hogy ezen, bizonyos erkölcsi, általánosan elismert fogalmat most már kibővítsék és a forradalmakat ós a forradalmakban való szereplést külön is mérlegelés tárgyává tegyék akkor, amikor maga a nemzetgyűlés, amelynek ebben a kérdésben direktívát kellene adnia, s meg kellene mondania, hogy mi tehát az, amit hazaellenesnek tart ós ki az, akivel szemben magasabb jogi, erkölcsi szempontból a felelősséget érvénye-