Nemzetgyűlési napló, 1922. IX. kötet • 1923. január 23. - 1926. február 09.

Ülésnapok - 1922-89

68 A nemzetgyűlés 89. ülése 1923. évi január hó 24-én, szerdán. egy kis fejedelem, Nikita, montenegrói fejedelem, akiről mindenki tudja, hogy a legbensőbb testvéri viszonyban élt a népével. Ha kiment az ut'ára, mindenkivel szóba állt. Szerette is a népe, saruit csókolgatta. A népet bántotta, hogy amikor a tanácsban tárgyalták a zárszámadást és költségvetést, egyesek részéről kritikák hangzottak el. Azt az ajánlatot tették a fejedelemnek, hogy ejtse el a költségvetést és a zárszámadást egészen. Mielőtt Nikita határozott, kérdést intézett Angliához és Franciaországhoz s onnan azt a feleletet kapta, hogy csak nomád népek élhetnek költségvetés és zárszámadás nélkül. Ha igy akarnak berendezkedni, ám tegyék, de a modern államok minden érntkezést, minden összeköttetést megszüntetnek a fejedelemmel, az országgal. Hol vagyunk mi attól a belső egyetértéstől, attól a szereteten alapuló meghitt viszonytól, amely volt Montenegróban a fejedelem és a nép között. Mégsem akarunk készíteni költségvetést és zárszámadást. Nekem minden törekvésem oda irányul, hogy meggyőzzem a kormányt arról, hogy rendszeres költségvetést és zárszámadást terjesszen elő, amilyent az alkotmányjogi törvényeink megkívánnak. Ennek előmozdítására és a közgazdasági élet igényei szempontjából indítványt kívánok tenni. Nagyon jól tudjuk, hogy az 1897. évi XX. te. 1. §-a kimondotta, hogy a költségvetési év megegyezik a naptári évvel. Ez azelőtt is igy volt; a törvény csak a régi gyakorlatot szentesitette. Az 1913. évi XXVI. te. kimondta, hogy megváltoztatja a költségvetési évünket és azt július 1-től június 30-ig terjedő időben állapítja meg. A megváltoztatásra annak idején főleg a delegáció hatáskörébe tartozó közösügyi költségeknek rendes időben való beillesztése adta meg az impulzust. A külön költségvetési év azóta is fennáll. Azt látjuk azonban, hogy ez természetellenes intézménnyé vált. Az állam ezzel a külön költségvetési évvel egyedül áll Elég ha arra utalok, hogy a vármegyei, városi és községi háztartások a naptári év szerint számolnak és készítik a maguk költségvetését. A komplikált adórendszerünkben is csak egyetlen egy adót, a földadót vetik ki a költségvetési év szerint; a többit a naptári év szerint vetik ki és szedik be. Legutóbb egy nagy állami intézetet létesített a nemzetgyűlés az 1921. évi XVI. tcikkel; ez az állami jegyintézet, amelyet közhivatali jelleggel ruházott fel. Erre is, amely az állammal a legszorosabb összeköttetésben áll, a törvény a naptári évet mondotta ki számadási év gyanánt. Ez annyi komplikációt, annyi zűrzavart idéz elő az államháztartás életében, és annyira zavarossá teszi a közigazgatást, annyiféle nyilvántartásokra, expediensekre van szükség, hogy az állam legalább valamelyes összhangot teremtsen a való élettel. A társulatok, melyeknek az adója a legszámottevőbb, szintén nem alkalmazkodnak az állami költségvetési évhez. Én tehát azt vagyok bátor indítványozni, hogy térjünk vissza az eredeti költségvetési évhez és mondja ki a nemzetgyűlés, hogy a pénzügymmister ur terjesszen javaslatot a nemzetgyűlés elé, mely szerint az államnak költségvetési éve, a naptári évvel egyező. Az átmenetet fel lehetne használni arra, hogy rendes költségvetés készüljön. En is elengedném, — mint ahogy Lukács György igen t. képviselőtársam — hogy erre az esztendőre költségvetési előirányzatot készitsünk, hogy mutassa be az elkészített költségvetési előirányzatot a pénzügyminister ur, de törvényerőre ne emeltessék. A pénzügyminister ur úgyis azt mondotta, hogy készen van. Lássuk tehát, mi van a költségvetésben. Költségvetési előirányzat csak 1923. év júliusától december 31-ig terjedő időre készíttetnék. Ez az átmeneti idő felélesztené a budgetjogot a maga teljes követelményével és rendes mederbe terelné az államháztartás vitelét. Sándor Pál '. Ez lehetetlenség a valuta miatt ! Strausz István : Mennyiben van ennek a valutához köze! Más államokban is ugy van, hogy van eltérés a naptári és költségvetési év között, de ott az életben gyökerezik és minden közintézmény, testület, a magángazdaságok is e szerint rendezik be gazdaságukat és e szerint számolnak. Ha nem tud áthasonulni a. magángazdasági, társulati és testületi gazdaság, akkor a mai költségvetési óv ismétlem, a legnagyobb zavarokat idézne fel az államháztartásban és az államháztartás utján az egész közdazdasági életben. Mindezek után egy határozati javaslatot terjesztek elő (olvassa) : Utasítsa a nemzetgyűlés a kormányt, hogy a költségvetési év megváltoztatására egy hónapon belül terjesszen elő törvényjavaslatot. A megváltoztatás arra irányul, hogy az 1890. évi XX. tcikk 1. §-a, amely szerint a költségvetési év megegyezik a naptári évvel, visszaállittassék, mert az 1913. évi XXVI. tcikkben július l-étől június 30-ig terjedőleg megállapított költségvetési év nem bizonyult célszerűnek. — A részletes indokolást szóval adom elő. Mélyen tisztelt elnök ur, szabad kérnem öt perc szünetet. Elnök: Az ülést öt percre felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök : Az ülést újból megnyitom. Kérem Strausz István képviselő urat, szíveskedjék beszédjét folytatni. Strausz István *. Kérem az elnök urat, méltóztassék a Ház határozatképességét megállapítani. Elnök : Minthogy a képviselő ur a tanácskozóképesség megállapítását kéri, felkérem a jegyző urat, szíveskedjék a jelenlevő képviselő urakat megszámlálni.