Nemzetgyűlési napló, 1922. X. kötet • 1922. február 20. - 1922. március 14.

Ülésnapok - 1922-102

K>8 A nemzetgyűlés 102, ülése 1923. siteni ki vár ja, önnek a felelősségrevonásnak érvényesítésére nem mer vállalkozni. T. Nemzetgyűlés! Én nyugodtan elmondhattam ezeket, mert hiszen épen ezen eseményekkel szemben a legutóbbi időkben pontosan leszögeztem álláspontomat. Azonban azzal, hogy a politikai tényezőknek büntetlenséget, felelősségre nem vonást, kritikamentességet biztosítunk, még nem nyertünk jogot arra, hogy kis exisztenciákkal szemben, akik az események rohanásában kerültek bele a forradalmakba, a kérlelhetetlen biró szerepét játszhassuk. (Helyeslés balfelöl.) Horváth Zoltán : Itt is csak a kis tolvajokat fogják meg. Rassay Károly: Annál kevésbé lehet ez helyénvaló, mert a biró szerepét nem mi fogjuk betölteni, hanem érdektársak, akik a törvény alapján fognak azután saját érdektársaik felett ítéletet mondani. En tehát tisztelettel indítványozom, hogy a mérnöki rendtartásról szóló törvényjavaslatnak az együttes bizottság többsége által elfogadott szövegével szemben a 8. §-a 4. pontjának utolsó bekezdésében a »tanúsított« szó után a bekezdés további szövege hagyassák ki. Kérem indítványom elfogadását. (Helyeslés balfelöl.) Elnök: Szólásra következik? Bodó János jegyző: Farkas István! Farkas István: T. Nemzetgyűlés: Az előttem szólott Rassay és Rupert t. képviselőtársaim felszólalásaiban teljesen osztozom ; szükségesnek tartom azonban, hogy a magam részéről is néhány megjegyzést tegyek. Ez a pont kétségtelenül olyan, amely nemcsak politikát visz bele a létesítendő kamarába, hanem beleviszi, hogy ugy mondjam, a kurzus szellemét, az üldözés szellemét is, azt a szellemet, amelyet az elmúlt esztendőben és még ma is módunk van tapasztalni. (Zaj jobbfelöl.) Aki ugy határozza meg a kérdéseket, mint ahogy ebben a szövegezésben meg vannak határozva, annak nem lehet más célja, mint hogy embereket kitegyen a zaklatásnak, kitegyen az üldözésnek azért, mert bizonyos politikai irányzatot helytelenítenek. Más szempont ennek a törvényszakasznak szövegezésénél irányadó nem lehetett, mint tisztán az, hogy a kurzus szellemét törvényesítsék, hogy a kurzus szellemét belevigyék egy újonnan létesítendő testületbe, hogy itt kiváltságokat biztosítsanak maguknak s ezeken keresztül ápolják azt az országra és a népre nézve amúgy is veszedelmes szellemet, amely itt rombol, amely nem engedi a jogrendet, a becsületes, nyugodt.társadalmi élet kialakulását. Kiss Menyhért: A hazafiság nem kurzus! Farkas István : Bocsánatot kérek, a hazafiságról is fogok beszélni. Ugy van, a hazafiság nem kurzus, de ma az, semmi más. A hazafiság ma lepel, takaró arra, hogy nagy igazságtalanságokat elkövethessenek. (Ugy van! a szélsőbaloldalon. Zaj jobb felöl és a középen.) \ 'évi február hó 23-án, pénteken. Tessék a hazafiságot a maga tiszta értelmében értelmezni, mert ón tartom magamat olyan jó hazafinak, mint bárki más ebben az országban és el tudom képzelni, hogy a magam világnézetén keresztül akarom ennek az országnak s ez ország népének boldogulását elérni. (Ugy van ! a szélsöbaloldalon.) Ezt nincs joga kétségbe vonni senkinek s nem mondhatja nekem sem kurzus- sem más szempontból, hogy nem vagyok jó hazafi. (Ugy van! a szélsőbaloldalon. Zaj jobbfelöl.) Aki nem erre az álláspontra helyezkedik és aki a hazafiság kérdését nem így értelmezi, hanem az előbb mondott értelemben akarja kodifikálni és belevinni a törvénybe, az tisztára kurzuspolitikai szempontokat szolgál ; ezeknek a törvényalkotásba való bevitele pedig azt jelenti, hogy üldözésnek teszik ki az ellenvéleményen levő embereket. T. Nemzetgyűlés ! Azt mondja ez a javaslat, hogy ki kell zárni azokat, akik a forradalmak előkészítésében resztvettek. Hát ón csak egy kérdést teszek fel: el tudja képzelni valaki ebben a teremben azt, hogy háború nélkül forradalom lett volna ebben az országban? Elképzelik-e önök azt, hogy háború nélkül végbe mentek volna azok az események, amelyek a háború után végbe mentek? (Zaj a jobboldalon.) El tudja ezt önök közül valaki képzelni? Ki, mi idézte tehát elő a forradalmat? A háború ! Es kik csinálták a háborút ? Nem azok, akik a forradalmat. Akkor azután, ha igy definiáljuk a dolgot... (Zaj a jobboldalon.) Kiss Menyhért: így vissza lehet menni Ádámig és Éváig! Farkas István : Bocsánatot kérek, nincs az a logikusan gondolkozó ember, nincs az a történetíró, aki ezt meg nem fogja állapítani és aki már eddig is meg nem állapította, hogy a forradalmakat nem máról-holnapra csinálják. A forradalmak bizonyos hosszú láncolatok összetételéből szűrődnek le, mint ahogy ez is leszürődött a háborúból és következménye volt annak az összeomlásnak, amelyet az osztrák-magyar monarchia ebben a háborúban mutatott. Csik József : Egy tényezőnek nem lehet betudni a forradalmat! Farkas István : És ha itt tartunk, akkor kezdjük a legfelsőbb helyen, amikor a császár már október 17-én kiadta a parancsot a nemzeti tanácsok számára, és kezdjük ott, amikor a flottát már október 28-án átadták a horvát nemzeti tanácsnak. Kezdjük tehát ott, hogy hol kezdődött^a forradalom, hol kezdődött az összeomlás? És ha igy van, mint ahogy igy van, mert a tények igy mutatják, akkor miért veszik be a törvénybe azt a meghatározást: »akik a forradalmat előkészítették« ? Hiszen a forradalom, mondom, nem tevődik össze máról-holnapra, nem lehet egy határozattal, egy rezolucióval, vagy valami szólammal forradalmakat csinálni, hanem azok történelmileg alakulnak ki, (Mel-