Nemzetgyűlési napló, 1922. IX. kötet • 1923. január 23. - 1926. február 09.

Ülésnapok - 1922-89

À nemzetgyűlés 89. ülése 1923. évi január hő 24-én, szerdán. 83 seggel is. Mert ez is szükséges. Már pedig vannak gazdasági akadémiai tanáraink, akik nem gazdák. Még egy nagy bajunk van megint a pénzügyminister urnák a szűkmarkúsága folytán, hiszen ezen fordul meg minden. A régebbi időben minden fiatalabb tanár kapott támogatást, hogy egy bizonyos időre, egy félévre vagy egy évre, a világban szétnézhessen, meglátogathasson külföldi gazdaságokat, iparvállalatokat, szakoktatási intézményeket, hogy azt a jót, amit kint látott, magában összegyűjtve, idehaza alkalmazza. Jelenleg erről szó sincs. Pedigi ha a pénzügyminister ur annyira takarékoskodik, tegye ezt más téren meg, ide pedig ilyen fontos célra juttasson pénzt. T. Nemzetgyűlés ! A többtermelés szempontjából igen fontosnak tartom a mezőgazdasági ipar kellő istápolását, kellő felkarolását. A mai időkben eléggé istápolják, kultiválják háziiparunkat. A háziipar jogosultságát, szükségét, fontosságát én teljesen elismerem. Háziiparra feltétlenül szüksége van a falu népének, (Zaj. Elnök csenget.) főleg a téli időben, hogy amikor a gazdaságban nincs elég elfoglaltsága, megfelelő keresethez juthasson. De ez lokális fontosságú; nemzetgazdasági szempontból sokkal fontosabbnak tartom, hogy mezőgazdasági nagyiparunk legyen, hogy az induljon fejlődésnek. Erről a kérdésről már többen beszéltek t. képviselőtársaim közül. Felemlítették, hogy a gyapjút kiszállítják, és a nyersanyagot drága posztó alakjában hozzuk ismét be az országba, pedig egyszerűbb volna az értékesítés, csak a megfelelő feldolgozó ipart kellene felállítani és áldozatok árán is létesíteni. Egy másik ilyen fontos gazdasági ipar a kendert, lent feldolgozó ipar, mert évenként óriási pénzt adunk a külföldnek len- és kenderárukért. Magyarországon kitűnően megterem mind a két növény, jól fizet, még ha csak a nyersanyagát adjuk is el. Tehát az alapja ez iparnak megvan, és megvan a szüksége annak, hogy ilyen gyárakat létesítsünk. Voltak ilyen gyáraink, de megszállott területen maradtak, azért kell, hogy idebenn, a megmaradt csonka Magyarországon is létesíttessenek. A mezőgazdasági ipart illetőleg, felkarolandónak tartanám a dohánytermelést is, mert a dohánygyártás is tulajdonképen mezőgazdasági ipar. Sőt tovább megyek, pl. a dohánytermelés megoldaná a teremtendő kisexisztenciáknak, a törpebirtokoknak létkérdését is. Csak egy itt a baj: hogy a pénzügyministerium olcsón váltja be a dohányt, és maga nagy hasznot huz belőle. Itt is ugy van, hogy a fejőstehenet rosszul etetik, természetesen a végén tejet sem fog adni. Amit a dohányról mondottam, elmondhatnám a cukorrépatermelésről is. Ebből is óriási haszna lehetne kivitellel az államnak, csak megfelelően kellene az egészet szabályozni, propagálni és istápolni. T. Nemzetgyűlés ! A többtermelést véve fel beszédemnek vezérfonalául, kell beszélnem olyan kérdésekről is, amelyek a többtermelésnek aka' dályai. így, ne tessék az első pillanatokban rám! támadni, a többtermelésnek egyik akadálya, leg| alább rövid időre, a földbirtokreform. Nem ismeri a mezőgazdálkodást az, aki azt állitja, hogy a ! törpe birtok, kisemberek többet tudnak termelni, ! mint a nagybirtok. Itt egyszerűen a statisztikai tényeket, a terméseredményeket kell tanulmányozni. Szabó István (nagyatádi) fóldmivelésiigyi minister: Az se teljesen megbízható! Neuberger Ferenc : Nem beszélek ezzel a földbirtokreform ellen. Gubicza Ferenc : De van olyan kisbirtok, amely többet termel, mint a nagybirtok ! Neuberger Ferenc : Én ismerek olyan nagybirtokot is, amely rosszul, keveset termel, de a nagybirtoknál inkább van tőke, megvannak az intenzív gazdálkodásnak kellékei, és még egy, ami a kisbirtoknál és törpebirtoknál nincs meg : a szaktudás. Ha tehát a földbirtokreformtól azt várjuk, hogy a többtermelésünket ne csökkentse le teljesen, akkor elsősorban itt kell segíteni, vagyis szaktudást kell adni annak a kisembernek, szaktudást és módot, hogy azon a törpebirtokon, kisbirtokon is intenziven tudjon termelni ; mert különben mi lesz a helyzet ? Az, hogy az olyan kisbirtokos, törpebirtokos, aki egy vagy két holdat kap, mit fog őzzel csinálni? Elmegy a nagyobb gazdához, annál dolgozik egypár napot, és ennek fejében ez a nagyobb birtokos meg fogja művelni azt a néhány holdat, be is veti s a kisember azután csak arat. Hogy milyen intenzív az ilyen munka, azt el lehet képzelni. Az ilyen, mások által művelt törpebirtokba, néhány holdacskába, rendesen egy szántásba, még pedig egy tavaszi szántásba kerül bele az a kalászos vagy kapás növény. így néz azután ki a föld további ápolása is. Csontos Imre." Egy kisparaszt jobban meg fogja kapálni a földet, mint öt uraság együtt ! Neuberger Ferenc : Ugy van, ha megvan a tudás és mód. Ezért mondom, hogy a földreformmal együtt szaktudást is kell a művelésbe belevinnünk, mert különben okvetlenül még tovább sülyedünk a termelésben. Átmenetileg csökkenés fog ugyan beállani, de ez nem baj, mert a földreformnál sokkal fontosabb a szociális szempont, mint a termelési szempont. A jövőre kell azonban gondolnunk, és preventív intézkedéseket kell tennünk, hogy nagyobb bajok be ne álljanak. Legyen szabad még egy dologra rátérnem, amely a többtermelést gátolja, s ez a mezőgazdasági munkáskérdés. A túloldalról már több igen t. képviselőtársain felhozta, hogy a napszámbérek milyen alacsonyak. Igaz, egyes vidékeken a napszámbérek túlalacsonyak, még csak nem is éhbérek. Ennek oka az, hogy miután látszólag mindennek igen nagy értéke van, a kisgazda ma nem igen tart napszámost. A mi ví-