Nemzetgyűlési napló, 1922. X. kötet • 1922. február 20. - 1922. március 14.

Ülésnapok - 1922-102

A nemzetgyűlés 102. ülése 1923. évi február hó 23-án, pénteken. 103 kifogásolja, bogy a javaslat a mérnöktestület egyetemét már előre is olybá tünteti fel, mint amely felett ilyen őrködésre szükség volna. Azután van még egy szempont, ez pedig az, hogy ez az egyszerű és jelentéktelennek látszó, némelyek szeméKen természetesnek látszó szó és kitétel, mint a leendő kar programmjának egyik része, igen súlyos politikumot tartalmaz és TÍSZ bele ebbe a törvénybe. Összefügg ez a 8. § utolsó bekezdésével, előfutárja, konfe­ransziéje a 8. §-nak, amelynek tartalmát ismer­jük, mely a karnak minden szociálpolitikai, minden gazdasági, érdekképviseleti jellegét letom­pítja és elveszi, s kiszolgáltatja a testületet politikai veszekedéseknek, kiszolgáltatja a testü­let tagjait annak, hogy valakinek a politikai állásfoglalását exisztenciális kérdéssé tegyék és ott holmi kaszinószerü kigolyózások és hasonló komédiák játszódhassanak le. Én tehát a magam részéről javaslom ennek a szónak kihagyását és ismételten kérnem kell a nemzetgyűlést és annak t. tagjait, — nehogy ebből félreértések támadjanak — hogy nem magának az intenciónak akarok én ellene mon­dani, hanem annak a helytelen alkalmazásnak, amely itt a szakaszban ezzel a szóval érvényesül. Elnök : Kivan még valaki szólni ? Ha senki sem kivan szólni, a vitát bezárom. Az előadó ur kivan szólni ! Herrmann Miksa előadó: Nem mint előadó kívánok felszólalni, mert a politikumtól igazán tartózkodni akarok. Én nem látok ebben poli­tikát. Én azt látom, hogy ide bevették a tör­vényalkotásnál a »hazafiasság« szót és én nem tudnék olyan javaslatot tenni valaha is, hogy mi ezt töröljük; ennek következtében én a magam részéről az 5. § változatlan megtartását indítványozom. (Helyeslés jobbfelöl.) Rupert Rezső: Tehát a mérnöki kar rászo­rul arra, hogy a hazafiassága felett őrködjenek ! Mi ügyvédek ezt nem fogadnók el. Elnök ; A tanácskozást befejezettnek nyil­vánitom. Következik a határozathozatal. A kérdést a következőképen fogom feltenni Rupert Rezső képviselő urnák módosító indítványa ellentétben áll az 5. § szövegével. Ennek folytán a szakaszt szembeállítom Rupert képviselő ur indítványá­val. Amennyiben az eredeti szöveget méltóztatik elfogadni, természetesen Rupert Rezső képviselő ur indítványa elesik. Tehát kérdem a t. Nem­zetgyűlést: méltóztatik-e az 5. §t eredeti szöve­gezésében, szemben Rupert képviselő ur módo­sitásával, elfogadni, igen vagy nem ? (Igen ! Nem!) Kérem azokat a képviselő urakat, akik az eredeti szövegezést fogadják el, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik) Többség. A nemzet­gyűlés az eredeti szöveget fogadja el, így Rupert képviselő ur indítványa elesik. Következik a 6. §. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék felolvasni. Csik József jegyző (olvassa a 6. §4). ÍÍAFLÖ X, . __. Elnök : Szólásra következik ? Csik József jegyző: Temesváry Imre! Temesváry Imre: A 6. § 2. soránál a következő módosítást bátorkodom beterjeszteni. A második sorban »az 1. §« után beszuran­dónak kérném »és a 2. § harmadik bekezdése«. Ennek következtében a 6. § első bekezdésének idevonatkozó első része így alakulna (olvassa) : »A kamara tagjai sorába föl kell venni azt az állandóan a kamara területén lakó magyar állampolgárt, aki a »mérnök« cím viselésére az 1. és a 2. § harmadik bekezdése értelmében jogosult« stb. Tisztelettel kérem ezen módosí­tásom elfogadását. Elnök: Kíván még valaki szólni? Györki Imre képviselő ur kivan szólni : Györki Imre : A 6. § második bekezdéséhez egy stiláris módosítást kívánok előterjeszteni. Nevezetesen ennek a második bekezdésnek az első négy szavát kérem törölni, úgyhogy akkor a »rendkívüli méltánylást érdemlő esetekben« szavak törlendők és a bekezdés igy kezdődnék : »A kamara tagjai sorába egyes olyan mér­nököket is felvehet, akik nem magyar állam­polgárok« stb. Minthogy a felvétel úgyis a kamarától függ, tehát külön méltánylásra érdemlő okot nem kell felhozni. Elnök : Kíván még valaki szólni ? Ha senki sem kivan szólni, a vitát bezárom. A kereskede­lemügyi minister ur kivan szólni ! Walko Lajos kereskedelemügyi minister : Én kérem, hogy a 6. § azzal a módosítással fogad­tassák el, amelyet Temesváry képviselő ur java­solt. Azt a módositást, amelyet Györki képviselő ur ajánlott, a magam részéről nem tartom el­fogadhatónak, mert én nem látom semmi akadá­lyát annak, hogy egy törvényben bizonyos út­mutatás legyen arra, hogy csak bizonyos esetek­ben történjék meg valamely intézkedés, (Helyes­lés jobbfelöl.) Ezért kérném, hogy a paragrafus azzal a módosítással fogadtassák el, amelyet Temesváry képviselő ur javasolt, viszont a másik módosítás ne vétessék fel. (Helyeslés jobbfelöl.) Elnök : A tanácskozást befejezettnek nyil­vánítom. Következik a határozathozatal. A kérdést akként teszem fel, hogy felteszem elsősorban a kérdést a 6. §-ra vonatkozóan, szembeállítva vele Györki képviselő urnák módosító javaslatát. Amennyiben az eredeti szövegezés fogadtatnék el, fel fogom tenni a kérdést Temesváry kép­viselő ur kiegészítő módosítására. Tehát kérdem a t. Nemzetgyűlést : méltóztatik-e a 6. §-t ere­deti szövegezésében Györki képviselő ur indít­ványával szemben elfogadni, igen vagy nem? ( Igen !) A nemzetgyűlés a 6. §-t Györki Imre mó­dosításával szemben elfogadja. Kérdem : méltóz­tatik-e a 6. § első bekezdését Temesváry Imre módosításával kiegészíteni, igen vagy nem? (Igen!) A nemzetgyűlés a 6. §-t Temesváry képviselő ur kiegészítő módosításával fogadja el. 17

Next

/
Thumbnails
Contents