Nemzetgyűlési napló, 1922. IX. kötet • 1923. január 23. - 1926. február 09.

Ülésnapok - 1922-89

nemzetgyűlés 89, ülése ' 1923, évi január hő 24-én

} szerdán. tátott velem az én javaslataim felett való szavazásnál, amikor szokott indokolással kivánta elutasítani azt a javaslatot, amelyben a közigazgatási reformnak — a törvényhatóságinak, a községinek, a városinak — három hónapon belül való benyujtását kértem. Sőt a belügyminister ur arról is biztosított bennünket, hogy egy teljes közigazgatási kódexet fognak készíteni s ebben a közegészségügy rendezése is meg lesz. Mi akkor hálásan könyveltük el a belügyminister urnák ezt a nyilatkozatát, amelyért a minister ur férfiúi szavával állt helyt, sőt tudomásul vettük azt a figyelmeztetést is, hogy mi azután majd ezzel a reformmal röviden és sürgősen végezzünk is. Ujabban azonban változás történt. Abban az újságban, amelyben a minister ur idevonatkozőlag állandóan nyilatkozni szokott, Az Est-ben azt olvastuk, hogy a közigazgatási reform kérdése egy kissé a kátyúban maradt, csak egy maradt meg belőle: az államosítás szükségessége. Most újból át fogják dolgozni és nyárnál előbb az a közigazgatási reform ide nem kerül. (Zaj a balés a $zasöbaloldalon.) Én megmondom, hogy ez a közigazgatási reform nem fog ide kerülni a nyáron sem. Jíem fog ide kerülni azért, mert ma az ország közvéleménye egy demokratikus közigazgatási reformot kivan, (TJgy van! TJgy van! hal felöl.) Nem fog ide kerülni azért sem, mert hogy ez -a közigazgatási reform ide kerüljön, ahhoz a választójog kérdését előbb meg kellene oldani, (TJgy van! TJgy van! half elöl.) Harmadszor nem fog ide kerülni azért sem, mert ebben a tekintetben a közigazgatási tisztviselőkével egyöntetű az ellenzéknek az a véleménye, hogy a tisztviselők függetlenítése t ebben a reformban le keli szögezni. Emiatt is el fog maradni, mert -mindez egy abszolutizmusra való berendezkedésnek feltétlenül gátja. Azonban ennek az elhúzásnak veszedelme is van. Sajnálom, hogy az idő rövidsége miatt nem térhetek részletesen ki rá. Az a veszélye van, hogy törvényhatóságainkban ez óv végén választást nem lehet tartam, mert erre vonatkozólag nincs választójog, sőt belementünk egy megállapodásba, amely szerint egy esztendőre elhalasztódik a törvényhatósági bizottsági tagsági helyek betöltése. (Felkiáltások half elöl : Nem mentünk bele !) Az ellenzék nem ment bele, de a nemzetgyűlés belement, ennélfogva ez már törvényerőre emelkedett. Megállapítom azt, hogy ma olyanok ülnek a különböző törvényhatósági bizottságokban, akik az 1910. évi választóktól kapták megbízásukat. (TJgy van ! TJgy van ! half elöl.) .

t '-• Állítom, hogy egy erkölcsi alapon álló kormány meg nem engedheti azt, hogy a választóknak egy ilyen nagy tömege az önkormányzat sáncaiból ma kimaradjon (TJgy van! TJgy van! balfélöl.) és helyettük azok intézkedjenek, akik a kereseti, adó folytán elsősorban viselik az önkormányzat terheit. Ennélfogva most az következnék, hogy én egy javaslatot terjesszek be, amelyben utasítja a nemzetgyűlés a belügyminister urat arra, hogy mielőbb nyújtsa be a törvényhatósági bizottságok tagválasztására vonatkozó javaslatát, abban az esetben, ha a közigazgatási reformmal el nem készül. Meskó Zoltán : Az már huszonnyolcszor elkészült ! Hegymegi-Kiss Pál: Én azonban ezt a kérdést, amely a társadalom egy széles rétegét zárja ki az autonómiából, pártpolitikai kérdéssé tenni nem engedem, hanem társaim megbízásából is felkérem a belügyminister urat arra, hogy álljon szavának helyt és biztosítsa azt, hogy ennek az esztendőnek végével a törvényhatóságokban a választások egy demokratikus választójog alapján megtartatnak, (ügy van! TJgy van! bal felöl Zaj.) Elnök : Csendet kérek ! Hegymegi-Kiss Pák Mondottam, hogy a vita kitermelte azokat a gondolatokat, amelyekre nézve a nemzetgyűlés tagjainak pártkülönbség nélkül körülbelül egyöntetű a felfogása és amelyek alkalmas pontozatok lehetnének igaz belátás esetén az erők összefogására is. Ezekkel is, sajnos, csak röviden lehet foglalkoznom, így a gyakorlati kérdések közül három az, amelyben a vélemények találkoznak. Az első a falu népe érdekeinek emelése és egyáltalában az agrárérdekek istápolása, (TJgy van! TJgy van! half elöl.) a második a hivatalnokkérdés, a hivatalnokfelesleg rendezése, amelyről már Strausz igen t. képviselőtársam előbbi beszédében részletesen nyilatkozott, a harmadik kérdés pedig, amelyben mindnyájan egy véleményen vagyunk a gyakorlati kérdések közül, a bíróságok tekintélyének és függetlenségének megvédése. (Helyeslés a baloldalon.) Az elsőre nézve az én nézetem az, hogy ebben a tekintetben a mértéket az igazi agrárizmus gondolata, a belátó agrárizmus gondolata adhatja meg, azonban az is a meggyőződésem, hogy ebből a szempontból a kormány nem működik teljes lélekkel a falu népének érdekében, mert ha ez nem igy volna, akkor biztosítani kellene elsősorban a népnek a választói jogosultságot, biztosítani kellene a földreform és a munkáskérdés olyan megoldását, amely feltétlenül a falu népének érdekében való. A hivatalnokkérdésről, mondom, nem nyilatkozom most az idő rövidsége miatt, a bíróságok tekintélyének megvédésére nézve pedig azt kell megemlítenem, hogy azt az álláspontot mi is helyeseljük, hogy a birói tekintély, a birói tisztesség a birói Ítéletek tartalmát illetőleg megvédéssék. Tagadom azonban, hogy az igazságszolgáltatás adminisztrációjának hibáit, az Ítélkezések lassúságát, vagy a bizonyítás rendszerének a megtagadását, hiányosságát, itt, a nemzetgyűlésen ne lehetne szóvátenni. Ez egyáltalában nem sérti a birói függetlenséget, és a birói tekin-