Nemzetgyűlési napló, 1922. IX. kötet • 1923. január 23. - 1926. február 09.

Ülésnapok - 1922-89

A nemzetgyűlés 89. ülése 1923. évi jamiár hó 24-én, szerdán. 6o egyikében van érték. Az a szemrehányás tehát, amelyek ezt az oldalt a beszédek, a kritikák miatt illetik, nem jogosult. Méltóztassék csak figyelemmel kisérni a pénzügyminister urnák, mindegyik beszédben talál egy kis esszenciát, amelyet a maga pénzügyi programmjának tökéletesítésére, kibővítésére használhat fel. Nem értem meg épen Nagy Emil igen t. képviselőtársamat, aki oly klotürt akar behozni, amilyen nincs sehol a világon. Az ő terve szerint minden párt részéről csak hat képviselő ve hetne részt a költségvetés vitájában. A költségvetési jognak olyan parlamenti kezelésében, amelyet négy év példáiban bemutattam, megértem, szükség lenne, mert enélkül már a puszta formaszerinti költségvetést és zárszámadást a kormány biztosítani nem tudja. Költségvetésre különösen szüksége van ennek a tönkresilányitott, csonka országnak. Itt nem lehet ötletszerűen felállítani a célokat és a feladatokat. Azokat meg keli testesíteni. Nálunk a költségvetés tulajdonképen az állami élet akarásának lehetőségét, feltételeit foglalja magában. Ez nem egyszerű technikai kérdés. A költségvetésben, ha helyes alapokon fogjuk elkészíteni, benne lesz ennek az országnak minden megpróbáltatása, minden szenvedése, minden keserűsége, de benne lesz a költségvetésben a nemzet bizalma és reménye. Azoknak a céloknak és azoknak a feladatoknak, amelyeket a költségvetés részére a politika kitermel, megvalósítására szükséges pénzjavadalomtól fáj a kormány feje és fáj mindazoké, akik azt mondják, hogy költségvetést nem lehet készíteni, mert a javadalmat nem tudjuk rigorózusan megszabni. Nem hiszem, hogy ezt a legtöbben tudatosan állítják. Tudjuk, hogy a költségvetési törvény olyan, mint egy legideálisabban elkészített gépezet. Van annál biztosíték mindenre! Nem a javadalom, mint már többször kifejtettem, hanem a cél, a feladat a fontos. A javadalom lehet több vagy kevesebb. Ha kevesebb, akkor ott van a póthitel vagy a túlkiadás lehetősége. Sőt egészen új célokat, űj feladatokat is kitűzhet maga elé a kormány, amikor azután rendkívüli hitelt kér. Yagy ha nincs együtt a törvényhozó testület, akkor maga utalványozza a költségvetésbe fel nem vett célok sürgős megoldását a kiadásokat előirányzat nélküli kezelésként. Csakhogy az utalványozásoknak egy szigorú vizsgálaton kell keresztülmenniök és szükségességüknek okát egy független szervezetnek kell elbírálnia. Az tehát a költségvetés készítését nem gátolhatja, hogy a javadalmat a valuta változó értéke miatt nem tudjuk pontosan megállapítani. De épen azért, mert a költségvetés iránt olyan kevés a fogékonyság, — az elkészítést csak a számvevőségre, a számtisztre szeretik bizni ; alig van főiskolai végzettségű tisztviselő, aki rászánná magát és ezzel az ügykörrel komolyan foglalkoznék — alaki kérdésnek tartják, azt hiszik, hogy nem más, mint a számok foglalata — mint Dréhr igen t. képviselő ur mondotta — a bevételek és kiadások összefoglalása bizonyos rendszer szerint. Pedig azok a vonalak, amelyek ezeket a költségvetésbe beillesztett célokat és feladatokat elválasztják, gerendázatát képezik az állami, városi, vármegyei és községi közigazgatásnak. Jó közigazgatást jól szerkesztett költségvetés nélkül nem lehet elképzelni. Épen az az oka a közigazgatásunk döcögő voltának, hogy átgondolt, modern jogon alapuló költségvetést eddig alig szerkesztettek. Nem mondom, hogy a t. pénzügyminister ur erre nem hivatott. Sőt, igenis hivatott, mert ezzel maga meritórikusan foglalkozott minden vonatkozásban. És ha most azt mondja, hogy nem jöhetek költségvetéssel, nem irom az ő, hanem a környezetének számlájára. Dréhr t. képviselőtársam felszólalásában nagy hiba, hogy azt mondta, hogy azért nem állítunk össsze költségvetést, mert nem akarjuk viszonyainkat kiteregetni a külföld előtt. Ha a külföldön is meghallanák Dréhr t. képviselő ur szavát, az ilyen felszólalás igen káros lenne a nemzetre. Ez olyan kijelentés, hogy megérdemelte volna az elnöki székből a figyelmeztetést. Epen azt akarjuk, hogy a külállamok is belenézhessenek a mi viszonyainkba s ezért nekünk teljesen le kell vetkőződnünk. De nem is kell levetkőznünk ; levetkőztetett bennünket a trianoni béke. (ügy van! half elöl.) Most a költségvetésben kell feltárni azt, hogy mivé tett bennünket az áldásos béke. Tovább megyek a megállapításokban. A budgetjog bizonyos vonatkozásokban a nemzetközi jog integráns része. A budgetjog mikénti gyakorlása iránt érdeklődik a külföld is. Az az állam, amely más államokkal keresni akarja a közgazdasági összeköttetést, a hitelezést, a valutája értékének elismerését, igenis, költségvetési zárszámadást készít a nagy nyilvánosság, a külföld részére is. Nem egészen a kormány tetszésétől függ tehát, hogy legyen-e költségvetés vagy ne legyen. A nyilvános költségvetésnek mellőzése gyanuokokat támaszt a külállamok részéről, amelyek ha el nem oszlattatnak, megszüntetnek a nyilvános számadási tételt készítő államokkal minden összeköttetést. Az entente meggyőzésére is a legfőbb dokumentum a költségvetés és a zárszámadás. A reparáciő kérdésében értem ezt. A reánk nézve esetleg bekövetkező jórészt kedvezőtlen döntésnek költségvetés és zárszámadás hiánya lesz az oka. De mi mégsem fogjuk elfogadni az entente döntését. Eelelőssé fogjuk tenni a kormányt, és maga a nemzet fogja megcsinálni a költségvetést és a zárszámadást, ha már a kormánynak nem volt annyi ideje és érzéke, hogy ezt elkészítse. Egy példát mondok a költségvetés és zárszámadás külföldi nagy jelentőségére nézve. Volt