Nemzetgyűlési napló, 1922. X. kötet • 1922. február 20. - 1922. március 14.
Ülésnapok - 1922-102
102 A nemzetgyűlés 102. ülése 1923. évi február hó 23-án, pénteken. kívánságot terjesztette elő, hogy mivel a vidéken a mérnökök száma nem olyan nagy, mint a fővárosban, ugy hogy egy mérnöki kamara megalakításához talán nem is tudnának 100 mérnöktagot összeszedni, uj vidéki mérnöki kamara megalakulásához 50 tag legyen elegendő ugy, mint az ügyvédi kamaránál, ahol már 30 tag is elegendő. Egyszersmind azt is kifogásolják, hogy a törvényjavaslat 4. §-ának 2. bekezdésében 3 év van megállapítva arra, hogy ennyi idő elteltével lehet a kereskedelemügyi ministeriumnak a budapesti kamarával egyetértőleg a vidéki kamara felállítását elrendelni. A 100 tagot a magam részéről is soknak tartom, de viszont számolnunk kell azzal is, hogy a vidéken talán ugyanolyan nagy számban vannak a mérnökök, mint itt a fővárosban, s azzal is kell számolnunk, hogy a fővárosban inkább ki fog alakulni a gyakorlat a mérnöki kamara szervezetét, összeállítását, valamint működési korét illetőleg, tehát nem volna szükséges, hogy a vidéken mindenütt alakuljon egyegy ujabb kamara, ahol már 50 tag jelentkezik. Az emiitett határidőt is, amelyett 2 évre kivannak redukálni, a magam részéről szintén az eredeti szövegezésben levő 3 évben kívánnám meghagyni, már azért is, mert két év nem elegendő arra, hogy egy ilyen uj intézmény teljesén átmenjen az illető érdekelteknek lelkébe, hogy azzal teljesen tudjanak bánni. Nehogy tehát valami félreértés fordulhasson elő későbbi időben, avagy talán a kamarának egyes intézkedései sérelmesek legyenek valakire, szükséges, hogy legalább 3 év alatt olyan gyakorlatot szerezzen a budapesti kamara a mérnöki rendtartás tekintetében, hogy azután a 3 évi tapasztalat alapján indulhasson meg egy ujabb kamarának megszervezése. Ennélfogva a törvény szerkesztőivel való kompromisszum alapján magam is elejtem az 50 tagra vonatkozó kívánságot s a 100 tag helyett 50 tagot vagyok bátor javasolni. Tisztelettel kérem tehát, hogy ezt a módosításomat elfogadni szíveskedjenek. (Helyeslés jobbfelöl.) Elnök: Kivan még valaki szólam? (Nem!) Ha senki sem kivan szólani, a vitát bezárom. A kereskedelemügyi minister ur kivan szólani. Walko Lajos kereskedelemügyi minister: T. Nemzetgyűlés ! A javasolt módosítást elfogadom és kérem a szövegnek ilyképen való elfogadását. (Helyeslés jobbfelol.) Elnök ; A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. A kérdést akképen fogom feltenni, hogy méltóztatnak-e az eredeti szöveget elfogadni; amennyiben nem méltóztatnak az eredeti szöveget elfogadni, akkor fel fogom tenni a kérdést, hogy a szakaszt Temesváry Imre képviselő ur módosító javaslatával méltóztatnak-e elfogadni. (Helyeslés.) Kérdem tehát a t. Nemzetgyűlést : méltóztatnak-e a 4. §-t eredeti szövegezésében elfogadni, igen vagy nem? (Nem!) A nemzetgyűlés nem fogadta el a 4. §-t eredeti szövegezésében. Kérdem, méltóztatnak-e a 4. §-t Temesváry Imre képviselő ur módosító javaslatával elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) A 4. §-t tehát Temesváry Imre képviselő ur módosításával jelentem ki elfogadottnak. Következik az 5 §. Csik József jegyző (olvassa az 5. §-t) : Eupert Rezső ! Rupert Rezső: T. Nemzetgyűlés! Ebben a szakaszban a magyar mérnöki kar ellen egy burkolt gyanúsítás, sőt határozott sértés foglaltatik. (Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Ebben a szakaszban az van, hogy a kamarának őrködnie kell a mérnöki kar erkölcsi tekintélye és hazafisága felett is. Ha még azt mondaná a szakasz, hogy őr. ödnie kell a mérnöki kar egyes tagjainak hazafisága felett, ezt valahogyan meg tudnám érteni De hogyan helyezkedhetik a törvényhozás arra az álláspontra, hogy a magyar mérnöki karról már eleve feltételezze, hogy a magyar mérnököknek egyetemessége nem hazafias, és ezért a kar hazafisága felett őrködnie kell. Ebben oly előlegezett sértés foglaltatik a magyar mérnöki karral szemben, hogy ezt szó nélkül hagyni nem lehet, s a magyar mérnöki kar reputációja érdekében — mert ez meg is követeli — kérem, hogy ezt a sértő gyanúsítást, ezt a feltevést, ezt az eshetőséget a szakaszból kihagyni méltóztassék. (Helyeslés a ssélsobaloldalon.) Indítványozom ennélfogva, hogy az 5. § 2. sorában »ós hazafiassága« szavak töröltessenek. (Helyeslés a szélsobaloldalon.) Elnök: Kivan még valaki a szakaszhoz szólani ? Propper Sándor képviselő ur kivan szólani. Propper Sándor : T. Nemzetgyűlés ! Hasonló értelemben kívántam és kivánok felszólalni, még pedig két szempontból. Az első és főszempont az, hogy én ugy képzelem, hogy valamennyiünk felett van egy fórum, amely mindannyiunk hazafisága felett köteles őrködni és őrködik is. Ezt a kérdést tehát elparcellázni nem lehet, és nem lehet a hazafiság fogalmának tisztázását, az erre való ügyelést kis testületekre, érdekképviseletekre, magánegyesületekre bizni. Azt hiszem, hogy a magyar igazságszolgáltatás rendszere elég alkalmas és megbízható arra, hogy kivétel nélkül mindenkinek hazafisága fölött őrködjék. Ez az egyik szempont. A másik szempont az, hogy a hazafiság szempontját sokkal magasabb, sokkal nemesebb szempontnak tartom én szociáldemokrata létemre, semhogy annak bírálatát ki lehetne szolgáltatni egyesületek választmányának. En az egyesületek választmányát nem tartom alkalmasnak arra, hogy a tiszta és ideális értelemben vett hazafiság fogalmát tisztázzák s afölött őrködjenek. Teljesen azonosítom magamat Rupert képviselőtársam felfogásával is, aki
