Nemzetgyűlési napló, 1922. X. kötet • 1922. február 20. - 1922. március 14.

Ülésnapok - 1922-102

102 A nemzetgyűlés 102. ülése 1923. évi február hó 23-án, pénteken. kívánságot terjesztette elő, hogy mivel a vidéken a mérnökök száma nem olyan nagy, mint a fő­városban, ugy hogy egy mérnöki kamara meg­alakításához talán nem is tudnának 100 mérnök­tagot összeszedni, uj vidéki mérnöki kamara megalakulásához 50 tag legyen elegendő ugy, mint az ügyvédi kamaránál, ahol már 30 tag is elegendő. Egyszersmind azt is kifogásolják, hogy a törvényjavaslat 4. §-ának 2. bekezdésé­ben 3 év van megállapítva arra, hogy ennyi idő elteltével lehet a kereskedelemügyi minis­teriumnak a budapesti kamarával egyetértőleg a vidéki kamara felállítását elrendelni. A 100 tagot a magam részéről is soknak tartom, de viszont számolnunk kell azzal is, hogy a vidéken talán ugyanolyan nagy számban vannak a mérnökök, mint itt a fővárosban, s azzal is kell számolnunk, hogy a fővárosban inkább ki fog alakulni a gyakorlat a mérnöki kamara szervezetét, összeállítását, valamint mű­ködési korét illetőleg, tehát nem volna szüksé­ges, hogy a vidéken mindenütt alakuljon egy­egy ujabb kamara, ahol már 50 tag jelentkezik. Az emiitett határidőt is, amelyett 2 évre kivannak redukálni, a magam részéről szintén az eredeti szövegezésben levő 3 évben kívánnám meghagyni, már azért is, mert két év nem ele­gendő arra, hogy egy ilyen uj intézmény telje­sén átmenjen az illető érdekelteknek lelkébe, hogy azzal teljesen tudjanak bánni. Nehogy tehát valami félreértés fordulhasson elő későbbi időben, avagy talán a kamarának egyes intéz­kedései sérelmesek legyenek valakire, szükséges, hogy legalább 3 év alatt olyan gyakorlatot sze­rezzen a budapesti kamara a mérnöki rendtar­tás tekintetében, hogy azután a 3 évi tapasztalat alapján indulhasson meg egy ujabb kamarának megszervezése. Ennélfogva a törvény szerkesz­tőivel való kompromisszum alapján magam is elejtem az 50 tagra vonatkozó kívánságot s a 100 tag helyett 50 tagot vagyok bátor java­solni. Tisztelettel kérem tehát, hogy ezt a mó­dosításomat elfogadni szíveskedjenek. (Helyeslés jobbfelöl.) Elnök: Kivan még valaki szólam? (Nem!) Ha senki sem kivan szólani, a vitát bezárom. A kereskedelemügyi minister ur kivan szólani. Walko Lajos kereskedelemügyi minister: T. Nemzetgyűlés ! A javasolt módosítást elfogadom és kérem a szövegnek ilyképen való elfogadását. (Helyeslés jobbfelol.) Elnök ; A tanácskozást befejezettnek nyil­vánítom. Következik a határozathozatal. A kérdést akképen fogom feltenni, hogy méltóztatnak-e az eredeti szöveget elfogadni; amennyiben nem méltóztatnak az eredeti szöve­get elfogadni, akkor fel fogom tenni a kérdést, hogy a szakaszt Temesváry Imre képviselő ur módosító javaslatával méltóztatnak-e elfogadni. (Helyeslés.) Kérdem tehát a t. Nemzetgyűlést : méltóz­tatnak-e a 4. §-t eredeti szövegezésében elfogadni, igen vagy nem? (Nem!) A nemzetgyűlés nem fogadta el a 4. §-t eredeti szövegezésében. Kér­dem, méltóztatnak-e a 4. §-t Temesváry Imre képviselő ur módosító javaslatával elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) A 4. §-t tehát Temes­váry Imre képviselő ur módosításával jelentem ki elfogadottnak. Következik az 5 §. Csik József jegyző (olvassa az 5. §-t) : Eupert Rezső ! Rupert Rezső: T. Nemzetgyűlés! Ebben a szakaszban a magyar mérnöki kar ellen egy burkolt gyanúsítás, sőt határozott sértés fog­laltatik. (Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Ebben a szakaszban az van, hogy a kamarának őrködnie kell a mérnöki kar erkölcsi tekintélye és hazafi­sága felett is. Ha még azt mondaná a szakasz, hogy őr. ödnie kell a mérnöki kar egyes tagjai­nak hazafisága felett, ezt valahogyan meg tud­nám érteni De hogyan helyezkedhetik a tör­vényhozás arra az álláspontra, hogy a magyar mérnöki karról már eleve feltételezze, hogy a magyar mérnököknek egyetemessége nem haza­fias, és ezért a kar hazafisága felett őrködnie kell. Ebben oly előlegezett sértés foglaltatik a magyar mérnöki karral szemben, hogy ezt szó nélkül hagyni nem lehet, s a magyar mérnöki kar reputációja érdekében — mert ez meg is követeli — kérem, hogy ezt a sértő gyanúsítást, ezt a feltevést, ezt az eshetőséget a szakaszból kihagyni méltóztassék. (Helyeslés a ssélsobalol­dalon.) Indítványozom ennélfogva, hogy az 5. § 2. sorában »ós hazafiassága« szavak töröltesse­nek. (Helyeslés a szélsobaloldalon.) Elnök: Kivan még valaki a szakaszhoz szó­lani ? Propper Sándor képviselő ur kivan szólani. Propper Sándor : T. Nemzetgyűlés ! Hasonló értelemben kívántam és kivánok felszólalni, még pedig két szempontból. Az első és főszempont az, hogy én ugy képzelem, hogy valamennyiünk felett van egy fórum, amely mindannyiunk haza­fisága felett köteles őrködni és őrködik is. Ezt a kérdést tehát elparcellázni nem lehet, és nem lehet a hazafiság fogalmának tisztázását, az erre való ügyelést kis testületekre, érdekképviseletekre, magánegyesületekre bizni. Azt hiszem, hogy a magyar igazságszolgáltatás rendszere elég alkal­mas és megbízható arra, hogy kivétel nélkül mindenkinek hazafisága fölött őrködjék. Ez az egyik szempont. A másik szempont az, hogy a hazafiság szempontját sokkal magasabb, sokkal nemesebb szempontnak tartom én szociáldemokrata létemre, semhogy annak bírálatát ki lehetne szolgáltatni egyesületek választmányának. En az egyesületek választmányát nem tar­tom alkalmasnak arra, hogy a tiszta és ideális értelemben vett hazafiság fogalmát tisztázzák s afölött őrködjenek. Teljesen azonosítom maga­mat Rupert képviselőtársam felfogásával is, aki

Next

/
Thumbnails
Contents