Nemzetgyűlési napló, 1922. X. kötet • 1922. február 20. - 1922. március 14.

Ülésnapok - 1922-102

A nemzetgyűlés 102. ülése 1923. évi február hó 23-án, pénteken. 101 kezdődött a taxativ felsorolás. Ekkor azonban kiderült, hogy lehetetlen megkötni, a gyakor­lati életet ugy, hogy lerögzítsük azt, hogy az le legyen kötve, amikor is abszolúte nem szá­molhatunk azzal, hogy mi történik a jövőben, ami a technikában különösen igen fontos dolog. Tehát mi történt? A megfordított ja a dolognak. Nem lehetett a taxativ felsorolását megtenni, hanem meg kellett adni a meghatal­mazást a ministernek, hogy az kellő kautélák mellett az erre vonatkozó rendeletet bocsássa ki és precizirozza ezt a munkaterületet. Ha mi a kormányt és a ministereket ugy nézzük, akik mindig csak rosszat akarnak, akkor természe­tesen ilyen felhatalmazásokat nem lehet meg­adni. De minthogy az egész társadalmi rend fennállása azon alapszik, hogy az első embereket állítjuk az első sorba, a ministernek nem azért, mert minister, hanem mert ez társadalmi szük­ségesség, ezt a bizalmat megkell adni. (Helyes­lés jobbfelől.) Elnök : A kereskedelemügyi minister ur kivan szólani. Walko Lajos kereskedelemügyi minister: T. Nemzetgyűlés! A magam részéről kérem, hogy a 3. § eredeti szövegezésében fogadtassák, el. Szükségesnek tartom azonban arra való tekin­tettel, hogy Benedek János t. képviselő ur igen fontos kérdést vetett fel, hogy e kérdésre nézve véleményemet elmondjam. A dolog ugy állj hogy a gyakorlati életben tényleg megesnék az, hogy valamely intézkedéssel magyar honosok külföldi honosokkal szemben hátrányba kerülnek, mert tényleg lehetséges az, hogy fennálló nemzetközi egyezmények, vagy szerződések folytán külföldi honosokat illetőleg valamely intézkedés nem volna megtehető. A magam részéről azonban, azt hiszem, hogy a mindenkori kereskedelemügyi ministernek erre a kérdésre oly nagy mértékben kell tekintettel lennie, hogy nem tudom feltenni azt . . . (Zaj és felkiáltások a szélsőbaloldalon : Már megvolt !) Rupert Rezső : A csepeli kikötő ! Walko Lajos kereskedelemügyi minister : hogy valamikor is egy kereskedelemügyi minister részéről olyan intézkedés tétessék, amelynek foly­tán magyar honos külföldi honossal szemben hátrányba kerülhetne. Rupert Rezső; Például a tőzegtelepek vagy a csepeli kikötőépités ! Walko Lajos kereskedelemügyi minister: Epen erre való tekintettel, bár teljesen elisme­rem a helyességét annak, amit a t. képviselő ur mondani szíves volt, kérem, hogy a szöveg eredeti alakjában tartassák fenn. (Helyeslés jobbfelől.) Még egy megjegyzést lennék bátor tenni és pedig a Györki Imre t. képviselő ur' által felvetett kérdésre. Azt hiszem, hogy egy or­szágban, ahol oly nagy súlyt kell helyezni az ipari fejlődésre, mint Magyarországon, ott auto­matikusan meg van a bizjositék arra, hogy min denkor csak oly intézkedések történnek, ame­lyek azt az iparfejlődést szolgálják és nem kép­zelhető az, hogy e téren, amikor arról van szó, hogy ki milyen munkát végezhessen az iparban, olyan rendelkezések tétessenek, amelyek az ipart megbénítják és a fejlődést hátráltatják. Épen azért kérem a szakasznak eredeti szövegében való elfogadását. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök : A tanácskozást befejezettnek nyil­vánítom. Következik a határozathozatal. A kérdést a következőképen fogom fel­tenni. Amennyiben G-yörki Imre képviselő ur indítványa a 3. §-szal ellentétben áll, G-yörki képviselő ur módosító indítványát a 3. §-szal szembe fogom állítani. Amennyiben a t. Nem­zetgyűlés az eredeti szöveget fogadná el, fel fogom tenni szavazásra mint a szöveghez leg­közelebb állót Rupert Rezső képviselő urnák a 7. bekezdésre vonatkozó indítványát, azután pedig Benedek János képviselő urnák módosító javaslatát, amely a szakaszhoz egy uj bekezdést indítványoz, (Helyeslés.) Kérdem tehát a t. Nemzetgyűlést : méltóz­tatnak-e a 3. §-t eredeti szövegezésében el­fogadni, Györki Imre képviselő ur indítványá­val szemben, igen vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azokat a képviselő urakat, akik az ere­deti szakaszt fogadják el, szíveskedjenek fel­állani. (Megtörténik.) Többség. Tehát Györki Imre képviselő ur módosító javaslata elesik. Most felteszem a kérdést- méltóztatnak-e Rupert Rezső kéj)viselő urnák a 7. bekezdésre vonatkozó kiegészítő indítványát elfogadni, igen vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azokat, akik ezt az indítványt elfogadják, szíveskedjenek fel­állani. (Megtörténik.) Kisebbség. A nemzet-. gyűlés Rupert képviselő ur indítványát elveti. Kérdem : méltóztatnak-e Benedek János képviselő urnák a 3. §-ba uj bekezdés felvéte­lére irányuló indítványát elfogadni, igen vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azokat, akik az indítványt elfogadják, szíveskedjenek feláliani. (Megtörténik.) Kisebbség. A nemzetgyűlés Benedek János képviselő ur indítványát elveti. Következik a II. cím, 4. §. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék fel­olvasni. Csik József jegyző (olvassa) a II. cím címét és a 4, §4.). Elnök: Szólásra következik? Csik József jegyző : Temesváry Imre ! Temesváry Imre: T Nemzetgyűlés! A 4; § 2., 3. és 4. bekezdéséhez a következő módosítást vagyok bátor előterjeszteni : A 2. bekezdés 4. sorában »100 kamaratag« szavak helyett »80 kamaratag« szavak tótessenek, azután pedig ebből kifolyólag a 3. bekezdésben a »száznál« szó helyébe »nyolcvannál«, valamint a 4. bekez­dés első sorban a »száz« sző helyébe »nyolcvan« szó írassék. Bátor vagyok ezt a következőkkei indokolni. Vidéki Mérnökök Országos egyesülete a?t a

Next

/
Thumbnails
Contents