Nemzetgyűlési napló, 1922. X. kötet • 1922. február 20. - 1922. március 14.

Ülésnapok - 1922-102

100 A nemzetgyűlés 102. ülése 1923, zetközi szerződések vagy államegyezmények folytán nem volna alkalmazható.« Ajánlom elfogadásra. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Elnök : Kiván-e még valaki szólni ? Rupert Rezső képviselő ur kivan szólani. Rupert Rezső : T. Nemzetgyűlés ! Hozzájárulván azokhoz a javaslatokhoz, amelyeket előttem szóló t. képviselőtársaim tettek, bátorkodom a t. Nemzetgyűlés figyelmét felhivni még egy kérdésre, amely, ugy látszik, a törvényjavaslat készítőinek figyelmét elkerülte. Egészen gyakorlati kérdésről van szó. Nevezetesen az ügyvédi életben is naponként előfordul az az eset, hogy valakinek saját magának is akad ügye. Pl. egy jogtanárnak, egy nem gyakorló ügyvédnek, egy jogvégzett tudósnak, aki nem törődik másoknak az ügyé vei-bajával. Ilyen emberek vannak és lehetnek a mérnöki testületben is, akik elvégezték a maguk gyönyörűségére ezt a pályát, szereztek nagy képzettséget, de egyébként nem foglalkoznak a mérnöki tudománnyal és gyakorlattal, máskép, mint csak saját passziójukra. Megtörténhetik az, hogy egy igen jelesen képzett építész pl. a saját maga részére tervez házat . . . Erdélyi Aladár: Az nem vállalat! Rupert Rezső : . . . vagy a felesége, vagy valamelyik gyermeke részére. Ha nem tagja a kamarának, akkor kénytelen ezeket a terveit bejelenteni a kamarának, és ellene a kamara esetleg kifogást emelhet. Amint az ügyvédi, jogi életben van, ugyanannak az analógiájára a mérnöki életben is gondoskodni kell arról, hogy aki magának, vagy gyermekeinek ópit, az ő tudását — ha egyébként mérnök és megilleti a mérnöki cím viselése is és otthonos ebben a tudományban — ebben az irányban érvényesíthesse is é8 meg kell neki engedni és biztosítani azt, hogy a saját maga részére, vagy a felesége, gyermeke, vagy apja részére minden bejelentés nélkül alkothasson, tervezhessen, készíthessen ilyen munkát, . . . Szabóky Jenő: Nem tiltja el a javaslat; Rupert Rezső : . . . amint ahogy az apa akkor is, ha ! em ügyvéd, képviselheti a fiát a bíróságok előtt. Hogy ez lehetővé váljék, hogy az illetőnek, ha a kamarának nem is tagja, ne kelljen bejelenteni és pláne a kamara engedélyétől függővé tenni azt, hogy a maga részére is építhessen, vagy végezhessen mérnöki munkát, módosítást ajánlok a hetedik bekezdéshez. Ez a bekezdés a javaslat szövegezésében igy szól (olvassa) : •>Egyes kivételes esetekben a köz- és magánalkalmazásban lévő mérnök magánmunkát a kamarának a megbízás elfogadásától számított 15 napon belül való bejelentés mellett teljesíthet anélkül is, hogy a kamarának tagja lenne, feltéve, hogy a kamara a bejelentéstől számított 15 napon belül a megbízatás elfogadása ellen kifogást nem emel.« Módosításom abból.- áŰ

?r évi február hő 23-án, pénteken. hogy ehhez kérném még a következő mondat elfogadását, amely egyszerűen az életből való szövegezés lenne (olvassa) : »Olyan magánmunka, amelyet a mérnök saját maga vagy hozzátartozói, nevezetesen felesége vagy fel- és lemenő rokonai részére végez, bejelentés alá nem esik és ellene kifogást a kamara nem emelhet.« Elnök : Kíván még valaki szólni ? Ha senki szólni nem kíván, a vitát bezárom. Az előadó ur kíván szólni. Herrmann Miksa előadó: T Nemzetgyűlés! Mindenekelőtt Rupert igen t. képviselőtársam figyelmét akarnám felhivni arra, hogy azt hiszem, az ő egész gondolatmenete tévedésen alapszik. (Zaj. Halljuk! Hallj uh!) Ugyanis a tévedés ott van, hogy ez a harmadik pont, amelyet minden világos fogalmazása mellett nagyon sokszor félreértenek ... Propper Sándor: Ugy látszik, mégsem világos! (Zaj. Halljuk! Halljuk!) Herrmann Miksa : ... az egyedüli, amely bizonyos tilalmakat mond ki, a munkakörökre nézve, azonkívül pedig az ipartörvénynek az építkezésre vonatkozó szabályai maradnak ezentúl is érvényben. Ezidőszerint még egyáltalában nincsen kimondva az, hogy az építkezések is ezen szakasz rendelkezései alá tartoznak-e és hogy milyen építkezések vonatnak ezen rendelkezések alá, ugy, hogy a tényleges állapoton ez a törvény az építkezések terén egyáltalában nem változtat semmit. Rupert Rezső : Lehet szó közönséges parcellázásról is! Herrmann Miksa: Aki a maga céljaira az építkezést megcsinálja, megcsinálhatja, egyáltalában nincs akadálya annak. Itt kifejezetten arról van szó, hogyha valaki magángyakorlatot folytat, ami alatt az ember azt érti, hogy megbízó, más számára végez munkát. Erdélyi Aladár : Kenyérkeresetből ! Herrmann Miksa előadó : Ha az illető azonkívül még ennek a szakasznak korlátozása alatt áll, akkor azt nem volna szabad neki megcsinálni. De ha magának akar házat épiteni, akkor mindazok a rendelkezések fennállanak, amelyek eddig is érvényben vannak. Ezeken ez nem változtat semmit, az ipartöi vény rendelkezésein egyáltalában nem változtat, úgyhogy a dolognak a praktikuma nincsen meg. Komplikációk elkerülése végett kérnem kell, hogy ezt az indítványt elvetni méltóztassék, ha ezek után Rupert igen t. képviselőtársam még ragaszkodik ennek fentartásához. A továbbiakra még csak annyiban akarok reflektálni, hogy G-yörki t. képviselőtársam a harmadik és negyedik bekezdésnek törlését kívánta. Ezzel a szakasszal és ezzel a bekezdéssel a törvényalkotók ugy voltak, mint egy előbbi törvénynél, amelynél diffikultálták azt, hogy nincsen taxativ felsorolás. A fejlődési folyamat az volt. hogy előbb mindenki belátta, hogy bizonyos korlátozásokat tenni kell

? és akkor el-