Nemzetgyűlési napló, 1922. IX. kötet • 1923. január 23. - 1926. február 09.

Ülésnapok - 1922-89

78 A nemzetgyűlés 89. ülése 1923. évi január hó 24-én, szerdán. gazdaság terén. Itt van a legfőbb ideje annak, hogy tényleg valami történjék is a többtermelés érdekében. Nem elég e célból az, hogy mindenki a gazdának csak jó tanácsokkal szolgáljon, hanem itt a többtermelés érdekében egy mindent átfogó többtermelési közgazdasági politikára van szükség. Ebben a többtermelési közgazdasági politikában súlyos, nehéz feladatok várnak a földmivelésügyi minister úrra, de nehéz feladatok várnak a nemzetgyűlésre is. Az előbb azt mondottam, hogy a többtermelés akadálya az, hogy tőke nincs a gazdáknál. Talán azt mondhatnánk bizonyos joggal, — és ezt majd ki fogom fejteni, — h°gy a gazdának a terhein kellene elsősorban könnyiteni, vagyis hogy retrográd irányban kellene most már fejleszteni azokat a súlyos terheket, amelyeket már ez a nemzetgyűlés is a mezőgazdák vállaira rakott. Bár joggal lehetne ezt mondani, én nemezt mondom. Joggal mondhatnám ezt azért, mert mi, mezőgazdák, lenyeltük a békát ; mi búza valutában nagy adókat fizetünk. De mit látunk egyéb téren ? Ma minden téren, minden foglalkozási ágnál azt látjuk, hogy mindenki ki akarja magát húzni a terhek, az adók alól. (ügy van ! a jobboldalon.) Ëpen az előttem felszólaló képviselőtársam is ennek adott kifejezést, gravamennek véve azt, hogy az orvosnak, ügyvédnek etc. könyvet kell vezetnie. A pénzügyi kormányzat nem kivan ezektől a foglalkozási ágaktól mást, mint hogy a tiszta jövedelmüket mutassák ki, ezután pedig mindenkinek kötelessége a megfelelő részt adó alakjában az államnak befizetni. Mivel minden foglalkozási ág azon dolgozik, hogyan lehetne az adókat letagadni, elsülyeszteni, (Ügy van ! balfelöl.) ez alapon nekünk gazdáknak is jogunk volna ahhoz, hogy nálunk, ahol nyitott könyvek vannak minden téren, a terhek ennek megfelelően redukáltassanak. A mezőgazdák azonban nem is ezt kivánják, mert azokat a terheket, amelyek reájuk esnek, viselik. Én csak azt mondom, hogy abból a célból, hogy a gazdák ezeket a terheket viselhessék, feltétlenül kívánatos és elsőrendű kötelességünk az, hogy az ő teheiviselőképességüket fokozzuk. (Igaz ! ügy van ! Helyeslés jobbfelöl.) Ha a gazdák teherviselőképességét okos politikával fokozzuk, akkor a gazda pénzhez, tőkéhez jut, akkor az extenzív termelésről az intenzívre térhet át és a többtermelés problémája magától fog megoldódni. Hogy a gazda teher viselőképességét fokozzuk, alapkötelességünknek tartom, hogy ha már minden kiadását a gazdának buzaértékben, aranyértékben kell teljesítenie, akkor feltétlenül jussa, joga legyen aranyértékü bevételekre is. (ügy van/ jobbfelöi.) Ezzel szemben azonban azt kell látnunk, hogy a helyzet más. Szabó István ( sokorópátkai) : A helytelen kiviteli politika miatt. Neuberger Ferenc; Épen a helytelen kiviteli politika következtében a gazdára az eddigi súlyos terheken kivül még egy óriás teher szakad, t, i. a magas kiviteli illetékeket neki magának kell megfizetni e

? mert állatja teherrel megróva mehetvén csak ki külföldre, az ittben lévő fogyasztásra szánt jószág olcsóbb, s a differenciát a gazdának kell viselnie. Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister: Igaz, mi gazdák a fogyasztóknak hozzuk az áldozatot Î Csak nem ismerik be. ez a baj ! (Zaj balfelöl.) Elnök ; Csendet kérek ! Neuberger Ferenc : Belátta ezt már a t. kormány is, amennyiben épen az utóbbi napokban a kiviteli illetékeket majdnem felére szállította le. En e téren még tovább mennék, még további leszállítást kívánnék, hogy így szabad verseny legyen a mezőgazdaság, ipar és az egyéb foglalkozási ágak között. (Zaj és közbeszólások balfelői.) Elnök : Csendet kérek ! Kiss Menyhért: És a fogyasztók érdeke ? Neuberger Ferenc: Majd rá fogok térni arra is, hogy ez tulaj donképen a fogyasztó érdekeinek megfelelő felfogás, mert ezáltal a termelés csökken és automatice kell hogy minden drágább legyen, ellenben ha a gazdának meg van adva a mód az értékesítéshez, ha termel vényét legalább azon az áron tudja eladni, amennyibe az neki kerül, ebben az esetben többet fog produkálni és minden automatice olcsóbb lesz. Ez az egészséges fogyasztói érdek. T. Nemzetgyűlés ! A fogyasztók érdekeinek hangoztatásával sok mezőgazdasági terményre egyáltalán nincsen kivitel. Ha egy mezőgazdasági terményre kiviteli engedély nincs, akkor a kormány kötelessége. . . (Zaj. Halljuk! Halljuk!) Elnök (csenget) : Csendet kérek. t. képviselő urak. Neuberger Ferenc :... gondoskodni arról, hogy a gazda a maga terme!vényeit legalább idehaza valahogyan el tudja adni. Hogy a helyzet tényleg ilyen, legyen szabad erre egy példát felhoznom. (Halljuk! Halljuk!) Mosón és Sopron megyében van a Hanság. Rossz minőségű széna terem a Hanságban, savanyu, náddal, sással kevert széna. Az ottani gazda állataival nem eteti fel, inkább mesterséges takarmányokat termel. Ennek a szénának évtizedek, sőt évszázadok óta Bécs volt a piaca. A bécsi konflis-Jó és omnibusz-ló fogyasztotta el ezt a szénát. Urbanics Kálmán : Megeszi most a pesti. Neuberger Ferenc: Jelenleg a takarmányhiányra való hivatkozással ennek a szénának kivitele nincsen. Már mcst, ugy-e, azt következtethetnénk, hogy mivel itt hiány van takarmányban, tehát Magyarországon, a belföldön kél el valahogyan ez a széna. A helyzet azonban az, hogy sehogyan sem tudjuk ezt eladni. Ez a széna a gazdának métermázsánkint igen pontes számítások szerint körülbelül 3300 koronájába van, ennyi az előállitási költsége. Ha ezt idehozzuk Budapestre, lemosolyognak vele bennünket, nem kell senkinek, vagy olyan árat Ígérnek érte, — 2400 koronát — hogy a gazda természetesen inkább otthagyja rothadni szénáját. De csak az a gazda, aki becsületes,