Nemzetgyűlési napló, 1922. IX. kötet • 1923. január 23. - 1926. február 09.

Ülésnapok - 1922-89

A nemzetgyűlés 89, ülése 1923. évi január hó 24-én, szerdán. 79 mert bár kiviteli engedély erre a szénára nincsen, azért mégis megtalálja az utat kifelé. Kiss Menyhért : Kicsempészik ! Propper Sándor: Vagontételekben csak nem csempésznek ? (Zaj.) Neuberger Ferenc: T. i. a genfi, génuai vagy velencei konferenciából kifolyólag Ausztria és Magyarország között megegyezés van, mely szerint az elszakadt nyugat magyar országi területeken lakóknak, de akiknek földje itt van nálunk, terményeit szabadon kiviheti. Ez a megoldás. T. i. ennek a most osztrák területen lakó gazdának a Hanságban vanrétj e s ez szénáját kiviheti. Az ilyen osztrák területen lakó gazdának szénája azonban ideát nálunk ugy gyarapszik, mint a bibliai hal és kenyér. Magával vonzza a fél Hanságot. (Derüttség.) Az osztrákok pedig nyúzzák atyafiaikat. 3000 koronát adnak nagylelkűen a szénáért, holott mindjárt a határon tul ennek a szénának 6000 korona az ára, Bécsben pedig 8000 korona. Ha most már helyes kiviteli politika mellett a gazda maga tengelyen szállíthatná Bécsbe a szénát, jól járna ő is, jól járna az államkincstár is, mert ha illetéket vetnek ki rá, azt megbirná. Nekünk szükségünk van egészséges kiviteli politikára, amely a mezőgazdaság érdelében a kiviteli illetékeket lehetőleg redukálja, azokra a termeivé nyékre pedig, amelyekre itt benn egyáltalán szükség nincsen, amelyeknek itt piacuk nincs, minden további nélkül kimondja, hogy azokat ki lehet vinni. A kiviteli politikát illetőleg legyen szabad még egy analóg esetet felhoznom. Patacsi Dénes t. képviselőtársam már emiitett egy ilyen hasonló esetet. (Halljuk ! Halljuk !) Annak oka, hogy a kivitel a belső árakat annvira leszorítja, az, hogy nem használjuk ki eléggé a kiviteli lehetőségeket Például a Mcscn megyében tenyésztett és ott hizlalt sertésnek le kell jönnie a nagytétényi ex pertvásárra, innen azután Nagykanizsán át megy ki Bécsbe. Egy ilyen Vagonrakcirány szállítása talán 200.000 koronába is kerül, míg ha onnan egyenesen mehetett volna ki, ennek a tized- vagy talán csak századrészébe került vclna a szállítás. Es időközben mennyit fogy a hizóállat, amíg az országot kétszer keresztülutazza. A többtermelés elérése és előmozdítása céljából fontos feladatok várnak a nemzetgyűlésre is. Legfontosabbnak tartom két meglevő törvény revízióját és azután azoknak szigeru végrehajtását. .Az 1894. évi XII. tc-re, az úgynevezett mezőrendőri törvényre gondolok és az 1900. évi XXVII. tc-re, amely a gazdatiszt és birtokos jogviszonyait szabályozza. Ami az elsőt illeti, az 1894. évi roezőrendóri törvény szól a közlegelők használatáról, a közlegelők állapotáról, a közös apaállattartásról, a dülőutak karbantartásáról, végre"akártékcny rovarok irtásáról. Ez a törvény a többtermelést illetőleg igen célravezető, igen jő ; egyetlen hibája van e törvénynek, hogy végrehajtva nincs, illetőleg alig van része, amely végre vojna hajtva. így ami az első részét, a közlegelőket illeti, ha legelőrendtartás van is, be nem tartja azt senki. A közlegelők kihasználása a legirracionálisabb. Ami ezek ápolását illeti, mondhatni, hogy a közlegelőket ugy ápolják, amint a közös vagyont általában szokás. Azon burjánzik a tövises iglic, a szerbtövis, megcsúfolására annak, hogy ugyanez a törvény előírja a szerbtövis irtását. A közös apaállatokra vonatkozó rész nagy szigorúsággal, nagy rendben végre is van hajtva. A dülőutakra vonatkozó részét talán fejtegetnem sem kell, mert mindenki tapasztalásból tudja, hogy különösen az utóbbi években a háború alatt és a háború óta e téren hová j ütöttünk, mert még a mi vidékünkön, Mosón megyében is, amely utpolitikai szempontból, száraz talaja lévén, igen alkalmas az utak jókarbantartására, veszedelmesek és lehetetlenek az állapotok. Eltudom képzelni, hogy milyenek Somogy vármegyében etc. az állapotok. Különben ott voltam és tudom. (Egy hang jobbfelől : A Rábaközben !) Vagy a Rábaközben, ahol négy ökörrel sem lehet a sárból kikecmeregni. Ami a törvény utolsó részét, a kártékony rovarok irt ásat illeti, ez a rész szankciókat is tartalmaz, de kérdem, vájjon tudna-e valaki nekem példát mondani arra, hogy valakit megbüntettek volna azért, mert a hernyózást idej ében el nem végezte ? (Mozgás és ellewmonáások a jobboldalon.) A mi vidékünkön legalább is teljesen feledésbe ment. A többtermelés érdekében ennek a törvénynek szigorú végrehajtását tartanám szükségesnek, de szükségesnek tartanám még emiek a törvénynek revízióját is, vagy pedig egy uj többtermelési törvény meghozását, amely többtermelési törvény elsősorban intézkednék az annyit vajúdó növényvédelmi kérdésben. Már két esztendeje működik az országban egy növényvédelmi tanács. Ez a tanács tényleg működik is, de eredmény egyelőre még nincs. Félek, hogy ez a növényvédelmi tanács a hosszú vajúdás után tényleg egy nagyszerű törvénytervezettel fog előállani ; nem rídi cuius musszal, hanem tényleg egy növényvédelmi szempontból erősen kiépített törvénytervezeten alapuló palotával fog elénk állani. Én ezt tartom a legrosszabbnak. A növényvédelemnek csak a fokozatos fejlődési alapon szabad kiépülnie, mert csak igy fogja a gazda bevenni, máskép nem. Pl. én legjobbnak tartanám, ha a növényvédelem szempontjából csak egy kerettörvény hozatnék, amely kerettörvény alapján a földmivelésügyi minister ur felhat almaztatik, hogy rendeletileg fejlessze ki fokozatosan. Pl. ha a kerettörvény meg lesz, én megelégednék egy vagy két esztendőre is egyetlenegy védekezési intézkedéssel, még pedig azzal, ha először a legfontosabb s amellett a legegyszerűbb védekezési módszerrel jönne ez a törvény, a gabonaüszök elleni védekezés kötelező elrendelésével. Hoyos t. képviselőtársam már annak idején, amikor a búza-földadóról volt szó, említette, hogy amit üszőkben évente veszítünk, azzal a buzaadót megtudnók fizetni. Én a katedráról ugyanezt a tételt évek óta hirdetem. Majdnem 11*