Nemzetgyűlési napló, 1922. IX. kötet • 1923. január 23. - 1926. február 09.

Ülésnapok - 1922-94

284 A nemzetgyűlés 94. ülése 1923. tunk. (Helyeslés a jobboldalon.) Magától értetődik azonban, hogy a kapitalizmusnak teljes tönkretételéhez semmi körülmények között nem járulhatunk hozzá, mert mi őszintén bevalljuk azt, hogy a termelésnek alapfeltétele a tőke, és én tőke nélkül gazdasági életet elképzelni nem tudok. A mi meggyőződésünk az, hogy a munkásságnak nem az az érdeke, hogy a kapitalizmust, a termelésnek erejét tönkretegyük, hanem be kell érnünk azzal, hogy ennek a kapitalizmusnak kinövéseit törvényes eszközökkel lenyesegessük, és hogy ez ellen törvényes védelmet nyújtsunk a munkásságnak. Peidl Gyula: Melyek ezek a kinövések? Pertaki György: Azt ön is ép ugy tudja, mint én. Peidl Gyula: Én talán tudom. (Zaj.) Elnök: (Csenget): Csendet kérek! Perlaki György : Az előttünk levő törvényjavaslatnak intencióit helyeslem, mert ez a törvényjavaslat épen azt célozza, hogy a szegénysorsban levő munkásságot a kapitalizmussal szemben megvédelmezhesse, hogy a kisembereket önálló vállalkozókká tehesse, természetesen szövetkezeti alapon, hogy a kisemberek ilyen önálló vállalkozásait állami támogatásban részesítse. Ez tehát az az ut, amelyen tovább kell haladnunk és amelyen ezeket a kérdéseket tisztességes, törvényes utón megoldhatjuk. Az olasz példa is mutatja, hogy ezen a téren nagyon sok eredményt lehet elérni. Az olasz munkásszövetkezetek nagy eredményeket értek el már a háború előtt. f Én csak azt sajnálom, hogy ez a törvényjavaslat nem egy pár évtizeddel ezelőtt került a parlament elé, hanem csak most s a mai nehéz, leromlott gazdasági viszonyok között kell ezzel foglalkoznunk. Ha már régebben megoldották volna ezt a kérdést, akkor a mi munkásszövetkezeteink talán ép olyan erősek lennének, sőt erősebbek, mint az olasz és más nyugati államoknak hasonló szövetkezetei. Azt a pénzösszeget, amely a törvényjavaslatban fel van tüntetve, a magam részéről sem tartom teljesen megfelelőnek, mert mai leromlott valutánk mellett öt millió és húsz millió koronával — azt hiszem —- nem sok eredményt tudunk elérni. De a törvényjavaslatnak egyik szakaszában foglaltak szerint azt hiszem, hogy ez az öt millió és húsz millió korona nem annyira a forgó tőkére van kontemplálva, mint inkább a szövetkezetek kezdetleges munkájának, berendezkedéseinek stb. fedezésére. (Felkiáltások a ssélsöbaloldalon : Arra sem elég !) Ha tényleg csak egyedül ez az összeg szerepelne mint forgó tőke, azt természetesen kevésnek tartanám. A mai viszonyok között pl. egy kisebb természetű vasútnak munkálatai is olyan horribilis összegbe kerülnek, hogy ezt a tőkét tényleg felemésztik. Itt azonban az állami szavatosság mellett hitelt is biztositunk a szövetkezetek részére, ugy, hogy azt hiszem, hogy inkább erre évi február hó 1-én, csütörtökön. a hitelbiztosítékra kellene a fősúlyt helyezni mint a fix összegnek megállapítására. Egy fis összeggel a változó gazdasági viszonyok mellett, a változott pénzérték következtében nem érünk el sok eredményt, a hiteleknek biztosításával azonban a szövetkezeteket talpraállithatjuk. Azt látom, hogy e törvényjavaslat segítségével a kisembereket vállalkozókká tesszük, az állami támogatás segítségével pedig olyan vállalkozókká, akik versenyképesek lesznek. Ok saját maguk lesznek tehát a vállalkozók, a vállalatnak hasznát nem idegen, mondjuk dologtalan emberek, spekulánsok fogják zsebrevágni, hanem az illető munkások saját maguk. Tehát ezt olyan útnak tartom, amely a kapitalizmus kinövései ellen igen helyes módszer, különösen, ha ezt a többi ágazatokra szintén ki fogjuk majd terjeszteni. Helyeslem a törvényjavaslatnak azon intézkedéseit is, hogy pl. az ajánlatok beadásánál — különösen a közmunkáknál — nem ragaszkodhatik az illetékes ministerium a formákhoz, mert a kisemberek nem is ismerik azokat a formákat, igy „öntudatlanul is formahibát követhetnek el. Eddig a formahibák következtében az ajánlatokat meg sem vizsgálták, ha az olcsóbb is volt, mint egy másik, azt egyszerűen visszaadták, illetve tárgyalás alá sem vették. Nagyon helyes, hogy ettől a formahibától a törvényjavaslat eltekint, vagyis kimondja, hogy formahibák miatt a földmunkás-szövetkezetek ajánlatai semmi körülmények között nem utasíthatók vissza. Helyeslem, hogy gondoskodik a javaslat a bánatpénzekről is, mert ezek a szövetkezetek forgótőkével nem rendelkeznek, tehát a bánatpénzt sem igen fektethetik be. Tudjuk, hogy a közmunkáknál a bánatpénzek igen gyakran hó! napokon keresztül benn feküsznek, azokat az ajánlattevők hosszú utánjárás után kaphatják csak vissza, tehát a pénzük gyümölcsözetlenül hever benn, amit ezek a kis szövetkezetek, kis vállalatok nem birnak. Helyeslem a törvényjavaslatnak azt az intézkedését, hogy megállapítja azt, hogy azon esetben, ha szövetkezetek nyújtanak be árajánlatokat, akkor elsősorban is ezeket az ajánlatokat kell figyelembe venni, még abban az esetben is, ha valamivel drágábbak lennének más ajánlatoknál. Ez a törvényjavaslat megállapítja azt. az összeget is 10%-ban, amennyivel drágábban tehetnek ezek ajánlatot és mégis őket kell elsősorban igény bevenni. Jól tudom, hogy ez a törvényjavaslat a földmunkások jelenlegi szomorú helyzetét nem fogja rögtön megváltoztatni, . . . Rothenstein Mór: Akkor egy jobb javaslatot kell idehozni! Perlaki György : ... mert itt elsősorban munkaalkalmak megteremtéséről van szó, ez a törvényjavaslat csak arra ad módot, hogy a munkaalkalmak megteremtése után pályázhas-